Természet Világa, 1978 (109. évfolyam, 1-12. szám)
1978-11-01 / 11. szám
1. táblázat fejletlenségét hangsúlyozzák; az érzelmi kapcsolatok viszonyulásának kiegyensúlyozatlannságát, a másiktól való lelki függőséget jelölik meg kiváltó okként. A környezeti körülmény is nagyban közrejátszhat az öngyilkossági veszély megítélésében: zilált családi viszonyok, gyermekkorban szeretethiány, emberközi kontaktusok elsődleges hiánya vagy elvesztése, szerelmi csalódások, elárvulás, kitaszítottság, munkakör elvesztése, vagy hiánya. Minél jobban halmozódnak a környezeti ártalmak az egyébként is fejletlen személyiségű egyénre, annál nagyobb az elkövetés veszélye (Buda Béla). Nem közömbös az sem, hogy miként változott az öngyilkosságnál használt eszközök tára és módszere. Míg régen a kötél, a kútbaugrás, a vonat elé ugrás, a különböző mérgező anyagok közül az arzén, gyufa, nikotinlé, lúg stb. voltak megyénkre is jellemző életkioltáshoz használt segédeszközök, úgy ma már 80%-ban gyógyszerekkel követik el az öngyilkosságot. A brutális öngyilkosságokhoz választott eszköz (kötél, vonat alá vetés) már inkább súlyos alkoholistáknál, elmebetegeknél fordul elő. Az öngyilkosságok gyakorisága, statisztikai felmérések Az öngyilkosság társadalmi jelenség és kisebb-nagyobb mértékben a világ valamennyi országát érintő kérdés. A legtöbb európai országban az öngyilkosság az első 5—10 halálnem között szerepel, hazáinkban a daganatos megbetegedések és a keringési rendszer egyes betegségei után közvetlenül ez következik. A Központi Statisztikai Hivatal kiadványai szerint Magyarországon az öngyilkossági esetek gyakorisága emelkedő tendenciát mutat, 1972-ben már 37,0 százezrelék s ezzel a számmal hazánk első helyen áll a listán. Szomorú elsőség! Néhány összehasonlító adatot mutatunk be. 1. táblázatunk a különböző országok öngyilkossági gyakoriságára vonatkozóan, s az adatok ténylegesen igazolják hazánk vezető helyét. Böszörményi Ede korábbi adatokat is gyűjtött, s megállapítása szerint az öngyilkossági hullámok csúcsai nálunk nagyjából generációs távolságban vannak egymástól. Az első hullám 1860—1870 között alakult ki, a szabadságharc bukása után, a korai kapitalizálódás idején. A századforduló tájára, 1896—1910 közé esik a második hullám, a kapitalizmus hazai fejlődése, a proletariátus nagyarányú kialakulása idejére. A harmadik hullám az első világháború utáni gazdasági válság időszakában tetőzik, 1931—35 között, míg a negyedik 1966 után. Az egyes hullámok egymástól való távolsága mintegy 30—35 év. Az öngyilkosságok gyakoriságának megfigyelhető emelkedése Magyarország valamennyi megyéjére kiterjed. A megyék között az évtizedek során kialakult sorrendben azonban csak kis változások történtek (2. táblázat). A legmagasabb az Alföld déli és délkeleti részén, a legalacsonyabb a Dunántúl nyugati részén és az ország északi hegyvidékén. Békés megye, melynek öngyilkossági problémáját a következőkben kívánjuk elemezni, a hazai lista ötödik helyét foglalja el. Bevezetőnkben már ismertettük, hogy az öngyilkossági módok is változásokon mennek át, napjainkban a gyógyszerekkel való mérgezéses öngyilkosságok és kísérletek uralkodnak. Hamvas megállapításai igen találók: „A kísérlet eszközeként leggyakrabban a gyógyszer szerepel. Az eszközként felhasznált gyógyszerek felölelik az egész gyógyszerkincset. A gyógyszerek kombinációjával elkövetett öngyilkossági kísérletek súlyos problémát jelentenek. Ezenk 1-2. táblázat Öngyilkosságot elkövetők aránya néhány országban (100 000 lakosra számítva) 1911-1930 1931-1940 1941 — 1950 1951-1940 1941-1970 I 1971 Ország ----------------------------------------------------------------------------------------__________ években átlagosan Ausztria 31,8 40,0 22,3 23,3 22,7 23,4, Ausztrália 11,8 11,5 8,8 10,9 13,4 12,5 Csehszlovákia — — — — 23,4 24,6 Dánia 15,3 18,6 22,7 22,4 19,5 8,9 Finnország 15,8 20,6 16,6 19,6 21,2 — Franciaország 19,0 20,2 13,4 16,2 15,4 16,0 Görögország — — — — 3,4 2,7 Hollandia 6,7 8,5 7,2 6,4 6,9 7,9 Japán 20,5 19,6 14,9 22,5 15,1 16,8 Magyarország 29,0 32,0 23,7 22,5 31,2 37,0 Német Szövetségi Közt. 24,1 28,6 17,0 18,6 20,4 19,8 Svájc 24,3 25,8 24,6 21,1 17,8 19,2 Svédország 14,7 16,4 15,0 17,9 21,0 20,3 USA 12,9 15,3 11,6 10,3 10,9 11,7 Öngyilkosságot elkövetők aránya megyénként (100 000 lakosra számítva) 1950-1954 1955-1959 1940-1944 1945-1949 1970-1974 1975 1950-1975 Megye ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------években átlagosan Baranya 23,8 23,5 24,4 27,9 31,1 30,4 30,0 Bács-Kiskun 30,6 28,8 39,4 46,0 56,9 55,6 52,5 Békés 28,9 25,6 30,8 35,1 43,2 48,2 42,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 13,7 15,8 18,8 24,6 27,6 31,3 28,5 Csongrád 32,5 30,2 36,5 46,3 57,0 57,6 54,5 Fejér 21,8 19,5 22,6 24,8 34,0 30,4 31,3 Győr-Sopron 13,3 12,9 15,7 19,8 21,9 20,0 20,6 Hajdú-Bihar 29,2 29,7 33,9 36,6 44,5 49,2 44,1 Heves 19,9 17,2 23,1 26,0 31,6 29,0 29,4 Komárom 16,7 19,5 20,7 30,9 33,4 32,4 32,4 Nógrád 11,0 13,1 15,3 19,1 21,9 23,7 20,9 Pest 22,3 22,7 27,8 33,1 40,4 39,7 38,8 Somogy 17,7 19,4 19,6 26,4 28,5 33,3 29,1 Szabolcs- Szatmár 13,2 17,2 21,5 25,0 35,0 42,8 34,7 Szolnok 28,8 28,9 32,9 39,4 46,2 46,6 44,6 Tolna 24,6 21,7 24,5 30,3 38,1 41,9 35,8 Vas 11,3 14,2 14,7 18,3 21,1 19,3 19,9 Veszprém 18,0 17,3 19,1 24,1 30,1 34,3 29,6 Zala 18,3 17,1 16,8 23,6 23,3 27,3 23,7