Természet Világa, 2010 (141. évfolyam, 1-12. szám)

2010-08-01 / 8. szám

A TERMÉSZET VILÁ­GA MELLÉKLETE lábú kis asztalkán fedetlen kockaszerű tar­tókon elfordíthatóan két kb. 12 cm átmérő­jű ólomgolyó. Az ajtótól balra egy muze­ális értékű eszközt találhattunk, mégpedig a múlt században Budapest-Nagykanizsa közt épített úgynevezett Déli vasút egyik állomásán üzemelő betű távíró egy pél­dányát. Ugyancsak a szekrényen kívül tá­roltak egy 80 cm átmérőjű szíjkerékkel meghajtható régi dinamót. (E két eszközt Budapestre vitték el az akkor szervezés alatt álló Technikai Múzeumba azzal az ígérettel, hogy a kiállítási helységben fel fogják tüntetni az adományozó intézmény nevét.) Több eszköz került intézményünk­be a Műegyetemről, például egy annak­idején ritkaság­számba menő kronométer. Ezzel az időmérővel századmásodpercnél rövidebb időtartam is mérhető volt. (Az adományt Laky Dezső, a későbbi minisz­ter tette lehetővé, nevét a szertár folyosó felőli falán az előkészítő közelében elhe­lyezett emléktábla örökítette meg.) A háború után a fizikaszertár eszköztárának nagy része, így a szertár melletti műhely tarto­zékát képező kis esztergapad is sikeresen meg­menekült. A fizika előkészítőben lehetőség volt a tanórákra már előző napon előkészíteni az eszközöket, kísérleteket, illetve egy szekrény­ben a tanításhoz szükséges fizikai, technikai és matematika könyvek álltak a tanár és a tanulók rendelkezésére, melyeket a szakköri előadások forrásanyagaként is használhattak. A szertár eszközanyaga tovább gazdagodott a tanár úr irányítása alatt készített mikroamper érzékenységű tükrös galvanométerrel, mely­nek készítésében tanítványa is részt vettek. Egy régi telefonhívó induktorból készítették és az előadó terem két első ablaka közé erősített kis fali tartóra szerelték fel a hozzá tartozó egye­nes szálú izzólámpával együtt, melynek fénye a műszer lengőtekercséhez erősített tükörről a szemben levő falra volt kivetíthető, így közvet­lenül kimutatható volt az a gyenge áram, amely egy patkómágnes pólusai között lengetett veze­tékhintában indukálódott. Az Országos Pedagógiai Intézet szerve­zésében Áts Etele egy műszerépítő tanfo­lyamon vett részt. Itt sablon szerint alap­műszereket kellett söntökkel, előtét-ellen­állásokkal kiegészítve több méréshatárú CXX ----------------------------------------­ V-A mérőket készíteni. Ezekből az alap­műszerekből 10 darabot kapott az intéz­mény. Egy épületfelújítás alkalmával a fi­zikaszertárba bevezették a három fázist a tanár úr közbenjárásával. A szertár anya­gának bővítésében volt tanítványai, későb­bi fizikusok is kivették részüket, mentoruk és iskolájuk iránti tiszteletből. A hatva­nas évek közepén az Egyesült Izzó újpesti gyárában kutatómunkát folytató Ugrósdy László, volt tanítvány közbenjárására öt­öt darab 1 mA és 100 pA érzékenysé­gű forgótekercses alapműszert kapott az intézmény bontatlan gyári csomagolás­ban, amelyekből érzékeny kis fogyasztá­sú V-mérőt és A-mérőt is összeállítottak. A Videoton gyárban rendezett rádióépítő tanfolyamon is részt vett. Itt találkozott volt tanítványával, Kulcsár Jánossal, akitől egy fotóellenállást és tranzisztort kapott. Turczi Gyula, a későbbi híres matematikus egy dugaszolóvezetékes készre szerelt fó­liás lemezt küldött. Németh Lajos a csokonyavisontai álta­lános iskola volt matematika-fizika sza­kos tanára, aki igaz, hogy humán tagozat­ra járt, mégis fizika szakos tanár lett. Mert magával ragadta Áts Etele tanár úr tanítá­si módja. Ezért a délutáni rádiószakkörre is járt, ahol egy 2+1 csöves rádiót állított össze, mely szintén felkerült a falra a gal­vanométer közelében. A vele folytatott be­szélgetés során elmesélte: olyan lelkesen készültek egy-egy év végi fizikai kiállítás­ra, hogy megtörtént: éjszaka kiszöktek a kollégiumból, s mivel Áts tanár úr famulu­­saként volt kulcsa a szertárhoz, éjjel foly­tatták a szerelést. Pedig kemény büntetést kaptak volna a kollégium igazgatójától, ha kiderült volna az eset! Híres diákjai Ugrósdy László, 1971-ben akadémiai díjat kapott. Kiugró eredményt hozott az Egyesült Izzónak az 1970-es évektől a halogén izzólám­pa ( halogén autólámpa) hazai kifejlesztése és gyártása, amiben Ugrósdy Lászlónak is nagy szerepe volt. Ezen kívül a vákuummérő soro­zat kifejlesztésében és a vákuumfizikakultúra hazai megalapozása terén is sokat tett. Dr. Börcsök Dezső, Csurgón végzett 1953- ban. Édesapja gépészmérnök volt, az ő példá­ja lebegett előtte, így nem volt kérdéses, hogy milyen pályát válasszon. De pályaválasztását befolyásolta fizikatanára, Áts Etele is. 1958- ban szerezte meg a villamosmérnöki oklevelet. 1976-77-ben „Nagyfeszültségű kábelhálóza­tok üzemeltetési kérdései” témakörben doktori disszertációt írt Dr. Szabó Imre „unszolására”, amelyet 1978- ban sikeresen megvédett. 1986- tól az Elektromos Művek vezérigazgatója. Munkásságáért „Elektrotechnikai Nagydíjat’, a „Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét” és nem utolsó sorban „Bláthy-dí­­jat ’ kapott. Szabó Imre (1934-1998): A Budapesti Műszaki Egyetemen kitüntetéses gépészmér­nöki diplomát szerzett. A magyar műszer­ipar egyik legnagyobb vállalatánál dolgozott, a Mechanikai Mérőműszerek Gyárában főmér­nökként. 1958-tól egyetemi tanár a Budapesti Műszaki Egyetemen. 9 évig az egyetem tu­dományos rektorhelyettese, a Németh Miklós -kormányban az Ipari Minisztérium államtitká­ra. A BME-n kidolgozta a villamosmérnök kari oktatás számára az ipari folyamatok rendszerta­na című tárgy új tematikáját, a Gépészmérnöki Kar számára az ipari folyamatok rendszertech­nikája, valamint a rendszer- és irányítástech­nika tárgyak anyagát, ehhez két könyvet is írt. Kidolgozta a Barátság-1. kőolajvezeték auto­matizált irányítórendszerét. Áts Etele nem volt tudós, nem írt szakköny­veket, de az évek során rengeteg kiváló szak­embert indított el a pályáján. 90. születésnapján (még életében!) írásban kérelmezte az érettségi találkozón az osztálya, hogy róla nevezzék el a csurgói református gimnázium fizika szaktan­­termét Az indítványnak az iskola vezetősége helyt adott, azzal a feltétellel, hogy a névadás akkor történjen, ha a szaktantermet felújították, és eszközrendszerét korszerűsítették. Sajnos mindez még nem történhetett meg, de a szán­dék megvan. Remélem, hogy ez a terv teljesül­het, és ott lehetek az avatóünnepségen. _ A szerző a Természettudományos múltunk felkutatása kategória II. díjasa. IRODALOMJEGYZÉK Dr. Bencze János: Rendhagyó beszélgetés Dr. Börcsök Dezsővel. In: Elektrotechnika, 2006. 7-8. szám 29. oldal Bodó Jenő: A Csurgói Református Kollégium évkönyve. Csurgó, Oszeszly M. Viktor könyv­nyomdája, 1942 Bodó Jenő: A Csurgói Református Kollégium évkönyve. Pápa, Főiskolai könyvnyomda, 1943 Bodó Jenő: A Csurgói Református Kollégium évkönyve. Pápa, Főiskolai könyvnyomda, 1944 Bodó Jenő: A Csurgói Református Kollégium évkönyve, 1945 (gépirat) Dr. Écsy Ö. István: Csurgói Református Kollégium évkönyve, 1946 (gépirat) Dr. Horváth József: A Csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium iskolatörténeti adatbázisa. Csurgó, 2001 Dr. Horváth József: A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola. Budapest, Tankönyvkiadó, 1992 Telepes táskarádió Csurgói csoportkép hajdani diákokkal

Next