Természet Világa, 1972 (103. évfolyam, 1-12. szám)
1972-04-01 / 4. szám
2. táblázat 4. táblázat térjén cikázva, hirtelen irányváltoztatással menekül, addig a mezei nyúlnak minden reménye térölelő ugrásaiban és kitartó futóképességében rejlik. Hegynek felfelé jobban fut, mint lejtőn lefelé, mert hátulsó pár lába az elülsőnél jóval hosszabb. Látása nem olyan jó, mint az üreginyúlé, ezért könnyebb óvatosan megközelíteni, becserkészni. Oldalra néző nagy szemeivel oldalirányban és hátrafelé is jól lát, de a két szemének ily nagy látószöge elöl nem metszi egymást, ezért jobbára csak a mozgást veszi észre, a mozdulatlan veszély elkerüli figyelmét. Ezeket a hátrányait viszont születésénél szerzett előnyei ellensúlyozzák. A mezeinyúl-fiak jóval fejlettebbek, szőrösen, nyitott szemekkel és fogazattal jönnek a világra; 2—3 heti szopási idő után már önálló táplálkozásra térnek át. Rendkívül jó hallóképessége mellett a mezei nyúl szaglása is jó (ha nem is oly kiváló, mint a hallása). Orrcimpái igen mozgékonyak, sokat szimatol közvetlen környezetében. A kan lefelé tartott fejjel, szimatolva követi a nőstény nyomát. Szaglása segíti a táplálék megkeresésében és — különösen rossz látási viszonyok között, sötétben — a közelgő ellenség felismerésében. Igen jó a helymemóriája: a már egyszer megtalált táplálékhelyet később hó alatt is teljes biztonsággal keresi fel újra. Étlapja — ha élőhelye is lehetőséget ad erre — meglehetősen változatos. Alkonyatkor, éjszaka és hajnali szürkületben a nyílt szántó, rét és legelő csaknem minden zöld növénye csemege számára. A káposzta- és répaföldek, őszi és tavaszi gabonavetések, lucernatáblák és lóhereföldek rendszeres látogatója. Faiskolákban, fiatal telepítésekben, szőlőkben és gyümölcsösökben — kivált ínséges időkben, eljegesedett hóréteggel borított területeken — érzékeny károkat tehet, tavasszal a konyhakerti növényekben és palántákban végezhet pusztítást. Ezeken a területeken a mezei nyulat tehát — a legújabb rendelkezések szerint is — kártevőnek kell tekinteni és tilalmi időtől függetlenül lelövési engedélyt adhat az illetékes megyei tanács szakigazgatási A mezei- (bal) és az üreginyúl (jobb) vázlatos rajza jól tükrözi a két köze rokon faj közötti küllembeli eltéréseket. A mezeinyúlnak hosszabb a füle, megnyúltabb a teste és hosszabbak a végtagjai, de a kép közepén lapuló mezeinyúlfinál ezek még nem kifejezettek Ismertetőjegyek Üreginyúl Mezeinyúl Oldalnézetben orrcsont csaknem egyenes, ráfuk- felfelé domborodó, hiszik az áll közötti csontra emelkedik az állközötti csont vonaliból felső állkapocs hosszabb, mint a mezeié rövidebb, mint az üregié alsó állkapocslyuk egész közel esik az első az első elő-zápfognil lóelő-zápfoghoz és csak 1val előbbre esik és néha ____________________ van 2 van__________________ Felül nézetben: orrcsontok és hom- orrcsontvarrat rövidebb, közel azonos hosszúságú lokcsontok közötti mint a homlokcsonti varrat járomcsontnyúlvány feltűnően hosszú kicsi Alulnézet: orrüregnek a szájkeskeny jóval szélesebb, mint a Üregbe torkolló hátcsontos szájpadlás hossza só nyílása 2. táblázat Ismertetőjegyek Üreginyúl Mezeinyúl Szőrszíneződés ált.-ban vad (aguti) szín, inkább vadszín (inkább vöröses szürke tónus tónus) Szőr töve kék fehér Fülhegy feketén szegélyezett nagy fekete folttal Szőrszálak állása hátrafelé álló, fényesen lesimuló felálló, laza Szőrörvény (forgó) nincs több is van Bajuszszőrök 2—3 cm hosszúak 6 — 7 cm hosszúak Pehelyszőrök kevéssé kiemelkedőek feltűnően kiemelkedőek Hús színe fehér vörös Farokszín futás közben fehéren világító kétszínű, fehér és fekete Faji sajátosságok Üreginyúl Mezeinyúl Életmód: lakóhely üreglakó, földbe ásott nyílt terepen vacokban lakás lapuló társasviszony társasan, kolóniákban magányosan, párosan típus ásó futó futása kezdetben gyors, de fáradékony igen kitartó vészjel hátsó lábával dobbant nem ad ilyen vészjelet Szaporodás: vemhességi idő 30 nap 40 nap újszülött vak, csupasz, fogatlan nyitott szemű, szőrös, fogazott alomnagyság 4—12 1—4 felnevelődés fészeklakó fészekhagyó A hóban hátrahagyott lábnyomok is elárulják, hogy üregi- (fent) vagy mezeinyúl (lent) járt-e ott 156