Természet Világa, 1993 (124. évfolyam, 1-12. szám)
1993-04-01 / 4. szám
SZKEPTIKUS SAROK A demokratikus társadalmakban, a tudományok mellett, mindig jelen vannak az áltudományok is; a jelenlét mértékét az adott társadalom műveltségi szintje szabja meg. A jelenség nem új, hiszen Tolnai Simon A bűvészet könyve és a leleplezett spiritizmus c. 1898-ban (!) kiadott műve előszavában már olvasható: „Mert a természetfelettiek után sóvárgó lelkek szerettek hinni a csodákban. A credo quia absurdum kedves nekik. Nemcsak, hogy örömest mondanak le a hogyan fürkészéséről, hanem szörnyen megharagusznak, mikor valaki a kezükbe adja a titok kulcsát. ” Hazánkban az áltudományok az elmúlt négy évtized mulasztásait rohamléptekkel igyekeznek bepótolni és felkent képviselőik ádáz támadásokat intéznek honfitársaink zsebe ellen. Ma már nem kuriózum, ha valaki (önkormányzati engedéllyel) kristálygömbből jósol, sem pedig az, hogy a legnagyobb példányszámú Rádió- és TV-újság „hiteles” horoszkópot, és sok egyéb áltudományos cikket közöl. Elárasztanak bennünket nagy keleti szomszédunk csodadoktorai, akik ahelyett, hogy különleges képességükkel Csernobil áldozatait, főleg a sok szerencsétlen sugárbeteg gyereket gyógyítanák, hazafiság helyett a napi sokszori bőséges étkezést választják a hiszékeny magyarok költségén. A felsorolást szinte vég nélkül folytatni lehetne, azonban tudomásul kell venni, hogy egy demokratikus országban mindenkinek joga van akkora bolondot csinálni magából, amekkorára csak telik neki. A fejlett nyugati demokráciákban a fenti álláspont az általánosan elfogadott, azonban az irracionalizmus terjedése az ifjúság körében sok helyen már komoly aggodalomra ad okot. Egy Gallup-felmérés nyomán, amely a paranormális jelenségekben való hitet vizsgálta a felnőtt amerikaiak körében, Új-Zélandon középiskolásokat vettek vizsgálat alá. Egy középiskolai matematikatanár, Russell Dear 100 középiskolai tanuló -14-18 év közötti fiú - körében végzett felmérést, amelynek eredményét az 1. táblázat tartalmazza. Bár Új-Zéland, mind földrajzilag, mind pedig kultúráját tekintve igen messze van Magyarországtól, a felmérés eredményei alkalmas mércét jelenthetnek számunkra, még akkor is, ha ez a távoli ország egyáltalán nem ambicionálja az Európa-házba való bekerülést. Az értékelést végzők véleménye szerint a tanulók gondolkodása dogmatikussá válik, mire a középiskolába kerülnek. Ha ez a dogmatizmus összekapcsolódik áltudományos hiedelmek rendszerével, amelynek a kiépítésében a tömegtájékoztatás előszeretettel közreműködik, valóban helye van az aggodalomnak. Tekintettel arra, hogy az áltudományok térhódítását és a média abban való közreműködését illetően mi se panaszkodhatunk, érdemesnek látszott a fenti felmérést azonos formában nálunk is megismételni - némi kiegészítéssel amely helyi sajátosságainkról ad felvilágosítást. A kérdőív magyar változatában a válaszok alapjául szolgáló információ forrásáról érdeklődtünk, valamint azt kértük, a Nulladik típusú találkozások c. tévéműsort sorolják be három kategória valamelyikébe (tudományos, szórakoztató, ill. áltudományos). A Természet Világa szerkesztőségének segítségével fővárosi és vidéki iskolákba 500 kérdőívet küldtünk ki. Az együttműködésre hajlandó pedagógusoktól azt kértük, hogy az íveket első és negyedik osztályos diákokkal töltessék ki, hogy az esetleges életkori tényezők hatása jobban észlelhető legyen. A kérdőívek nem tartalmaztak semmiféle, a személyi adatokra vonatkozó kérdést, hogy a tanulók esetleges gyanakvásának elejét lehessen venni. Ebből adódóan nincs adat a tanulók nemek szerinti megoszlásáról sem. Három fővárosi és az ország szinte minden területi egységét reprezentáló öt vidéki középiskolából összesen 403 kérdőív érkezett be. Ezekből 401 volt értékelhető, a következő megoszlással: fővárosi: 216 (I. oszt.: 110, IV. oszt.: 106) vidéki: 185 (I. oszt.: 100, IV. oszt.: 85) Az ilyen típusú felméréseknél gondot okoz a komolytalan válaszok, ill. olyan egyedek kiszűrése, akik nem hajlandók együttműködni, de ezt a szándékukat rejtegetik. Szerencsére, ehhez alkalmas eszköznek bizonyult a kérdésekben rejlő redundancia. A kérdőív 5. és 25., és 4. és 11., valamint a 6. és 13. kérdései szoros kapcsolatban állnak, ezért az ellentmondásos válaszokat tartalmazó Valahol és Európában? BENCZE GYULA 1. táblázat. Az új-zélandi (Ú-Z) és a hazai (M) felmérés összehasonlítása Ú-Z M Ú-Z M Ú-Z M Hisz-e az alábbiakban? Igen (%) Nem (%) Nem (%) tudja telepátia 39 57 25 25 36 18 természetgyógyászat 27 82 12 9 61 9 sátánizmus 28 11 19 78 53 11 kísértetjárás 42 14 22 70 36 16 földönkívüliek (ufók) látogatása 40 51 21 26 39 23 a jövőt meg lehet jósolni 46 36 23 33 31 31 asztrológia 14 34 27 37 59 29 van valamiféle élet a halál után 42 62 21 15 37 23 telekinézis 24 33 18 45 58 22 boszorkányok 13 7 13 88 74 5 kísértetek 34 19 24 70 42 11 szellemidézés 27 34 25 49 48 17 jósolni lehet jóskártyából, tenyérből stb. 10 25 11 56 79 19 Rossz szerencsét hoz-e?______________Igen~(%) Igen(%) fekete macska keresztezi útját 4 23 létra alatt elmenni 13 6 péntek 13-a 20 17 tükör eltűrése 18 18 Használ-e balszerencse ellen? Igen(%) igen(%) sót háta mögé szórni 11 0 fán lekopogni 10 48 ujjakat keresztezni 62 9 talizmán 26 40 Milyen gyakran olvas horoszkópot? Igen(%) igen(%) legalább hetente 20 30 néha 60 58 soha 20 12 Mi a véleménye az ufókról? Igen(%) igen(%) léteznek 54 68 csak képzelődnek az emberek 46 32 186 Természet Világa 1993. április