Természettudományi Közlöny 1934 (66. évfolyam, 193-197. pótfüzet)
1934-01-03 / 193. pótfüzet
Megjelenik évenkint PÓTFÜZETEK A TERMÉSZETTUDOMÁNYI ¥/" A r70 Tk T\ TT T J~W E folyóiratot a Társu-4 füzetben, összesen |\ I \ / \ ( 1 \ V I—I I | / lat tagjai évi 2 P ra-12 nagy nyolcadréti fizetéssel kapják, előívnyi tartalommal; 1 \V // il i\ / I \ 1 1 I V // ára a Terméidőnkint szövegközti ÉVNEGYEDES FOLYÓIRAT. szettudományi közábrákkal illusztrálva. fizetési ' 66. KÖTETHEZ. 1934. JANUARIUS—MÁRCIUS. 193. FÜZET. lénnyel együtt 12 P. Az atommagok újabb alkotó részei: a neutron és a pozitív elektron. A Rutherford—Bohr-féle atomelmélet szerint az atom egy pozitív töltésű magból és a mag körül, átmérőjéhez képest nagy távolságban keringő negatív töltésű elektronokból áll. A központi mag tartalmazza az atomnak csaknem egész tömegét. Gázelméleti vizsgálatok szerint a gömb alakú atom sugara mintegy egyszázmilliomod centiméter (10~~8 cm) ; némely atom sugara kisebb, másoké nagyobb. A radioaktív anyagok a sugarainak vékony fémlemezeken való áthaladásakor az a-részecskék szétszóródnak, e szétszóródásra vonatkozó vizsgálatok alapján az atommag sugara mintegy egy billiomod centiméter (10—12 cm). Legkisebb a hidrogén atommag : a proton sugara : 1,5. 10—16 cm. Ennél jóval nagyobb az elektron sugara : 2,8.10—13 cm. Hogy az atom, az atommag méreteit, az atomban lévő aránylag óriási hézagok nagyságát könnyebben elképzeljük, gondoljunk egy vízcseppet megnagyobbítva a föld nagyságában. Ugyanilyen mértékben nagyítsuk meg az atomot is, akkor az atom sugara néhány méter, az atommag sugara mintegy 1/200 mm lesz, a keringő elektronok térfogata nem sokkal különbözik az atommag térfogatától. A kvantumelmélet megállapította az atommag körül keringő elektronok törvényeit, az atom külső szerkezetét. Az atommag körül keringő elektronok határozzák meg a színképeket, az anyag kémiai tulajdonságait. Sokkal kevesebbet tudunk az atommagok összetételéről s törvényeiről. Egyfelől az atommag tömege és töltése, másfelől a radioaktivitás, az atomok mesterséges szétbontása , az atomrombolás, a rendkívül finom kísérleti eszközökkel előállított vonalas és szalagos színképek bizonyos jelenségei azok, amelyek alapján az atommagok összetételére következtethetünk. A radioaktivitásra és az atomrombolásra vonatkozó vizsgálatok azt mutatták, hogy az atommagok egyszerűbb alkotórészekből állanak. Az 1932. év kezdetéig azt gondolták, hogy ezek az egyszerű, végső alkotó részek : a protonok és elektronok. Az utolsó két év vizsgálatai azonban az atommagok két új alkotó része , a neutron és a pozitív töltésű elektron felfedezéséhez vezettek. A neutronra és pozitív elektronra vonatkozó vizsgálatok korántsem A neutronokra vonatkozó eddigi ismeretekről szakemberek részére igen jó összefoglalást ad CHADWICK J. a Proceedings of the Royal Society (London, A.) 1933 októberi számában (142. kötet) megjelent közleményében. A neutronokról és a pozitív elektronokról rövid ismertetést ad BOTHE W., a Die Naturtkrfeseesorlaften 1933, 47. füzetében (november 24.). Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz.