Természettudományi Közlöny 1918 (50. évfolyam, 129-132. pótfüzet)
1918-02-10 / 129-130. pótfüzet
Megjelenik évenként négy füzetben, három nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal, időnként szövegközi ábrákkal illusztrálva. PÓTFÜZETEK TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNYHÖZ. ÉVNEGYEDES FOLYÓIRAT. E folyóiratot a társulat tagjai évi 3 K. ráfizetéssel kapják ; előfizetési ára, a Természettud. Közlönynyel együtt, 15 K. XIX. KÖTETHEZ. 1918. FEBRUFIRIUS OKTOBER 12. (CXXIX-CXXX.) PÓTFÜZET. Kísérletek változó áramokkal. A változó áramjelenségek sokaságából közleményem tárgyául azokat választom, melyeket indukcziós készülékeken figyelhetünk meg. Ezeket rendeltetésük szerint két csoportba oszthatjuk. Az indukciós készülékek első csoportjába tartozik az induktor, melylyel kisfeszültségű áramforrásból nagyfeszültségű, szikrában nyilvánuló áramot állítunk elő , ezért még szikrainduktornak is nevezzük. Nagyméretű, egészen 60 centiméteres hosszú szikrákat adó készülékeket, a múlt század hatvanas évei óta RUHMKORFF párizsi mechanikusnak sikerült először készítenie, azért az ily készüléket ma is még RUHMKORFF-féle induktornak nevezik. Ha az orvosi czélokra használt kisméretű készülékeket e helyütt éppen csak megemlítjük, megállapíthatjuk, hogy az induktor 1860-tól 1896-ig laboratóriumi eszköz volt, melylyel leginkább a ritkított gázokban végbemenő kisülési jelenségeket tanulmányozták. Az ily irányú búvárló tevékenység különösen CROOKES-nak a kathódsugarakra vonatkozó vizsgálatai óta élénkült. A színképelemzés is nagy hasznát veszi az induktornak, midőn gázoknak és gőzöknek a nagyfeszültségű áram hatása alatt világítóvá tételére van szükség. RÖNTGEN tanárnak 1895-ben az egész kultúrvilágban nagy feltűnést keltett fölfedezése, melylyel lehetővé tette az átlátszatlan testek átvilágítását, a nagy induktorok utáni keresletet lényegesen fokozta. Ettől az időponttól kezdve nemcsak laboratóriumokban, hanem kórházakban is megtaláljuk a nagy induktorokat. Ezután mind sűrűbben fogunk velük találkozni anyagvizsgáló-állomásokon, ahol az anyag belső szerkezetét feltáró RÖNTGEN-képek előállítására már eddig is jelentős szolgálatokat tettek. Már 1860-ban LENOIR az ő gázmotoránál gyújtásra használta az induktor szikráját s ezzel az induktornak oly téren való alkalmazása vette kezdetét, melyen egyre jobban terjed. Napjainkban a gépkocsik és repülőgépek gyors járású gázmotorainál a gyújtás czéljára szolgáló induktorokat nagyban gyártják. Ipari czélú eszközzé 1897 óta vált a nagyméretű induktor a MARCONI-tÓl feltalált és tőle és másoktól továbbfejlesztett rádiótelegráfiai berendezés által ; ennek hívó állomásán sajátos szerkesztésű induktorral találkozunk. Említésre méltó, hogy napjainkban a legnagyobb méretű, egészen másfél méter hosszú szikrákat adó induktorokat KLINGELFUSS készíti Baselben. Az indukciós készülékek másik fajtája az ipari czélú váltakozó áramú transzformátor, mely arra szolgál, hogy a központi áramfejlesztő telepen levő, gyakran több ezer lóerő teljesítményű alternátorok vagyis váltakozó áramot nemző gépek szolgáltatta nagyfeszültségű áramot a fogyasztás helyein világításra alkalmas és a munkaátvitelre is gyakran czélszerűbb kisebb feszültségű váltakozó árammá alakítsa át. Az úgynevezett zárt mágneses körű Pótfüzetek a Természettud. Közlönyhöz 1918.