Természettudományi Közlöny 1903 (35. évfolyam, 401-412. füzet)

NÉVJEGYZÉK ÉS TÁRGYMUTATÓ. I. NEV. Abon­yi L. A házi méh bélcsatornájáról (357). Aisenttr L. Nécsey István emlékezete (85). — Fehér pille januáriusban 250. — Lepkék keresztezése 253. — A Saturnia spini lepke időelőtti kibúvása 254. — Depressaria Uhrykella új magyar molypille (531). — Négy hét a Székelyföldön (636). Al­ittsy Oy. Állati élet Ázsia szívében 735). Apáth­y I. Hódításaink a mikrométer vilá­gában (634). Aug­uszlin B. A porzók felnyitási mechaniz­musa a Solenaceae családban (528). — Az ablakpárkányon növő Levisticum offi­cinale növényről 645. — Anyarozs ter­mesztése 780. Aujeszky A. A választmányi ülésekről 82, 172, 242, 300, 354, 416, 683, 770. — Szivarcsutka, mint a tuberkulózis terjesz­tője 164. — Baktériumok számának meg­határozása 364. — A tej, a vaj és a gümőbaczillus 671.— Emberi tuberkulózis átültetése tyúktojás útján 781. A lister weil 0. Elektrochemia a külföldön. 617. Bálint L. Megjegyzések Dr. Perényi J. Ál­talános fejlődéstan I. r. czímű munkájára (246). Baranyai Gy. A zelnicza meggy neve 307. Startill K. Schoenus ferrugineus L. Szepes­megyében (356). — Adatok a Baba-hegy­csoport és környéke növényzetének is­meretéhez (528). Biedermann. Földrengés Egerben 474. Biró I1. Humanizmus az emberevőknél (642), 705.—­ Kőkorszakbeli élet a jelenben (771). Bittó B. Az úgynevezett »véres eső« össze­tételéről 251. •— Az oxigénes viz készí­tése 307. Borbils V. A Rariorum aliquot stirpium per Pannoniam etc. Appendixének kétféle ki­adása 413. — Fias burgonya 627*.— A Sileneaceák és a Gentiana-félék parallelis­musáról (636). — Gyászpirító népies szé­kely orvosságfű 774. Bresztovszky B. A Monier-féle építő rend­szerről 196. Buellböck 0. Az ion-elmélet P107*. Bus­ii­szky .1. A bróm hatásáról acetal­dehydre vizes oldatban (88). Ebiben L. Fegyencznek mint elhagyatott gyermekek dajkái (648). Cseh 1. Szabadalmazott kályhája 355. Csemez .1. A Mars rejtvényéről 78. — A fizika százada 339. — Javított gőzgép 350. — A nagy tengeri kígyónak újra fel­tűnése 402.— A természeti erők az elektro­technika szolgálatában 573. — Az élet megállapítása elektromos úton 494. Cserháti J. A Jungfrau-vasút 458*. Csiki E. Magyarország Molluszka-faunájá­ról (87). — A magyar malakologia tör­ténete (248). — A Cantharis rustica lár­vák tömeges megjelenése a havon 254.— Uj magyarországi bogárfaj (357). — Ma­gyarország Hister-féléi (357).— A Podura aquatica (vizi bolha) 364. — A futóbogarak Morphocarabus al­err­éről (636). — A bo­gácslepke kóborlása 776. Csopey L. A természeti mechanikai erők értékesítése 43­.— A Marckwald-féle su­gárzó erejű bizmut 74. — A ritka ele­mekről 78.­­— A mezőgazdaság, marha­tenyésztés, gyümölcsészet és erdészet szol­gálatában álló hazai intézetek 90. — Kvarczedények 164. — A platina ipari alkalmazása 165. — Új fényárasztó test 232. — A veréb és az ember lelki éle­tének nyilvánulása 237. — A jégkorszak valószínű okáról 338. — A húsvét szá­mítása a Gergely-féle naptár szerint 250. — A vulkánosság székhelye 295. — Ér­dekes mágnestű 297. — A gyémánt, gra­fit és szén égésének hőfoka 297. — A merev fluorról 404. — A füst okozta ká­rok 406. — A napsugárzás gyengülése 629. — Olvasószobánk asztaláról : Új könyvek 642. — A holdnegyedek és az időjárás 682. — Legnagyobb hőmérséklet, a­melyben élő lények élnek 684. — A tanítók és tanítónők egészsége 685. — Az 1902-ben elhunyt természettudósok nekro­lógja 753. — Az emberi nem őshazája 763. — A szép és a rút színek 764. —•­­ A platina helyettesítése az elektromos izzó-

Next