Természettudományi Közlöny, 1958 (2. [89.] évfolyam, 1-12. szám)

1958-06-01 / 6. szám

állami és a szövetkezeti kereskedelem­­kiskereskedelmi áruforgalma. Lettországban csupán­ 1957-ben 1,2 milliárd rubellel, vagy 17%-kal több árut adta­k el, mint 1956-ban (a vonásoikban 14%-t­al, a falvaikban pedig 24,5%-kal többet). A falusi fogyasztási szövetkezetek áruforgalma 1950-től 1957-ig 3,2-szeresére növekedett. A legutóbbi években az élelmiszercikkek eladásának fokozódása mellett jelentősen növekedett a közszükség­leti iparcikkek eladása, különösen a­­kulturális és jóléti cikkek forgalma. A háború utáni években a kiskereskedelmi hálózat jelentősen bővült.★ Az anyagi jólét megjavításában nagy jelentőségű a lakásépítkezés. 1956-ban köztársaságunkban az állami vállalatok, intézmények és a helyi szovjetek, továbbá a városi lakosság saját eszközeiből és állami hitel segítsé­gével 250 000 m2 összterületű lakóházat épített, vagyis 21 000 m2-rel többet, mint a megelőző évben. Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának „A lakásépítés fejlesztése a Szov­jetunióban” című határozata feladatul tűzi ki, hogy a legközelebbi 10—12 évben hazánkban fel kell számolni a lakáshiányt. A Lett Szovjet Köztársaság a hatodik öt­éves tervre 1,3 millió négyzetméter összterületű állami lakásépítést és 700 000 négyzett­méter összterületű egyéni lakásépítést vett­­tervbe. ★ Lettországban a szocialista forradalom győzelme nem­csak a gazdasági élet gyors fejlődését biztosította, ha­nem kedvező feltételeket teremtett a tudomány és a lett nép kultúrájának felvirágzásához is. A Lett Köztársa­ságban már több mint 10 éve működik a Tudományos Akadémia és képeznek szakembereket a különböző fő­iskolákon. A burzsoá Lettországban nem volt pedagó­giai és orvosi főiskola, továbbá nem volt testnevelési főiskola sem. Ezeket a szovjethatalom idején szervez­ték meg Rigában. Pedagógiai főiskolákat létesítettek még Liepajában és Daugavpilszben. E főiskolák több száz végzett hallgatója tevékenyen részt vesz népgazda­ságunk fejlesztésében. A Lett Tudományos Akadémia Fizikai Intézetének kol­lektívája sok új műszert és készüléket tervezett a ter­melési folyamatok radioaktív izotópokkal történő ön­működő ellenőrzésére és vezérlésére. Ezeket a műszereket és készülékeket nemcsak Lettországban, hanem más köztársaságokban is használják. Semmiféle pénzösszeggel nem fejezhető ki a Szerves Szintézis Intézetében előállított új orvosi preparátumok és élettani hatóanyagok egészségügyi gyakorlatba való bevezetése. A széleskörűen használt PÁS és furacelin készítményeken kívül, amelyeket az orvosi gyakorlat­ban jelenleg számos betegség gyógyítására sikeresen al­kalmaznak, most új gyártmányok készültek, mint pél­dául a furazoidim, amely sikeresen alkalmazható a dizen­téria, tífusz és más betegségek gyógyítására; a furazoli­­don, amely az állattenyésztésben alkalmazható növeke­­désgyorsító szerként, valamint a járványos megbete­gedések gyógyítására és megelőzésére szolgáló készít­mények. Külön meg kell említeni olyan új készítményeket, mint a pitramin, amely a magas vérnyomás gyógyítására és a sebészetben használható, a rigacillin, amely a tüdő­­gyulladás különösen makacs eseteinek gyógyítására használható, a tubozin, a tuberkulózis gyógyítására. A Szerves Szintézis Intézete sikeresen dolgozik rossz­indulatú daganatok gyógyítására­­használható új szerek készítésén is. Nagy távlatokat nyújt a pentozán tar­talmú nyersanyag felhasználása gyomnövények, mező­­gazdasági­­betegségek és kártevők elleni új vegyszerek gyártásában, továbbá a műanyagiparban. E nyersanyag felhasználása tekintetében a Lett Tudományos Akadé­mia vezető helyet foglal el a Szovjetunió tudományos intézetei között. Komoly tudományos kutatás folyik az erdőgazdasági, biológiai, mikrobiológiai, geológiai, kísérleti orvostudo­mányi és más intézetekben is. ★ Köztársaságunkban 1531 általános képzettséget nyújtó iskola működik. A középiskolák száma 1940-től az 1957/58-as­ tanévig 67-ről 253-ra növekedett. Ennek meg­felelően a­­tanárok száma az általános­ képzettséget nyújtó iskolákban 8878-ról 18 352-re emelkedett. Az általános képzettséget nyújtó iskolákban, technikumokban, más szakiskolákban, továbbá a főiskolákon tanulók száma az 1940/41-es 261 200-ról az 1957/58-as tanévben 334 900-ra növekedett. Az SZKP XX. kongresszusának irányelvei szerint a köztársaság fővárosában, Rigában, és más városokban befejezték a 7-osztályos iskoláról az általános közép­fokú képzésre való áttérést. Jelenleg intézkedések tör­ténnek az általános középfokú képzés falvakban való bevezetéséire is. Lettországban évenként több mint 10 millió könyvet adnak ki. Orosz nyelvre és a Szovjetunió népieinek nyel­veire lefordították Rajnisz, Blajman, Up­it, Lacisz, Szaksze és más lett írók könyveit. Lett nyelvre lefordí­tották az orosz klasszikusok, Puskin, Tolsztoj, Turge­­nyev, Gorkij és mások, továbbá a mai szovjet írók és más testvéri népek íróinak könyveit. A szovjethatalom évei alatt Lettországban jelentősen növekedett a kulturális és népművelési intézmények, könyvtárak, olvasótermek, klubok, kultúrházak, színhá­zak, mozik, vezetékes rádióközpontok­, múzeumok száma. A kulturális és népművelési intézmények hálózatának fejlődése lehetővé tette, hogy a lett nép megvalósítsa a nemzeti kultúra és művészet soha nem látott felvirág­zását.

Next