Természet Világa, 2002 (133. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / II. Különszám
Pozsonyi József: Mecénások mecénása: Semsey Andor tudományos légkörétől, hanem tudományukkal szabadon foglalkozva, abban erősödnének mindaddig amíg egyediségüknek és képzettségüknek valóban megfelelő tudományos szolgálattételre hivatva lesznek. Elhatároztam ezért, hogy a jövő szeptember 1-től kezdve, három olyan fiatal tudósnak, ki főiskolai tanulmányait befejezte s már diplomát nyert, egyenként 2000 forintot fogok adni mindaddig, míg egész odaadással tudományukkal foglalkoznak...” Bőkezű adományainak sora az 1870-es évek elejétől egyre szaporodik. Áldozatos tudománypártolását alighanem örökre titok fedte volna, hiszen Semsey Andor soha nem dicsekedett ezekkel, ha azok az intézmények, melyek jótéteményeit élvezték, zárt vagy nyilvános üléseiken, közgyűlési jegyzőkönyveikben a fedezet módjáról jelentést nem tesznek. Semsey Andort a föld- és ásványtan érdekelte leginkább. A Magyar Nemzeti Múzeum Ásványtárát 1878-tól kezdve fejlesztette. Az egyik ásványvásárlást Koch Sándor így mesélte el: ,A mexikói Somorrában Mexikó tudvalévően ezüstországa ridegezüstércnek, a stephanitnak egy addig sosem látott szépségű darabja került elő, 5 cm nagyságú óriáskristályokkal. Rögtön lecsapott rá egy philadelphiai cég megvette, és értesítette a világ minden nagy múzeumát és gyűjtőjét, hogy 500 dollárért - rengeteg pénz volt ez akkoriban! - kapható ez a darab. Megkapta az értesítést a budapesti Nemzeti Múzeum is, Krenner József rögtön rohant Semseyhez, Semsey gondolkodás nélkül, azonnal aláírta a csekket, küldték Philadelphiába, s onnan küldték a nagy stephanitot, azzal, hogy a mi sürgönyünk után fél órával futott be a British Museum sürgönye, de mert a miénk volt az első, tehát nekünk jutott ez a csudálatos szépség. Egyik díszpéldánya volt az ásványtárnak, de sajnos 56-ban ez is megsemmisült. ” A Magyar Nemzeti Múzeum Ásványtára mellett a Földtani Intézet őslénytani gyűjteményét is jelentős mértékben gyarapította. Semsey Andor adományából vásárolt a múzeum a württembergi Holzmadenből előkerült Ichthyosaurus-csontvázat, és ő fizette a borbolyai ősbálna maradványainak helyreállítási és vásárlási költségét is. Koch Sándor szerint csaknem 70 000 a Semsey által vásárolt múzeumi tárgyak száma, Ilosvay Lajos pedig hárommillió aranykoronára becsülte a különböző adományait. 1895-ben a földművelési miniszternek, gróf Festetich Andornak 100 000 aranykoronát ajánlott fel egy önálló földtani intézet és múzeum felépítésére, és további 100 000-t a működési feltételek biztosítására. Munkásságának elismeréseként először a Magyar Tudományos Akadémia 1881. április 11-i ülésén Krenner József egy Felső-Bányán talált új ásványt „a tudomány ismert áldozatkész barátjának Semsey Andornak tiszteletére semsejinek mutatta be,...”, később róla nevezte el az andoritot is. A következő év januárjában a Természettudományi Társulat, majd májusban Szily Kálmán ajánlatára az Akadémia választotta tiszteletbeli taggá, 1890-ben pedig az igazgatótanács tagjává. 1882-ben a Magyar Nemzeti Múzeum ásvány-őslénytárának tiszteletbeli osztályigazgatói címét nyerte el. Az uralkodó 1896-ban a Szent István-rend középkeresztjével tüntette ki, a Földtani Intézet tiszteletbeli igazgatói címmel ruházta fel, és az egyetem bölcsészettudományi kara díszdoktorrá avatta. 1902-ben a főrendiház örökös tagjává nevezte ki, 1909-ben a Királyi Magyar Természettudományi Társulat közgyűlése neki ítélte a Szily Kálmánemlékérmet. Budapesten utcát, Balmazújvárosban pedig múzeumot neveztek el róla. Ez év júliusában jelent meg a Hajdú- Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának kiadásában a Semsey család történetét feldolgozó monográfia, A semsei Semsey család története címmel, a Régi magyar családok sorozatban. ./A IRODALOM Allodiatoris Irma: Emlékezzünk Semsey Andorra, a magyar tudományok nagy mecénására. (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv 1974.), 15-27. Hála József: Hogyan gyűjtöttek elődeink? Anekdoták a magyar néprajztudomány klasszikusairól. (Európából Európába - Tanulmányok a 80 esztendős Balassa Iván tiszteletére, szerk.: Csoma Zsigmond - Viga Gyula, Budapest - Debrecen, 1997). 586 -602. Ilosvay Lajos: Dr. Semsey Andor t. tag emlékezet - A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek, XIX. kötet. ( Budapest, 1925). Lázár István: Krenner és Semsey. (Rakéta Regényújság, 1987. évi 3. szám). Pozsonyi József: A semsei Semsey család története. (Debrecen, 2002). Tasnádi Kubacska András: Semsey Andor. (Élet és Tudomány, 1957. május 19.), 611-614. Tengeri gyík a holzmadeni (Németország) olajpalából (60x120 cm) Őshal (eocén), Bolta, Olaszország 50 A természet múzeuma