Természet Világa, 2011 (142. évfolyam, 1-12. szám)

2011-01-01 / 1. szám

A KÉMIA NEMZETKÖZI ÉVE__________ ___| International Year of ATOMOKTÓL A CSILLAGOKIG @ CHEMISTRY --------------------------------------------------------------------------------2011 RADNÓTI KATALIN - VÉRTES ATTILA Egy Nobel-díjas család ELSŐ RÉSZ A Curie-család összesen háromszor kapott Nobel-díjat. Marie Curie-nek két alkalommal is odaítélték. Először 1903-ban férjével, Pierre Curie-vel és Henri Becquerellel közösen a radioaktív sugárzás tanulmányozásáért fizikai Nobel-díjat, 1911-ben a rádium és a polonium felfedezésért, előállításáért és vegyületeinek vizsgálatáért kémiai Nobel-díjat kapott. Az esemény tiszteletére 2011-et az ENSZ a Kémia Nemzetközi Évének nyilvánította. Ez az írás egyben a kémia éve alkalmából meg­jelenő cikkek első darabja. 1935-ben Irene Curie férjével, Frédéric Joliot-val közösen kapott kémiai Nobel-díjat az új mesterséges izotópok előállítása területén végzett munkájáért. Írásunk első részében kutatói és emberi nagyságukat mutatjuk be, munkásságuk fő momentumaira koncentrálva, eredeti idézetekkel, gondolataik mai jelentőségét kiemelve, tisztelegve tudományos teljesítményük előtt. (A családba került egy negye­dik Nobel-díj is. Pierre és Marie kisebbik lányának, Eve Curie-nek a férje, Henry Richardson Labouisse, az UNICEF igazgatója béke Nobel-díjat kapott 1965-ben.) P­­­ierre Curie (1859-1906) 1880-ban bátyjával, Paul Jacques Curie-va­l. (1855-1941) közösen fedezte fel a piezoelektromos jelenséget, amelynek lé­nyege az, hogy bizonyos kristá­lyok (például a kvarc), mecha­nikai deformáció hatására elekt­romosan feltöltődnek, ha pedig töltéseket juttatunk rájuk, defor­málódnak. Ennek alapján szer­kesztették meg azt a nagyon érzékeny töltésmérő műszert, amelynek továbbfejlesztett vál­tozatát használta Pierre és Marie a radioaktivitás mérésére. 1883-ban Pierre tanár lett „Párizs Város Fizikai és Kémi­ai Iskolájában”. 1894-ben jelent meg „A fizikai jelenségek szim­metriájáról - Az elektromos és mágneses mező szimmetriája” című műve. Ebben állította fel azt a kicsit filozofikus elvet, amelynek értelmében egy fizikai jelenségkörben az okok szimmetriaelemei megtalálhatók a ha­tásokban is. 1895- ben fedezte fel, hogy adott hőmér­sékleten a ferromágneses anyagok elvesz­tik ezt a tulajdonságukat. Ezt a hőmérsék­letet ma, tiszteletére, Curie-pontnak neve­zik. Ebben az évben vette feleségül Maria Sklodowskát. 1896- től haláláig a radioaktivitást tanul­mányozta Marie Curie-vá. 1900-ben lett a Sorbonne professzora. 1903-ban kapta meg a megosztott Nobel-díjat. 1906-ban közle­kedési baleset áldozata lett. Maria Sklodowska (1867-1934) 1867. november 7-én született Varsóban, amely akkor még az Orosz Birodalomhoz tarto­zott. A család legfiatalabb, ötödik gyermeke volt. Apja, Wladyslaw Sklodowski matema­tikát és fizikát tanított, és két fiúgimnázi­umnak volt az igazgatója. Anyja, Bronisla­­wa, egy tekintélyes lányinternátust vezetett Varsóban, de sajnos korán meghalt tüdő­vészben (ekkor Maria tizenkét éves volt). Sklodowska 1883. június 12-én, 15 éves korában érettségizett a Varsói Lánygimná­ziumban, kiváló eredménnyel. Az érettségi utáni évet vidéken töltötte apja rokonainál, majd apjával élt Varsóban. Sokáig magánta­­nítóként működött, később nevelőnői állást vállalt vidéken. Szabadidejében matema­tikai, fizikai, szociológiai és filozófiai ta­nulmányokat folytatott. Közben anyagilag segítette testvérét, Bronislawát, aki orvos­­tanhallgató volt a párizsi Sorbonne-on. Ab­ban az időben Lengyelországban a nők nem járhattak egyetemre. A két testvér megegye­zett abban, hogy először Maria támogatja nővérét orvosi tanulmányai elvégzésében, később Bronislawa segíti őt. Cso­dálatos, hogy ezt az ígéretüket ma­radéktalanul be is váltották. Maria varsói házitanítósága alatt kezdte meg tanulmányait a Varsói Ipari és Mezőgazdasági Múzeum által szervezett kémiai analitikai tanfolyamon unokafivé­re, Józef Boguski felügyelete alatt, aki korábban Dmitrij Mengyelejev orosz kémikus asszisztenseként dolgozott, később pedig a Varsói Műszaki Egyetem professzora lett. Itt tett szert azokra a nagyon fontos analitikai kémiai ismeretekre, me­lyek segítségével évekkel később sikerült előállítania a polóniumot és a rádiumot. Ezekről a munká­latokról beszámolt volt tanárának, készülő publikációit is elküldte. 1891-ben érkezett meg Párizsba. Kezdet­ben nővérénél és sógoránál lakott, de nem­sokára kibérelt egy egyszerű padlásszobát, s a Sorbonne-on matematikát és fizikát tanult. Nappal órákra járt, esténként pedig any­­nyira belefeledkezett tanulmányaiba, hogy vacsorázni is elfelejtett, és alig aludt. 1893- ban fizikából, 1894-ben matematikából sze­rezte meg diplomáját. Ugyanebben az év­ben találkozott Pierre Curie-vel, aki már a Sorbonne-on tanított. Közös tudományos érdeklődésük, a mágnesesség hozta őket össze. Ebben az időben Maria a különböző acélok mágneses tulajdonságait vizsgálta. Természet Világa 2011. január

Next