Természet Világa, 1999 (130. évfolyam, 1-12. szám)

1999-02-01 / 2. szám

DIÁKPÁLYÁZAT XXIII mozdulás irányát a vetőkarc, vetőbarázda jelzi. A kőzet erősen töredezett, repede­zett, a tömbök közett bauxitos agyag, ba­rnát tölti ki. 2. állomás: Vaskéreg Itt vasban dús hematitos kérget láthatunk a fekü felszínén, a dolomitot finomszemű hematit itatja át. A pirites kéreg kialaku­lásához szükséges vas a feltételezések szerint a feküvel közvetlenül érintkező bauxitból származott. A fekü dolomit és a rátelepült barnát között egy 10-25 cm vastag átmeneti zóna található. A fellazult, porlódott törmelékes dolo­mit felső szintjét a leszálló Mű- és Fe­­oldatok átitatták, cementálták és jelleg­zetes vörösbarna, vagy fekete, hematit- és lithiopritásványokból álló kemény kéreg alakult ki. A fekü felett sárga, sárgásvö­rös, vagy fakólila barnát települ. A fedő alatt közvetlenül agyagos barnát, bauxi­tos agyag található. 3. állomás: Széntelepek Itt még a kőzetté válás befejeződése előtt, a plasztikus állapotban, valószínű­leg földrengés hatására megcsúszott és összetorlódott szenes agyag és édesvízi márgaréteg látható. A gánti barnát tör­melékfolyás jellegű szállítókőzetből ra­kódhatott le. A rétegek alján kiugróan nagy méretű kavicsok találhatók. Valószí­nű, hogy a törmelékfolyások vízzel borí­tott mélyedésekbe jutottak. A törmelék­folyások arra utalnak, hogy a bauxitos összetételű talajjellegű málladék kialaku­lásához szükséges trópusi esőerdő - felte­hetően klimatikus okokból - pusztulás­nak indult. Az irodalom szerint nincs ki­zárva, hogy a törmelékfolyások elindítá­sában a középidei-újidei töréses tevé­kenységgel kapcsolatos földrengések is szerepet játszottak. 4. állomás: Üledékhézag A bauxittelepbe vízmosás vágódott, me­lyet a később kialakult tó üledéke - agyag és szenes agyag - töltött ki. A ré­tegsor terhe alatt tömörödött agyagréte­gek a mélyedés alakjához idomultak. A telep felső részén megcsúszott, szétszaka­dozott bauxit-konglomerátum lencsék ta­lálhatók. 5. állomás: Fekübörc Itt jól látható a fekü felszínéből kiemel­kedő, vasdús réteggel borított karsztos bőre. Körülötte a bauxitban a tömörödés­­ből eredő, vas-oxidtól fényes elválási la­pok láthatók.­­ 6. állomás: Epigenezis A talajképződés és a fedőből szivárgó ol­datok hatását figyelhetjük meg. A bauxi­­ton kialakult mocsárból kőzetréseken le­­szivárgó kénessav és a levegőtől elzártan bomló (anaerob) gyökerek reduktív hatá­sára elnyúlt, kifakult, vastalanodott fol­tok alakultak ki. 7. állomás: Fómai formáció Gánton és Csákberénynél találjuk a Taeger Henrik által híressé tett „római agyagot”. A fedő eocén tengeri üledékek­ben helyenként rendkívül szép, gazdagon díszített csigaházak vannak. Gyakoriak a Cerithiumok és a Tympanotonusok meg­kövült maradványai. Az eocén tengere DNy felől fokozatosan elborította a Du­nántúli-középhegységet. Hatalmas sekély vizű öblök alakultak ki, a partszegélyen igen gazdag élővilággal. Gyakori volt a kiédesülés, sőt egyes területek szárazra kerülése is. A keletkező üledékek is vál­tozatosak voltak: a partszegélyi num­­muliteszes (az eocénban kőzetképző, bo­nyolult meszes házú kihalt egysejtű állat, Szent László pénzes mészkövek hatalmas üledékösszletei mellett édesvízi mészkö­vek, sőt széntelepek is képződtek. Másutt ősmaradványokban gazdag agyagos üle­dékek rakódtak le. A gánti bauxitföldtani park megismerése nagy öröm volt számomra. Nem vagyok maximalista, de néhány javaslatot tennék annak érdekében, hogy a tanösvény még emberközelibb, ismertebb és megismer­­hetőbb legyen:­­ az ismertetőtáblán található szöveget közérthetőbbé kéne tenni, hogy ne csak a szakemberek és az egyetemi hallgatók értsék meg teljesen; -a diákok között pályázatot lehetne kiírni a tanösvény ismertetésére és a leg­sikerültebb alkotást kis füzetben kinyom­tatva pár forintért a bányamúzeumban lehetne eladni; -nagyobb propagandával ismertebbé kellene tenni a területet, hogy ne csak a környékbeliek látogassák, az iskolákat is lehetne értesíteni a látnivalókról, és ta­nulmányi kirándulással a látnivalókat be­mutatni;­­ nem utolsósorban biztosítani kellene a terület védelmét, karbantartását és fenntartását, hogy még sokáig biztonsá­gosan látogatható legyen. Mi Köszönöm: -felkészítő szaktanáromnak a pályázati anyag összeállításához adott iránymutatást, a szakmai segít­séget és hogy felhívta a figyelmemet a pályázatra; -a Földtani Örökségünk Egyesület Fejér megyei csoportja tagjainak az útmutatást, a MAFI-ba kalau­zolást és a szaktudásukon alapuló segítséget;­­ az Országos Földtani Szakkönyvtár dolgozóinak a szakirodalom keresésében nyújtott komoly segítsé­get. IRODALOM A Dunántúli-középhegység A. 5-6. Akadémiai Ki­adó, Budapest, 1987. Bárdossy György: Karsztbauxitok. Akadémiai Könyvkiadó, Budapest, 1977. Béni Kornél - Viszló Levente: Egy cseppnyi Magyar­­ország, 1996. Bogsch László: Általános őslénytan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1970. Dr. Bulla Béla: Magyarország természeti földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest, 1964. Deák Margit: Földtani közlöny, 87., 1957. Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország földrajza, Tankönyvkiadó, Budapest 1978. Juhász Árpád: Évmilliók emlékei, 1987. Dr. Marosi S. - Dr. Somogyi S. (szerk.): Magyaror­szág kistájainak katasztere, II. MTA Földrajztudo­mányi Kutatóintézet, Budapest, 1990. Dr. Papp Ferenc - Dr. Vitális György: Magyarország műszaki földtana. Tankönyvkiadó, Budapest, 1967. Dr. Papp Ferenc - Dr. Kertész Pál: Geológia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1966. Szantner Ferenc - Knauer János - Mindszenty And­rea: Bauxitprognózis. 1986. Vadász Elemér: Bauxitföldtan, 1951 és MÁFI Év­könyv 37., 1946. • A vetők a bauxitot és a fedő eocén rétegeket is elmozdították

Next