Természettudományi Közlöny 1915 (47. évfolyam, 617-640. füzet)
1915-01-01 – 01-15 / 617-618. füzet
MÉHELY LAJOS hoz létre s ezek nemzedékeinek összes száma 16 millió. Egy galandféreg két év lefolyása alatt 1500 testtagot termel átlag 53 ezer petével, úgy hogy ez idő alatt összesen,86 millió petét hoz létre. A festőkagyló évente 200 ezer, az osztriga 1 millió, a hering 40 ezer, a ponty 200 ezer, a tőkehal 1 millió, a sereg pedig 3 millió petét rak le. Az elefánt a leglassabban szaporodó állat, azonban DARWIN kiszámította, hogy ha 30 éves korától 90 éves koráig hat fiat hoz világra, akkor 740—750 év alatt egy elefántpártól 19 millió ivadéknak kellene származnia, ha valamennyi életben maradna. Az ivadékok e rengeteg száma természetesen nem maradhat fenn, mert a létért való küzdelemben a legtöbb elpusztul, azonban ennek ellenére is jólszaporodás következik be, mely körülmény újabb alapot ad a létért való küzdelemnek s minden békét meghiúsít. Mindezek a természetnek törvényszerű jelenségei, melyek az emberi nemre is érvényesek, mert a természet törvényei egységesek, szigorúan következetesek és ellenmondást nem tűrők. Egyes, a műveltségben nagyon előrehaladt népek ugyan mai nap már meglehetősen meglazították az emberiséget a természettel összefűző kapcsokat s megpróbálták a természet törvényeit megjavítani, ezt azonban mindig saját vesztükre tették, mert olyan népek kerekedtek föléjük, amelyek nem tévesztették szem elől, hogy a természet törvényei ellen nem lehet, büntetlenül vétetkezni. Ott, ahol a népesedés menete zavartalan, az emberi nemre nézve is óriási túlszaporodás mutatható ki s ez a megélhetést mindinkább megnehezítő körülmény az oka annak, hogy a létért való küzdelem szokatlanul hevessé vált és utóvégre is világháborút eredményezett. Az emberi nem népesedési törvényét a múlt század elején MALTHUS RÓBERT angol lelkész és nemzetgazda akként állapította meg, hogy egy nép, ha szaporodásában különös válságok (pl. éhínség, járványok~~és háborúk) nem akadályozzák, 25 év lefolyása alatt megkétszereződik s mivelhogy az emberek gyorsabban szaporodnak, mint az élelmiszerek, ennek következtében ez a két tényező állandó súrlódásban van és okozója a szocziális nyomorúságnak.A MALTHUS tételének helyességét a modern természettudomány sohasem vonta kétségbe, sőt inkább számos példával igazolta, így DARWIN arra mutatott rá, hogy ámbár MALTHUS egy évtizedre csak 33%-nyi szaporulatot vett föl, a Pitcairn-szigeten a tahitiak és az angolok karcsainak szaporulata 112 év alatt 50°/o-ra rúgott,3 ZIEGLER ERNŐ pedig 1 DARWIN, A fajok eredete, I, 1873, 86. lap. 2 MALTHUS, Essay on the principle of population, 1826, VI. kiadás. 3 DARWIN, AZ ember származása és az ivari kiválás, 1. köt., 1884, 293. 1. (A magyar fordítás tévesen 17 és 12 évet mond.) Ii kí-TfaTfjiTi