Természet Világa, 2016 (147. évfolyam, 1-12. szám)

2016-04-01 / 4. szám

­ Emlékérmünk alkotója: Madarassy István A Természet Világa 25. diákpályázatának első díjas diákjai és a kitüntetett fel­készítő tanárok az elismerő okleveleken túl egy becses műtárgyat is magukkal vihettek. Madarassy István szobrászművész erre az alkalomra készített emlékérmét. A szobrász­­művész is jelen volt a jubileumi ünnepségen, személyesen adta át alkotását a kitüntetettek­nek. Az ünnepség végén arra kértük, szóljon arról, mi fűzi őt a Természet Világához. Ennek közlése előtt röviden bemutatjuk a művészt. Madarassy István ötvös-szobrászművész 1948. június 16-án született Budapesten. Édesapja Madarassy Walter szobrászművész, anyai nagyapja Kaveczky Zoltán festő-grafi­kusművész. Az Iparművészeti Főiskola ötvös szakán szerzett diplomát 1973-ban. Mesterei: Engelsz József ötvösművész, Illés Gyula szobrászművész, Gerzson Pál festőművész. 1973-tól tagja a Művészeti Alapnak, majd a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. 1991-től az Európai Tudományos és Művészeti Társaság (ASAE Salzburg) tagja. 1998-tól Bessans (Franciaország) Nemzetközi Művésztelep rendszeres részt­vevője. 2011-től az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia (ASAE Salzburg) le­gátusa lett. 2013-tól Bessans (Franciaország) Nemzetközi Művésztelep művészeti vezető­jévé nevezték ki. Számos kitüntetés és díj birtokosa: 1994. Dante Biennale Aranyérem a Pokol Kapuja című alkotásért. (Ravenna, Olaszország) 2004. Köztársasági Elnök Érdemérme 2010. Gundel Díj. 2012. Pro Cultura Díj Németh Aladár Díj Magyar Arany Érdemkereszt A Tűz és láng által... című 2015. szeptemberi kiállításának bevezetőjében olvasható­ .Munkássága rendkívül gazdag, sokszínű. Megtaláljuk alkotásait, ötvösművészeti mun­káit, restaurátori és rekonstrukciós munkáit a Szent István-bazilikában, a Pesti Vigadó bel­ső terében, a Néprajzi Múzeum épületén, de kisplasztikái, köztéri szobrai, »tűzfestésű« vörösrézlemez-képei, belső építészeti mun­kái, grafikái a biblikus múltról, nemzeti és európai történelmi, irodalmi nagyságokról készült portré-szoborképei is művészetének sokoldalúságáról vallanak. Kisplasztikái és Tervezés közben domborművei, nagyméretű plasztikái főként szakrális témákat dolgoznak fel.” Végül idézzük a művész hitvallását: „Úgy gondolom, csak akkor válik a kép képpé, a szobor szoborrá, a szobor­kép szoborképpé, ha a tűz és a láng által a lelket is sikerült beléjük olvasztanom. ” Részlet Madarassy István, diákpályáza­tunkon elhangzott hozzászólásából „A Magyar Tudományos Akadémiára be­lépnem mindig megtiszteltetés volt, és az is marad. »Genius loci« - a hely szelleme... A mai napon az Akadémia falai kö­zött megrendezett díjátadó ünnepség, a Természet Világa 25. éves diákpályázatának eredményhirdetése is ilyen. Erre az alkalomra öröm volt tervezni és el­készíteni ezt a bronzérmet, mely most került átadásra a felkészítő tanárok és az arra érde­mes diákok kezeihez. Még nagyobb öröm volt látni a díjazott fiatalok, és tanáraik arcán, szeme tükrén a meghatottságot, s a hely szel­lemének hatását. Úgy gondolom, az, aki fiatalok elé ál­lít ilyen feladatot, megmérettetést és annak eredményét elismeréssel díjazza, az a jövő nemzedékét neveli a jövőt építi! Ezt teszik immár 25 éve példamutatóan a Természet Világa főszerkesztője, Staar Gyula és mun­katársai. Nemes cselekedet és tett! A természethez hogyan kerültem közel? Mondhatnám úgy is, hogy beleszülettem! Grafikusművész nagyapám és szobrászművész édesapám rajongtak a természetért, munkássá­guk egy része is ezt sugározta Erre neveltek, szoktattak engem is, így nem volt nehéz meg­szeretni azt, ami körülvett. Gyakran jártunk ki­rándulni, s az ott látottak, tapasztaltak termé­szetessé válhattak. Gimnazista voltam, mikor Édesapám előfizetett az Élet és Tudományra, így hetente az is hasznos ismerettel halmozott el. A nevem kezdete, a MADÁR (Madar­assy) is kötelez. Képeim, szobraim kísérői ők. A mun­káim szignója is erről tanúskodik. Hogyan kerültem a folyóirat Természet Világához ilyen közel? Kedves jó barátom, Richter Nándor által. Ki volt ő? Mérnök, tanító, tanár, aki túl a természettudományok szeretetén, mindig ezen ismeretek átadásán és mások segí­tésén fáradozott Richter Nándor és Staar Gyula szívükön vi­selték és nagyon fontosnak tartották a Természet Világa határainkon belüli és határon túli isko­lákhoz - tanéihoz és diákhoz - való eljuttatá­sát. Ebben volt része a Rotary Club Budapest - melynek tagjai voltunk - és az amerikai Rotary Club Babylon magyar származású tagjának, Schleifer Péternek, mert e két klub anyagi támo­gatásával nyújthattunk segítséget a folyóirat terjesztéséhez. Többször ott lehettünk ta­nár és diák ünnepélyes elismerésén. Úgy gondolom, hogy a diák és taná­rának ez az ünnepélyes méltatása pél­damutató. Példamutatóan jelképes is a Magyar Tudományos Akadémia falai kö­zött, méltó annak alapítójához, Gróf Széchenyi Istvánhoz, s első elnökéhez, a költő Arany Jánoshoz is!” Az érmekészítés fázisai 25 ÉVES A DIÁKPÁLYÁZAT

Next