Természettudományi Közlöny 1933 (65. évfolyam, 971-994. füzet)
1933-08-15 / 985-986. füzet
az időjárás. A hónap legmelegebb napja országszerte 22-ike volt, amikor a hőmérséklet a nyugati határvidék kivételével mindenütt megközelítette a 30 C°-ot, az ország középső és délkeleti részein pedig 31—32 C°-ig emelkedett. Ez az egyetlen hőségnap volt június folyamán, de ez sem volt országos jellegű, pedig 3—4 ilyen hőségnap is szokott előfordulni júniusban. A 25 C°-ot meghaladó maximumokkal bíró nyári nap az ország nyugati részén csak 2—4, a középső és délkeleti részeken 5—7 volt. Budapesten 9 napon emelkedett 25 C° fölé a hőmérséklet ; ez a nagy szám a városi, védett felállításnak a következménye. A napsugárzás 22-én volt a legerősebb, a budapesti inszolációs maximumhőmérő ekkor 485 C°-ot jelzett, míg havi átlaga 43 C° volt. A leghidegebb napok, bár a terminusminimumok egy része 4-re és 6-re esett, 7—9-ike voltak. A hajnali legalacsonyabb hőmérséklet ezeken a napokon 3—6 C° volt, míg a talaj mentén elhelyezett radiációs minimumhőmérő ugyanekkor néhány helyen gyenge talaj menti fagyot jelzett. (Alcsút, Püspökladány, Szentmargitapuszta, Sőregpuszta, Debrecen.) Szárazföldi eredetű hideg légtömegeknek északkeletről való ideáramlása és kisugárzás útján történő további lehűlése idézte elő ezeket a fagyokat ; nagyobb kárt a már meglehetősen fejlett növényzetben szerencsére nem okoztak. A csapadékmennyiségben az ország egyes vidékei között nagy eltérések mutatkoztak. Az északkeleti megyékben rendkívül bő volt az esőzés, hatalmas mennyiségek hullottak le a nap-nap után fellépő heves zivatarokból úgy, hogy egyes helyeken az átlagos mennyiség kétszerese, sőt néhol háromszorosa volt a júniusi csapadék. Háromhután 188, Tolcsván 204, Sátoraljaújhelyen 204, Felsőbereckin 181, Miklósföldön 205 mm volt a havi összeg, holott a normális mennyiség 60—70 mm körül van. Északon és északkeleten hasonló volt a helyzet. A szokatlan bőesőzésből származó hatalmas víztömegeket természetesen nem volt képes idejében elvezetni a Tisza és mellékfolyóinak medre, sok helyütt kilépett az ár a mederből, elöntötte az árterületeket, sőt északon Cseh-Szlovákiában falvakat is elpusztított. Nálunk aránylag kevesebb kárt tett a szokatlan nyári árvíz, mert a nagy múltra visszatekintő és ma is teljes erővel folyó Tisza-szabályozás és ármentesítés igen nagy területeket védett meg az elpusztulástól. A miskolci m. kir. Államépítészeti Hivataltól nyert értesülés szerint a délborsodi legújabb 2 kilométeres gátszakasz mintegy 20.000 hold termőföldet mentesített az ártól és a tervbe vett 40 kilométeres gát kiépítése további 55.000 hold termékeny földet véd meg az árvíztől. Csak a további állandó munka mentheti meg ezeket a területeket az elárasztástól és lakosságukat, birtokosaikat az anyagi romlástól. Az időjárási helyzet az egész hó folyamán, sőt még július elején is kedvezett az északkeleti esőzés kialakulásának. A Fekete tengertől északra kifejlődött légnyomási minimum szívó hatása az Alföld aránylag meleg és nyugati eredetű páradús légtömegeit vitte neki a Lengyelországból betörő hidegebb levegőéknek és az Északkeleti Kárpátoknak. A párás légtömegek kényszerű emelkedése és lehűlése hozta létre az állandósult helyzet folytán nagyon gyakori, bő csapadékkal járó zivataros esőket. Az ország más vidékein is gyakori volt az esőzés, de némely vidék csak mintegy kétharmad részét kapta az átlagos mennyiségnek (Magyaróvár 44, Orosháza 50, Szekszárd 48 mm). A csapadék ilyen egyenlőtlen eloszlása az esőzés zivataros jellegének a következménye. Az esős napok száma azonban országszerte igen nagy volt, azokon a helyeken is, amelyeken csapadékhiány jelentkezett, csak ott kisebbek, sok esetben csak nyomok voltak a napi esőmennyiségek. 10—20 esős nap volt a különböző vidékeken. Országosan száraz nap tulajdonképen egy sem volt mert minden nap volt az ország területén valahol legalább pár csepp eső. Három nap mégis száraznak tekinthető, június 24-ig, ugyanis csak néhány délvidéki állomás jelentett eői mérséklete« 1933 június közép eltérés max. nap Kalocsa 17-7 -1-9 29-8 22. Pécs 18-1 -1-9 29-1 22. Túrkeve 17-2 -2-6 29-9 22. Szeged 17-8 -2-3 28-8 22. Debrecen 16-6 -2-4 28-0 22. Tarcal 16-8 -2-4 28-6 22. Farkasgyepü 406 m 15-2 -1-8 25-0 22. Kékestető 1014 m 10-8 — 20-1 22. Nap ütés Csapadék mm min. nap óta nincs összege eltérés nap ziv 10-8 5. 238 0 61 — 6 12 7 10-9 9. 282 0 47 —31 18 7 10-2 7. — — 71 + 3 16 6 10-2 4. — — 56 —11 12 3 10-0 8. 229 0 140 + 68 17 9 8-6 8. 191 1 148 + 76 15 11 8-7 9. 232 0 89 — 13 7 48 8. 206 1 85 — 14 — 391