Természet Világa, 1999 (130. évfolyam, 1-12. szám)
1999-02-01 / 2. szám
DIÁKPÁLYÁZAT XXIII mozdulás irányát a vetőkarc, vetőbarázda jelzi. A kőzet erősen töredezett, repedezett, a tömbök közett bauxitos agyag, barnát tölti ki. 2. állomás: Vaskéreg Itt vasban dús hematitos kérget láthatunk a fekü felszínén, a dolomitot finomszemű hematit itatja át. A pirites kéreg kialakulásához szükséges vas a feltételezések szerint a feküvel közvetlenül érintkező bauxitból származott. A fekü dolomit és a rátelepült barnát között egy 10-25 cm vastag átmeneti zóna található. A fellazult, porlódott törmelékes dolomit felső szintjét a leszálló Mű- és Feoldatok átitatták, cementálták és jellegzetes vörösbarna, vagy fekete, hematit- és lithiopritásványokból álló kemény kéreg alakult ki. A fekü felett sárga, sárgásvörös, vagy fakólila barnát települ. A fedő alatt közvetlenül agyagos barnát, bauxitos agyag található. 3. állomás: Széntelepek Itt még a kőzetté válás befejeződése előtt, a plasztikus állapotban, valószínűleg földrengés hatására megcsúszott és összetorlódott szenes agyag és édesvízi márgaréteg látható. A gánti barnát törmelékfolyás jellegű szállítókőzetből rakódhatott le. A rétegek alján kiugróan nagy méretű kavicsok találhatók. Valószínű, hogy a törmelékfolyások vízzel borított mélyedésekbe jutottak. A törmelékfolyások arra utalnak, hogy a bauxitos összetételű talajjellegű málladék kialakulásához szükséges trópusi esőerdő - feltehetően klimatikus okokból - pusztulásnak indult. Az irodalom szerint nincs kizárva, hogy a törmelékfolyások elindításában a középidei-újidei töréses tevékenységgel kapcsolatos földrengések is szerepet játszottak. 4. állomás: Üledékhézag A bauxittelepbe vízmosás vágódott, melyet a később kialakult tó üledéke - agyag és szenes agyag - töltött ki. A rétegsor terhe alatt tömörödött agyagrétegek a mélyedés alakjához idomultak. A telep felső részén megcsúszott, szétszakadozott bauxit-konglomerátum lencsék találhatók. 5. állomás: Fekübörc Itt jól látható a fekü felszínéből kiemelkedő, vasdús réteggel borított karsztos bőre. Körülötte a bauxitban a tömörödésből eredő, vas-oxidtól fényes elválási lapok láthatók. 6. állomás: Epigenezis A talajképződés és a fedőből szivárgó oldatok hatását figyelhetjük meg. A bauxiton kialakult mocsárból kőzetréseken leszivárgó kénessav és a levegőtől elzártan bomló (anaerob) gyökerek reduktív hatására elnyúlt, kifakult, vastalanodott foltok alakultak ki. 7. állomás: Fómai formáció Gánton és Csákberénynél találjuk a Taeger Henrik által híressé tett „római agyagot”. A fedő eocén tengeri üledékekben helyenként rendkívül szép, gazdagon díszített csigaházak vannak. Gyakoriak a Cerithiumok és a Tympanotonusok megkövült maradványai. Az eocén tengere DNy felől fokozatosan elborította a Dunántúli-középhegységet. Hatalmas sekély vizű öblök alakultak ki, a partszegélyen igen gazdag élővilággal. Gyakori volt a kiédesülés, sőt egyes területek szárazra kerülése is. A keletkező üledékek is változatosak voltak: a partszegélyi nummuliteszes (az eocénban kőzetképző, bonyolult meszes házú kihalt egysejtű állat, Szent László pénzes mészkövek hatalmas üledékösszletei mellett édesvízi mészkövek, sőt széntelepek is képződtek. Másutt ősmaradványokban gazdag agyagos üledékek rakódtak le. A gánti bauxitföldtani park megismerése nagy öröm volt számomra. Nem vagyok maximalista, de néhány javaslatot tennék annak érdekében, hogy a tanösvény még emberközelibb, ismertebb és megismerhetőbb legyen: az ismertetőtáblán található szöveget közérthetőbbé kéne tenni, hogy ne csak a szakemberek és az egyetemi hallgatók értsék meg teljesen; -a diákok között pályázatot lehetne kiírni a tanösvény ismertetésére és a legsikerültebb alkotást kis füzetben kinyomtatva pár forintért a bányamúzeumban lehetne eladni; -nagyobb propagandával ismertebbé kellene tenni a területet, hogy ne csak a környékbeliek látogassák, az iskolákat is lehetne értesíteni a látnivalókról, és tanulmányi kirándulással a látnivalókat bemutatni; nem utolsósorban biztosítani kellene a terület védelmét, karbantartását és fenntartását, hogy még sokáig biztonságosan látogatható legyen. Mi Köszönöm: -felkészítő szaktanáromnak a pályázati anyag összeállításához adott iránymutatást, a szakmai segítséget és hogy felhívta a figyelmemet a pályázatra; -a Földtani Örökségünk Egyesület Fejér megyei csoportja tagjainak az útmutatást, a MAFI-ba kalauzolást és a szaktudásukon alapuló segítséget; az Országos Földtani Szakkönyvtár dolgozóinak a szakirodalom keresésében nyújtott komoly segítséget. IRODALOM A Dunántúli-középhegység A. 5-6. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987. Bárdossy György: Karsztbauxitok. Akadémiai Könyvkiadó, Budapest, 1977. Béni Kornél - Viszló Levente: Egy cseppnyi Magyarország, 1996. Bogsch László: Általános őslénytan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1970. Dr. Bulla Béla: Magyarország természeti földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest, 1964. Deák Margit: Földtani közlöny, 87., 1957. Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország földrajza, Tankönyvkiadó, Budapest 1978. Juhász Árpád: Évmilliók emlékei, 1987. Dr. Marosi S. - Dr. Somogyi S. (szerk.): Magyarország kistájainak katasztere, II. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 1990. Dr. Papp Ferenc - Dr. Vitális György: Magyarország műszaki földtana. Tankönyvkiadó, Budapest, 1967. Dr. Papp Ferenc - Dr. Kertész Pál: Geológia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1966. Szantner Ferenc - Knauer János - Mindszenty Andrea: Bauxitprognózis. 1986. Vadász Elemér: Bauxitföldtan, 1951 és MÁFI Évkönyv 37., 1946. • A vetők a bauxitot és a fedő eocén rétegeket is elmozdították