Természet Világa, 2011 (142. évfolyam, 1-12. szám)
2011-01-01 / 1. szám
A KÉMIA NEMZETKÖZI ÉVE__________ ___| International Year of ATOMOKTÓL A CSILLAGOKIG @ CHEMISTRY --------------------------------------------------------------------------------2011 RADNÓTI KATALIN - VÉRTES ATTILA Egy Nobel-díjas család ELSŐ RÉSZ A Curie-család összesen háromszor kapott Nobel-díjat. Marie Curie-nek két alkalommal is odaítélték. Először 1903-ban férjével, Pierre Curie-vel és Henri Becquerellel közösen a radioaktív sugárzás tanulmányozásáért fizikai Nobel-díjat, 1911-ben a rádium és a polonium felfedezésért, előállításáért és vegyületeinek vizsgálatáért kémiai Nobel-díjat kapott. Az esemény tiszteletére 2011-et az ENSZ a Kémia Nemzetközi Évének nyilvánította. Ez az írás egyben a kémia éve alkalmából megjelenő cikkek első darabja. 1935-ben Irene Curie férjével, Frédéric Joliot-val közösen kapott kémiai Nobel-díjat az új mesterséges izotópok előállítása területén végzett munkájáért. Írásunk első részében kutatói és emberi nagyságukat mutatjuk be, munkásságuk fő momentumaira koncentrálva, eredeti idézetekkel, gondolataik mai jelentőségét kiemelve, tisztelegve tudományos teljesítményük előtt. (A családba került egy negyedik Nobel-díj is. Pierre és Marie kisebbik lányának, Eve Curie-nek a férje, Henry Richardson Labouisse, az UNICEF igazgatója béke Nobel-díjat kapott 1965-ben.) Pierre Curie (1859-1906) 1880-ban bátyjával, Paul Jacques Curie-val. (1855-1941) közösen fedezte fel a piezoelektromos jelenséget, amelynek lényege az, hogy bizonyos kristályok (például a kvarc), mechanikai deformáció hatására elektromosan feltöltődnek, ha pedig töltéseket juttatunk rájuk, deformálódnak. Ennek alapján szerkesztették meg azt a nagyon érzékeny töltésmérő műszert, amelynek továbbfejlesztett változatát használta Pierre és Marie a radioaktivitás mérésére. 1883-ban Pierre tanár lett „Párizs Város Fizikai és Kémiai Iskolájában”. 1894-ben jelent meg „A fizikai jelenségek szimmetriájáról - Az elektromos és mágneses mező szimmetriája” című műve. Ebben állította fel azt a kicsit filozofikus elvet, amelynek értelmében egy fizikai jelenségkörben az okok szimmetriaelemei megtalálhatók a hatásokban is. 1895- ben fedezte fel, hogy adott hőmérsékleten a ferromágneses anyagok elvesztik ezt a tulajdonságukat. Ezt a hőmérsékletet ma, tiszteletére, Curie-pontnak nevezik. Ebben az évben vette feleségül Maria Sklodowskát. 1896- től haláláig a radioaktivitást tanulmányozta Marie Curie-vá. 1900-ben lett a Sorbonne professzora. 1903-ban kapta meg a megosztott Nobel-díjat. 1906-ban közlekedési baleset áldozata lett. Maria Sklodowska (1867-1934) 1867. november 7-én született Varsóban, amely akkor még az Orosz Birodalomhoz tartozott. A család legfiatalabb, ötödik gyermeke volt. Apja, Wladyslaw Sklodowski matematikát és fizikát tanított, és két fiúgimnáziumnak volt az igazgatója. Anyja, Bronislawa, egy tekintélyes lányinternátust vezetett Varsóban, de sajnos korán meghalt tüdővészben (ekkor Maria tizenkét éves volt). Sklodowska 1883. június 12-én, 15 éves korában érettségizett a Varsói Lánygimnáziumban, kiváló eredménnyel. Az érettségi utáni évet vidéken töltötte apja rokonainál, majd apjával élt Varsóban. Sokáig magántanítóként működött, később nevelőnői állást vállalt vidéken. Szabadidejében matematikai, fizikai, szociológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott. Közben anyagilag segítette testvérét, Bronislawát, aki orvostanhallgató volt a párizsi Sorbonne-on. Abban az időben Lengyelországban a nők nem járhattak egyetemre. A két testvér megegyezett abban, hogy először Maria támogatja nővérét orvosi tanulmányai elvégzésében, később Bronislawa segíti őt. Csodálatos, hogy ezt az ígéretüket maradéktalanul be is váltották. Maria varsói házitanítósága alatt kezdte meg tanulmányait a Varsói Ipari és Mezőgazdasági Múzeum által szervezett kémiai analitikai tanfolyamon unokafivére, Józef Boguski felügyelete alatt, aki korábban Dmitrij Mengyelejev orosz kémikus asszisztenseként dolgozott, később pedig a Varsói Műszaki Egyetem professzora lett. Itt tett szert azokra a nagyon fontos analitikai kémiai ismeretekre, melyek segítségével évekkel később sikerült előállítania a polóniumot és a rádiumot. Ezekről a munkálatokról beszámolt volt tanárának, készülő publikációit is elküldte. 1891-ben érkezett meg Párizsba. Kezdetben nővérénél és sógoránál lakott, de nemsokára kibérelt egy egyszerű padlásszobát, s a Sorbonne-on matematikát és fizikát tanult. Nappal órákra járt, esténként pedig anynyira belefeledkezett tanulmányaiba, hogy vacsorázni is elfelejtett, és alig aludt. 1893- ban fizikából, 1894-ben matematikából szerezte meg diplomáját. Ugyanebben az évben találkozott Pierre Curie-vel, aki már a Sorbonne-on tanított. Közös tudományos érdeklődésük, a mágnesesség hozta őket össze. Ebben az időben Maria a különböző acélok mágneses tulajdonságait vizsgálta. Természet Világa 2011. január