Természet Világa, 2002 (133. évfolyam, 1-12. szám)
2002-09-01 / 9. szám
A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE Hogyan gondozták és gyógyították állataikat őseink BARSAN ATTILA Baróti Szabó Dávid Középiskola, Barót, Románia Háziállatok gondozása és vész ellen való védekezés Szárazajta Erdővidék egyik legdugottabb faluja, itt születtem és nevelkedtem. Az emberek többsége földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik. Ezeket a mesterségeket általában szüleiktől vagy nagyszüleiktől tanulják el. Az állatok gyógyításában és gondozásában nagy szerepe van a hagyománynak. Ezeknek a dolgoknak az összegyűjtésével - ahogy mesélték nekem az öregek - szeretném ismertetni a régi, napjainkban is eredményes gyógymódokat. Ezek akkor alakultak ki, amikor még nem létezett ilyen sok gyógyszer és az emberek saját tapasztalatukra voltak utalva. A háziállatok növekedésének és egészségi állapotának feltétele, hogy óljuk, valamint maguk az állatok is tiszták legyenek. Rendes időben kapjanak enni és inni. Eleségük, takarmányuk egészséges, valamint vizük tiszta legyen. Különben a legtáplálóbb takarmány is káros az állat egészségére. Különösen a növendék állatokra figyeljünk nagyon, mert a növekedési idő után bármilyen jól és tisztán tartjuk is őket, soha nem érik utol azt, amit a növekedési idő alatt elveszítettek. A gazdasszony gondjai közé, a baromfiakon kívül, rendszerint a hízó sertések és a tehenek tartoznak még. Almozás: A tehenek állóhelyének hátsó része rendszerint lejtős, következésképpen a tehenek hátsó része alacsonyabban áll. Ez a körülmény ellős teheneknél káros, mert idő előtt ellésre készteti a tehenet és gyakran méhelőesést von maga után. Ne mulasszuk el tehát magasított almozással úgy kiegyenlíteni a hídláslejtőt, hogy akár áll, akár fekszik az ellős tehén, a hátsó része ne legyen alacsonyabb az előrészénél. Tőgygyulladás: Ha a tehén tőgye nagyon tele van, fekvés közben könnyen megnyomja és gyulladást kap. Ez az eset különösen az ellés előtt szokott bekövetkezni. Tanácsos ilyenkor a tőgyet félig kifejni. Ha tőgygyulladás mutatkoznék (a tőgy vörös), azonnal kenjük be ecetes agyagból készült péppel. A bekenés ismétlésénél a tőgyre száradt agyagot előbb mossuk le. A kisborjú: A világra jövetelkor igen előnyös a köldökzsinórt 5-6 cm távolságban tiszta, puha zsineggel erősen elkötni. Nem ritka eset, hogy a még véres köldökzsinór fertőzést kap. Ha nem volt elkötve, a fertőzés a véredényekhez jut s a kisborjú elpusztul. Téli itatás: Ha a tehenek vagy a borjúk igen hideg vizet isznak, könnyen gyomorhurutot, majd bélhurutot kapnak. A tehenek könnyen el is vetélnek. Tartsunk tehát az istállóban megfelelő nagyságú edényt, melyben itatás előtt egy fél nappal legyen a víz behordva és ezzel a megenyhült vízzel itassunk. Dagadt láb: Télen, különösen a nedves almon tartott tehenek, ha mindig az istállóban állnak, könnyen lábfájást kapnak. Keressük meg a fájdalmas helyet. Ha az a köröm fölött van, oltott mészvízbe mártott ruhával kötözzük be. Ha pedig a láb más részén van a fájdalom, ecetes vízzel, agyagból készült péppel, a bőrig való bedörzsöléssel kenjük be naponta kétszer, háromszor a fájdalmas helyet. A bekenés ismétlésekor a megszáradt anyagot mossuk le. Ezenkívül naponta legalább kétszer jártassuk meg a tehenet, eleinte 5-10 percig, később hosszabb ideig. Lyukas nyelv: Érdes, szúrós takarmánytól rendszerint kisebesedik a tehén nyelve, a nyelvtőnél levő domb előtt. Egy mogyoró nagyságú rézgálicát porrá törünk, dörzsöljük el egy deci tejfölben. Ezen pépből egy pálcika végére kötött vattával naponta egyszer-kétszer ecseteljük be a sebet. A tehén felfúvódása: A lóherétől vagy lucernától felfúvódott tehenet ne engedjük inni, hanem egy liter vizet egy evőkanál szalmiákszesszel elegyítve öntsük a tehénbe. A beöntésnél ügyeljünk arra, hogy a nyelvét le ne fogjuk (mert a folyadék a gégéjébe mehet). Szalmiákszesz hiányában adhatunk neki leülepedett mésztejet, állóvizet vagy szappanos vizet is. Egy fertály tejet lenmagolajjal elegyítünk. Vékonytejű tehénnek adjunk naponta - míg a teje megsörösödik - korpával vegyített, egy evőkanál babér- vagy köménymagot. Ha nem adja le a tehén a tejet, adjunk neki korpával vegyítve egy tetőzött evőkanál kénvirágot. Ettől le szokta adni a tejet. Keserű teje leginkább akkor van a tehénnek, ha dohos, penészes takarmányt eszik. Tőgybimbórepedés: Ha a tehén fejéskor türelmetlen, vizsgáljuk meg, nincs-e a tőgybimbója megrepedezve. Ha igen, kenjük be írósvajjal vagy tejföllel. Vérvizelés: Gyakori eset a kinn legelő teheneknél, hogy posványos vizet isznak, farügyeket esznek, ennek következtében vizeletük, néha tejük is véres lesz. Az okok elhárítása végett adjunk a tehénnek naponta kétszer fél-fél liter aludttejben egy kis mogyorónyi megtört kámfort. Több napon át folytatva, a gyógyulás biztos. Kíméletes, de teljes kifejés mellett a baj rövid időn belül elmúlik. Vérvizelés ellen: Egy deciliter gabonapálinkába kavarj tojássárgát és töltsd a marha szájába. Ismételni ritkán szükséges. A tetves tehenek kikezelése: Egy fél petróleumba három deciliter tejet beletölteni, ezt jól összerázni és egy tiszta posztódarabbal azon részeken, ahol a tetű uralkodik, naponta egyszer jól bedörzsölni. Tüzes béka: A szeme könnyezik, a fejét lehajtja, szájpadlásán kétgarasnyira megfeketedik. Ennek a közepén eret kell vágni és az orrán keresztül a szájába húgyot vagy almaecetet önteni. Ha nem ganélik: Egykupányi jó szappanos vizet kell lagymatagon készíteni egy fél fertály íróival, egy fél marék só és anynyi tiszta búzakorpa hozzáadásával, míg a pép nyúlós lesz. Ennek egyharmadát a szájába, a végbelébe kell önteni. Tályogra: Kékkövet összetörve avas hájjal összeelegyítve, tépett ronggyal a tályogba kenjük, reggeltől estig benne hagyjuk, ekkor kivéve, farkasalma főtt levével a sebet kimossuk és a tépettel újra bedugjuk. Szájfájás ellen: Főzz félkupás fazékban zsályát 8-10 percig, tégy bele egydiónyi timsót, fél annyi kékkövet, egy evőkanál mézet, evvel a vegyítékkel mosd a száját naponta háromszor. Marhák szemfájása ellen: Egy tojást eleven parázsban addig égess, míg korommá válik, tégy hozzá annyi cukrot, mint a tojáskorom, valamint 7-10 szem borsót, törd meg apró porrá és szitáld meg. Ezen porból fújj egy kis csövön a szemébe egy keveset. A hályog is elmúlik tőle. Lovak betegségéről és orvoslásának módjáról, tüdőgyulladás. Ismertető jele: nagy forróság, bágyadtság, fejét letartja. CXXXVI