Természet Világa, 1975 (106. évfolyam, 1-12. szám)

1975-05-01 / 5. szám

ken, a díszítés céljait is szolgáló ki­rakatokon kívül csak egy kis hírlap­bolt és egy virágüzlet lesz itt. (Az üzemeltetéshez szükséges helyiségek: a szellőzőgépház, a csatornák át­emelő szivattyúinak gépháza és a takarítók helyisége természetesen helyet kapnak.) Gyalogos aluljáró épül még a Kígyó utca torkolata és a Veres Pálné utca között, amely az előzővel szinte teljesen azonos alapterületű lesz. Ez már kettős sze­repet tölt be :részben a gyalogosok külön szintű, keresztirányú közleke­dését biztosítja, másrészt a benne elhelyezett üzletek miatt a belvárosi bevásárló területhez kapcsolódik. Ebben a „B” jelű aluljáróban lesz egy ajándékbolt, egy édességbolt, egy virágüzlet és egy BKV-bérlet­­pénztár. A harmadik aluljáró, a Vá­ci utca tor­kolatában megépülő „C” jelű kizárólag közlekedési célt szol­gál, s az előzőknél kisebb, 260 m2 alapterületű lesz. A közúti aluljáró (az ábra „K” jelzésű része) a metró mozgólépcső­jének lejtaknája és az „A” jelű gya­logos aluljáró mellé simul. Forgal­­milag a Kossuth Lajos utca és a Ká­rolyi Mihály u. — Petőfi Sándor utca szintbeni kereszteződését szün­teti meg oly módon, hogy a jelenleg is egyirányú Károlyi Mihály utca— Petőfi Sándor utca forgalmát, vala­mint az Erzsébet hídra balra elágazó forgalmat viszi a Kossuth Lajos utca alá. Ebben az aluljáróban a Károlyi Mihály utcai szakaszon 8,00 m (2X3,50 m forgalmi nyom + 2X0,5 m kerékvető), az elágazás után pedig 6,5 m (3,5 m forgalmi nyom + 2,0 m esetleges leállásra + 2­0,5 m kerék­vető) a forgalom számára kialakított minimális szélesség. A tényleges alagúts­zélesség ennél nagyobb: az üzemi szempontból elengedhetetlen kezelőjárdák és az íves szakaszon — a balesetveszély csökkentése céljából szükséges — észlelési (rálátási) tá­volság növelése miatt. Mindent egy­bevetve: kereken 740 m2 a fedett aluljáró, amelyhez — a hossz-szel­vénytől függően — 83, 63 és 76 m hosszú, vasbeton szerkezettel határolt rámpa csatlakozik (1700 m2 területen). Az építés technológiájának, a munkahézagok helyének megválasz­tásánál az elsősorban meghatározó szempont: a forgalom — bizonyos korlátozás melletti — fenntartása. Ez az építési munkát végzőktől fo­kozott lelkiismeretességet kíván és nem kismérvű többletnehézséget okoz. Az építés ideje alatt tehát nem csupán a közlekedésben részt vevő gyalogosok és autósok vállal­nak áldozatot, hanem legalább ilyen mérvű a munkások, a szakmai ve­zetők felelősségvállalása is. Mivel a csomópont nagy kiterje­désű, mint említettük, nem egy nagy csarnokaluljáró épül, hanem három kicsi. Ezért az esztétikai előnyök kö­zül eleve le kell mondani a nagyság­ból, az impozáns méretekből adódó térhatásról. A közművek elhelyezke­dése és egyéb helyi adottságok vi­szont lehetővé tették, hogy a gyalo­gos aluljárók belméretét a minimáli­san előírt értéknél mindenütt na­gyobbra lehetett venni, így az „A” jelű aluljáró belső magassága 2,70 m, a „B” jelű aluljáróé 2,40—2,64 m között változik, míg a „C” jelű 2,50 m. — A közúti aluljáró belső magas­sága már nem ennyire kedvező. Itt csak 3,70 m magasságú űrszelvényt lehetett tervezni. (A nagyobb jármű­veket Budapest belső területéről vi­szont már korábban kitiltották!) A gyalogos aluljárók padlóburko­lata kopásálló gránitlapokból készül, az oldalfalakat kerámialapok fedik majd, a mennyezet pedig világos színű műanyagvakolatot kap. Az aluljárókban levő üzlethelyisé­gek lehatárolása, a térhatás növe­lése, hangulatának változatossá té­tele miatt üvegfallal, méghozzá az ott közlekedők érdekében biztonsági (SECURIT) üvegtáblákkal történik. Az egységes esztétikai megjelenés biztosítása végett — hasonlóan a többi Aluljárónál már jól bevált módszerhez — az üzletek berendezé­sét is az építész-tervező készíti. M­ivel az észak—déli metróvonal első szakaszának üzembe he­lyezése a Kálvin tér, a Felszabadu­lás tér és Deák tér körzetében szinte egyidejűleg teszi szükségessé az át­építést és rendezést, felülvizsgál­ták az egész Belváros forgalmi rend­jét. Az érintett részen két különböző rendeltetésű terület különíthető el:­­ a József Attila utca és Kossuth Lajos utca vonala közötti terület meghatározója alapvetően keres­kedelmi, idegenforgalmi jellegű. Itt elsősorban a gyalogosok mi­nél szabadabb és veszélymentes mozgását kell biztosítani. Ennek érdekében szaporítani kell a gya­logos bevásárlóutcák és üzletek számát, valamint passzázsrend­szert kell létesíteni. Az átépítések után a gyalogosok rendelkezésére fog állni a Kígyó utca, a Haris köz és a Párizsi utca (a Váci utca és Petőfi Sándor utca közötti sza­kasza),­­ a Kossuth Lajos utca vonalától délre a kiskörút vonaláig terjedő terület pedig alapvetően egyetemi és lakó jellegű. A Felszabadulás tér „csomóponti” területére a főforgalmi úthálózatból a K—Ny-i irányú (Erzsébet-híd — Szabadsajtó út — Felszabadulás tér — Kossuth Lajos utca) és az É—D-i egyirányúsított főútvonalpár észak felé irányuló szakasza (Kecskeméti utca—Károlyi Mihály utca — Petőfi A közlekedés fenntartására törekednek az épí­­tők A környező utcák lezárásával biztosítják a munkafeltételeket Épü­l a B-jelű aluljáró 208

Next