Természet Világa, 2017 (148. évfolyam, 1-12. szám)
2017-01-01 / 1. szám
ŰRKUTATÁS Amióta az ember először megpillantotta a csillagokat, azóta szeretne el is jutni hozzájuk, hogy saját szemével, közelről láthassa azokat. Már a római történelem augustusi aranykorának nagy epikus költője, Vergilius is írt ilyen sort Aeneis című művébe (IX. ének, 641. sor) ,Made nova virtute, puer, sic itur ad astral" Lakatos István fordításában ez így hangzik magyarul: ,Jól van, a tett, fiú, nagyszerű volt: ez a mezsgye visz égbe." Az idézett sorból négy szó (Sic itur ad astra) önálló szállóigévé vált, de szokásos magyar megfelelőjeként nem a már bemutatott fordítás terjedt el, hanem a következő változat: így jutunk el a csillagokig. Kozmikus léptékekben mérve, a világűrnek csak elképzelhetetlenül kis részéről van közvetlen tapasztalatunk. A Naprendszer 20 fényéves körzetében már 150-nél is több csillagot ismerünk, ezek közül 12- ről bizonyosan tudjuk azt is, hogy vannak bolygói. A Földtől legmesszebb eljutó, 1977-ben indított Voyager-1 űrszonda ugyanakkor alig két éve ért el olyan térrészbe, amelyet a tudósok nem tekintenek már a Naprendszer részének. A szonda jelenlegi sebessége 17 km/s (61 200 km/h), amellyel a Földet ugyan 40 perc alatt megkerülné, de ez még mindig csak a fénysebesség 0,006%-a. Ilyen tempóban a Naphoz legközelebbi csillagig is majdnem 100 000 évig tartana az utazás ha éppen arrafelé tartana az űrszonda (ami messze áll a valóságtól). Aligha van komoly tudós, aki vitatná, hogy még a Naphoz legközelebb lévő csillagok közelében is rengeteg felfedezni való lenne. A Naprendszerhez legközelebb lévő csillagok például mindjárt - ha nem is egyedülálló, de feltétlenül szokatlan - hármas rendszert alkotnak, amelynek tagjai a déli féltekéről szabad szemmel is megfigyelhetőek: a Centauri A, ennek ikercsillaga, az a Centauri B, valamint a rendkívül halovány Proxima Centauri. Ez utóbbi tömege a Nap 12%-a körüli, s körülötte néhány hónapja a Földhöz minden bizonnyal hasonló bolygó nyomait fedezték fel. Ennek tömege mintegy másfélszerese lehet a Földének, s a Proxima Centauritól mért távolsága a Föld- Nap-távolság kb. 5%-a, keringési ideje (vagyis az ottani év hossza) 11,2 földi nap. Ezen adatok alapján úgy becsülhető, hogy az egyébként még el sem nevezett bolygó felszíni hőmérséklete hasonló lehet a Földéhez. Róla nézve saját Napunk a Cassiopeia csillagkép legfényesebb objektuma lenne. A Naprendszerhez legközelebbi csillagokat tünteti fel az 1. táblázat, térben elfoglalt helyzetüket pedig az 1. ábra szemlélteti. A Sirius a teljes égbolt legfényesebb csillaga, hazánkból általában februári estéken lehet a legjobban megfigyelni. A listán szereplő csillagok közül ezen kívül Magyarországról még a fényes Procyon és a haloványabb e Eridani látható szabad szemmel, kellően sötét helyekről pedig időnként még a 61 Cygni is. A húszas listára már nem fért fel, de az 1. ábrán megtalálható a Földtől 11,89 fényév távolságra lévő z Ceti is, amelynek tömege Napunkénál alig kisebb, s öt bolygót is gyanítanak körülötte. A Naptól 41 fényévre lévő 55 Cancri nevű csillag körül is már öt exobolygó jelenlétére van bizonyíték, ezek már nevet is kaptak: Galileo, Brahe, Lipperhey, Janssen és Harriot. A. Janssen külön figyelmet is érdemel: tömege közel kilencszerese a Földének, s csillagához nagyon közel kering: egy ottani év hossza mindössze 16 óra. A becslések szerint a felszíni hőmérséklete akár a 2000 °C-ot is meghaladhatja. Spektroszkópiai vizsgálatok szerint a Janssenen igen nagy bőségben van szén. Ez alapján terjedt el a bulvársajtóban az a hír, miszerint a bolygó felszínét gyémánt vonhatja be a Földön szokásos kőzetek helyett, így aztán látható, hogy saját Naprendszerünk közvetlen kozmikus szomszédságában sincs hiány érdekes helyekben, milyen nagyszerű is lenne közelről megfigyelni őket! Meglehet, századunk végére ez a kívánság valóra válhat. 2016. április 12-én New York-ban tartottak egy nevezetes sajtótájékoztatót, melyen Jurij Milner, egy Internetes vállalkozásnak (Facebook, Twitter, Spotify, Groupon) köszönhetően milliárdossá vált orosz üzletember jelentette be az általa kezdeményezett, a legközelebbi csillagokhoz űrszondák küldését megcélzó tudományos program elindítását. A sci-fi irodalom rajongói számára ebben nem lehet semmiféle újdonság, ám az orosz mágnás valójában két lábbal áll a valóság talaján, és nem tervezi a jelenleg ismert fizikai tér- LENTE GÁBOR így jutunk el a csillagokig lábra. A Naphoz legközelebb eső csillagok helyzete Természet Világa 2017. január 2