Természettudományi Közlöny 1915 (47. évfolyam, 617-640. füzet)

1915-01-01 – 01-15 / 617-618. füzet

MÉHELY LAJOS hoz létre s ezek nemzedékeinek összes száma 16 millió. Egy galand­féreg két év lefolyása alatt 1500 testtagot termel átlag 53 ezer petével, úgy hogy ez idő alatt összesen,86 millió petét hoz létre. A festőkagyló évente 200 ezer, az osztriga 1 millió, a hering 40 ezer, a ponty 200 ezer, a tőkehal 1 millió, a sereg pedig 3 millió petét rak le. Az elefánt a leglassabban szaporodó állat, azonban DARWIN kiszámította,­ hogy ha 30 éves korától 90 éves koráig hat fiat hoz világra, akkor 740—750 év alatt egy elefántpártól 19 millió ivadéknak kellene származnia, ha vala­mennyi életben maradna. Az ivadékok e rengeteg száma természetesen nem maradhat fenn, mert a létért való küzdelemben a legtöbb elpusztul, azonban ennek elle­nére is jólszaporodás következik be, mely körülmény újabb alapot ad a létért való küzdelemnek s minden békét meghiúsít. Mindezek a természetnek törvényszerű jelenségei, melyek az emberi nemre is érvényesek, mert a természet törvényei egységesek, szigorúan következetesek és ellenmondást nem tűrők. Egyes, a műveltségben nagyon előrehaladt népek ugyan mai nap már meglehetősen meglazították az emberiséget a természettel összefűző kapcsokat s megpróbálták a ter­mészet törvényeit megjavítani, ezt azonban mindig saját vesztükre tették, mert olyan népek kerekedtek föléjük, a­melyek nem tévesztették szem elől, hogy a természet törvényei ellen nem lehet, büntetlenül vétetkezni. Ott, a­hol a népesedés menete zavartalan, az emberi nemre nézve is óriási túlszaporodás mutatható ki s ez a megélhetést mindinkább megnehezítő körülmény az oka annak, hogy a létért való küzdelem szo­katlanul hevessé vált és utóvégre is világháborút eredményezett. Az emberi nem népesedési törvényét a múlt század elején MALTHUS RÓBERT angol lelkész és nemzetgazda akként állapította meg, hogy egy nép, ha szaporodásában különös válságok (pl. éhínség, járványok~~és háborúk) nem akadályozzák, 25 év lefolyása alatt megkétszereződik s mivelhogy az emberek gyorsabban szaporodnak, mint az élelmiszerek, ennek következtében ez a két tényező állandó súrlódásban van és okozója a szocziális nyomorúságnak.A MALTHUS tételének helyességét a modern természettudomány soha­sem vonta kétségbe, sőt inkább számos példával igazolta, így DARWIN arra mutatott rá, hogy ámbár MALTHUS egy évtizedre csak 33%-nyi szaporulatot vett föl, a Pitcairn-szigeten a tahitiak és az angolok kar­csainak szaporulata 11­2 év alatt 50°/o-ra rúgott,3 ZIEGLER ERNŐ pedig 1 DARWIN, A fajok eredete, I, 1873, 86. lap. 2 MALTHUS, Essay on the principle of population, 1826, VI. kiadás. 3 DARWIN, AZ ember származása és az ivari kiválás, 1. köt., 1884, 293. 1. (A magyar fordítás tévesen 17 és 12 évet mond.) Ii k­­­í-TfaTfjiTi

Next