Természettudományi Közlöny 1908 (40. évfolyam, 461-472. füzet)

NÉVJEGYZÉK ÉS TÁRGYMUTATÓ. I. NEVE Abon­yi S. Az állatok biochemiai rokon­sága 300. — A halak ezüstös csillogá­sának biológiai jelentősége 530. Arrh­enius S. A világ keletkezése (Jámbor J.) 162. Augusztin B. A paprika ereje és annak helye a termésben 47. — A fenyő­gyantatermelés Magyarországon (703). Aujeszky A. A diftéria baczillusának pusztítása fertőtlenítéssel 709. Bai­tal A. Újdonság a kvarczömlesztés terén 427*. Bernard E. A buziási term­oxid radioakti­vitásáról (432). Berillitsky .­ Egy ritka Euphorbia-fajunk­ról (700). — Iris-tanulmányok (703). — Mittrágyázási és növénykórtani kísér­letek szobában 1835. Bittó B. Az aczetaldehid magasabb rendű kondenzácziós termékeiről (699). Borkíty I. Adatok Gömör-Kishont vár­megye herpetológiájához (59). Bresztovszky B. Az agyag építészeti fel­használása 173. — Üreges betonépítő­kövek (aerolith) 388*. Csapodi I. A mesterséges világítás és a szem 478. t­siki E. Az állattani szakosztály ülései­ről 58, 433, 697, 698. Az ürge bolhá­járól (59). A szongáriai cserőpók Ung­vármegyében 173. Csörszey T. Időjósló madarak 646. — A fürj vadászata 709. Dalm­ady '­.. Az „árva gólya" meséje és az állatok öngyilkosságáról szóló mende­monda 66. — A kecsketej mint orvos­ság 437. A hajviselet és az egész­ség 644. Déchy 31. A Kaukázus szerkezete és arczulata 177*. Stoby G. Mezőgazdasági kisérletügyünk 30(). — A sóskasavas sók szerepe a csírázásnál (702). Dmlinszky E. A Dahlia variabilis virág­zatának összenövéséről (701). Endrey E. Magyar csillagászok a 16. és 17. században 532. Id. Elitz (4. Az alkohol hatása a növé­nyekre és az állatokra 593). If­j. Elitz (4. A magyarországi folyami rákról (58). Epstein L. Az öröklésről 413. Ernyey J. Orvos-botanikai kertjeink a 18. század elején (60). Farkas (4. A színes fotografozásról 73*. — Az asztaltánczoltatásról 436. — Vég­tagjaink térfogatának változása 436. A gyermek emlékezőtehetségének kez­dete 437. A jóslás és gondolatolva­sás 541. — A stereoszkópos vetítésről 683*. Ferenczy J. A chlórgáz sajátságairól (432). Fillinger F. Belélekzésre alkalmas oxi­gén fejlesztése 590. France St. Lamarck elméletének hatása az újabb élettudományban l'St*. H. Galinay F. A magyar királyi mező­gazdasági múzeum 453*. Gom­bocz E. A Populus-fajok rokonsági viszonyai, tekintettel a fosszil-fajokra (60). Gorka S. A választmányi ülésekről 56, 134, 482, 638. A természettudomány veszteségei az 1908. évben 63, 168, 229,281, 331, 385,435, 484, 539, 587, 643, 705. — Miért nem emészti meg az élő gyomor és bél önmagát ? 49. — A lép élettani szerepe 51. A Nobel-díj nyertesei 64. A meghalásról (Noth­nagel) 91. — Kelet-Kanada és Labrador eszkimói 125. — Csontok fehérítése 229. — A madarak színérzése 324. A hőmérséklet hatása a testek színére 479. Az ember vérmennyisége 541. Miért ég jobban a megnedvesített koksz? 542. Az élet tartama és az anyagforgalom 628. — Az őskori em­ber kezdetleges művészetének eredete 630*. — A jávai majomember geológiai kora 1*71. A hal úszóhólyagjának élettani szerepe P73. A hőmérsék­let befolyása a mérgek hatására 1'74. A Celsius-féle hőmérő mai fokbe­osztásának eredete 1­75. A hulló

Next