Természettudományi Közlöny 1918 (50. évfolyam, 129-132. pótfüzet)

1918-02-10 / 129-130. pótfüzet

Megjelenik éven­ként négy füzet­ben, három nagy nyolczadrét ív­nyi tartalommal, időnként szöveg­közi ábrákkal il­lusztrálva. PÓTFÜZETEK TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNYHÖZ. ÉVNEGYEDES FOLYÓIRAT. E folyóiratot a társulat tagjai évi 3 K. ráfizetéssel kapják ; előfize­tési ára, a Ter­mészettud. Köz­lönynyel együtt, 15 K. XIX. KÖTETHEZ. 1918. FEBRUFIRIUS OKTOBER 1­2. (CXXIX-CXXX.) PÓTFÜZET. Kísérletek változó áramokkal. A változó áramjelenségek sokaságából közleményem­ tárgyául azokat választom, melyeket indukcziós készülékeken figyelhetünk meg. Ezeket ren­deltetésük szerint két csoportba oszthatjuk. Az indukc­iós készülékek első csoportjába tartozik az induktor, mely­lyel kisfeszültségű áramforrásból nagyfeszültségű, szikrában nyilvánuló ára­mot állítunk elő , ezért még szikrainduktornak is nevezzük. Nagyméretű, egészen 60 c­entiméteres hosszú szikrákat adó készülékeket, a múlt század hatvanas évei óta RUHMKORFF párizsi mechanikusnak sikerült először készí­tenie, azért az ily készüléket ma is még RUHMKORFF-féle induktornak neve­zik. Ha az orvosi czélokra használt kisméretű készülékeket e helyütt éppen csak megemlítjük, megállapíthatjuk, hogy az induktor 1860-tól 1896-ig laboratóriumi eszköz volt, melylyel leginkább a ritkított gázokban végbemenő kisülési jelenségeket tanulmányozták. Az ily irányú búvárló tevékenység külö­nösen CROOKES-nak a kathódsugarakra vonatkozó vizsgálatai óta élénkült. A színképelemzés is nagy hasznát veszi az induktornak, midőn gázoknak és gőzöknek a nagyfeszültségű áram hatása alatt világítóvá tételére van szükség. RÖNTGEN tanárnak 1895-ben az egész kultúrvilágban nagy feltűnést keltett fölfedezése, melylyel lehetővé tette az átlátszatlan testek átvilágítását, a nagy induktorok utáni keresletet lényegesen fokozta. Ettől az időponttól kezdve nemcsak laboratóriumokban, hanem kórházakban is megtaláljuk a nagy induktorokat. Ezután mind sűrűbben fogunk velük találkozni anyag­vizsgáló-állomásokon, a­hol az anyag belső szerkezetét feltáró RÖNTGEN-képek előállítására már eddig is jelentős szolgálatokat tettek. Már 1860-ban LENOIR az ő gázmotoránál gyújtásra használta az induktor szikráját s ezzel az induktornak oly téren való alkalmazása vette kezdetét, melyen egyre jobban terjed. Napjainkban a gépkocsik és repülő­gépek gyors járású gázmotorainál a gyújtás czéljára szolgáló induktoro­kat nagyban gyártják. Ipari czélú eszközzé 1897 óta vált a nagyméretű induktor a MARCONI-tÓl feltalált és tőle és másoktól továbbfejlesztett rádió­telegráfiai berendezés által ; ennek hívó állomásán sajátos szerkesztésű induk­torral találkozunk. Említésre méltó, hogy napjainkban a legnagyobb méretű, egészen másfél méter hosszú szikrákat adó induktorokat KLINGELFUSS készíti Baselben. Az indukc­iós készülékek másik fajtája az ipari czélú váltakozó áramú transzformátor, mely arra szolgál, hogy a központi áramfejlesztő telepen levő, gyakran több ezer lóerő teljesítményű alternátorok vagyis váltakozó áramot nemző gépek szolgáltatta nagyfeszültségű áramot a fogyasztás helyein vilá­gításra alkalmas és a munkaátvitelre is gyakran czélszerűbb kisebb feszült­ségű váltakozó árammá alakítsa át. Az úgynevezett zárt mágneses körű Pótfüzetek a Természettud. Közlönyhöz 1918.

Next