Természettudományi Közlöny 1927 (59. évfolyam, 839-850. füzet)
1927-04-01 / 842. füzet
levélszekrény cikkét is ismerem, és itt Konyáron (Bihar 111.), Debrecen alatt 25 km-es, a szomszédos új, de már több éve nem meszelt ház északi falán volt két ilyen fészek, egész nyáron figyeltem. Most csak a nyomai vannak meg. A többi szomszédos épületeken, így a temlomon se látok most (habár azt is rég meszelhették). Falun különben évente többször is meszelik a házakat, azért pusztul ki. Esetleg gyárakon, templomokon maradhat meg. Dr. Kiss Vilmos: A Dietyna civica Szegeden. Örömmel olvastam dr. Visnya Aladár cikkét közlönyünk 840. füzetének 111. oldalán a kis falipók elterjedéséről. A faj mint déli elterjedésű, természetesen Szegeden is előfordul, ahol nyomait a házak falán észleltem is, még pedig már 1925-ben. Rokona a Dietyna flavescens, szintén szeret a szegedi házak falain tanyázni, s előszeretettel sütkérezik a tavaszi és őszi napfényes falakon, melyeknek rejtett zugaiban tölti el nyugalmi idejét. Feltalálható azonban a növényzeteken is. Dr. Kolosváry Gábor: Kanada indiánjai. Az 1995. évi népszámlálás szerint Kanada indiánjainak száma 104.894. Ezek mind ú. n. vörösbőrűek, tehát nincsenek közéjük számítva az eszkimók. Az 1903-i népszámlálás szerint 108.233 vörösbőrű élt Kanadában, úgy hogy számuk valamivel megapadt. E csökkenés főként a spanyolnáthának tulajdonítható, mely 1917 és 1920 közt sok áldozatot szedett közülök. A vérhaj és a tüdővész, amely azelőtt pusztította őket, csökkenőben van, úgy hogy az indiánok közegészségügye újabban kielégítő s a kanadai bennszülött lakosság szaporulata várható. Az indiánok számára fönntartott területeken ma már békésen élnek a lakók. Törzsekbe oszlanak, melyek száma egy-egy fönntartott területen 1 és 30 közt változik. A törzs földbirtoka közös, csak újabban kezd a magántulajdon lassan kint kifejlődni. Nevelésügyük is lendületet vett. Többszáz iskolájukban összesen 14.000 gyermek tanul s évenkint mintegy 125 tanuló magasabb kiképzésben részesül Kanada egyetemein. Az indiánok majdnem kivétel nélkül keresztények. Legtöbb közülök a róm. katholikus (48.674), de azért némelyek titokban őseik vallásának is áldoznak. Földjüket kitűnően és nagy szorgalommal művelik. Állattenyésztésük is egyre jobban fejlődik. A polgárosult helyektől távol lakó indiánok azonban még ma is vadászatból és prémkereskedésből élnek. Nyelvük szerint 6 csoportba oszthatók: az algonkinok, irokézek, atapaszkánok, sziúk, szalisok és tlingitek csoportjára. Közöttük legkiválóbbak termetre és ügyességre az algonkinok, kik az emberiség egyik jegszebi fajtáját alkotják. Érdekes volna tudni, hogy az indiánok száma mekkora volt a fehér emberek beözönlése előtt. De ebben a dologban csak hozzávetéseket tehetünk. Általában azt vélik, hogy akkor körülbelül tízszer annyi indián lakta Kanadát, mint most. De fogyásuk már megállott s az angol kormányzat szorgos gonddal ügyel, hogy megtalálják megélhetésük föltételeit. Képünkön egy kanadai fiatal indián leányt mutatunk be nemzeti öltözetében. Kanadai fiatal indián leány kagylókkal díszített őzbőr ruhában, hermelinprémes, gyöngyökkel és csörgőkkel rakott fejdísszel. 245