Természet Világa, 2018 (149. évfolyam, 2-12. szám)
2018-12-01 / 12. szám
földbirtokossal (annak Sándor és István nevű testvéreivel) és id. Batthyányi Lajos (1860-1951) országgyűlési képviselő, mecénással megépítették az első légszeszgyárat, ami a város gázvilágítását biztosította. A gázzal történő világítást a közeli Ausztriában élő, Auer von Wellsbach által 1855-ben felfedezett gázégővel (tórium harisnya) oldották meg (5 A ábra). A gázégőt „légszesz", azaz vízgáz elégetése működtette. A vízgáz képződésének alapja, hogy az izzó szén vízzel érintkezve hidrogénre, szén-monoxidra és szén-dioxidra bomlik (C + H2O , CO + H2 és C + 2H2O = CO2 + 2H2 egyenletek szerint). A szén-monoxid és hidrogén éghető gázok, melyek a megfelelő berendezésben égethetők el. Ebben az időszakban írta meg Edelmann a Gőzkazán és Gőzgép-üzem kézikönyvét, amiből több generáció gépészei tanultak és vizsgáztak (6. ábra). A légszeszgyártás nehézkességére hamar rájöttek és más energiaforrást kerestek a világítás megoldására. Az elektromos áram és elektromos izzók alkalmazása tűnt a legmegfelelőbbnek (5. ábra). A Gothard testvérek, a Batthyányiak anyagi segítségével, azok Ikervári birtokán építették meg Magyarország első vízierőművét. Ikervár területén a Rába folyónak két kanyarulatát összekötötték és duzzasztó gátat építettek ki. Egy műcsatornán át vezették a 4200 m/s sebességgel áramló vizet az 5 turbinára. A Jonvai rendszerű turbinák így 180 percenkénti fordulattal, két hatsarkú, egyenáramú dinamógépet hajtottak és így 65 A-es, 1500 V-os feszültségű áramot állítottak elő. Szombathely, Sárvár és Ikervár ellátását (110 V) másodlagos egyenáramú, Raffard-féle generátorokkal biztosították. A 9 mm átmérőjű, elektrolitikus vörösréz sodronyból készült áramvezeték hossza 66 km volt, ami Szombathely, Sárvár és Ikervár községeket kötötte össze. (A Vasmegyei Elektromos Művek Rt. 1895-ben alakult, 1 millió Ft alaptőkével.) Az ikervári erőmű ma is látható (3. ábra). Igazi természettudósi munkamódszernek megfelelően Gothard Jenő előkísérletet végzett, melynek során szülőfaluját látta el villamos energiával, az egyik Nagygencsen lévő malomba épített erőmű révén. Az elektromos energia megléte további technikai lehetőségeket biztosított: elsőként telefon-összeköttetést építettek ki Gothardék herényi és a Batthyányiak ikervári birtokai között, Edelmann Sebő pedig Az elektromos akkumulátorok című cikkét 1890-ben jelentette meg a Természettudományi Közlönyben (lapunk elődjében — a Szerk.). Ebben Edelmann a Planté-féle és a Selmecbányai fejlesztésű Farbaky és Schenek ólomakkumulátorok tulajdonságait hasonlította össze. Kihangsúlyozta, hogy az akkumulátorok töltésére milyen előnyös a villamos hálózatra történő csatlakozás lehetősége. A természettudományi szakcsoportban : Edelmann Sebő tanár a szakcsoport megnyitó ülésén az elektromos munkaátvitel és erő szétosztásának közgazdasági és ipari tekintetben való fontosságáról értekezett. Ismerteti a M. Laurens elektromos munkaátvitelt, megemlíti az Egyesült Államokat, hol 550 ezer lóerő használatik fel naponként ipari czélokra. Berlinben az elektromos centrale, 1891 július 1-étől kelt adata szerint, 127 iparos között 502 lóerőt osztott szét; vázolja a kontinens nyugati államai elektrotechnikai iparát, elektromos berendezéseit, az elektromos munkaátvitel közgazdasági és ipari méltatását. Megemlíti, hogy hazánk északi és keleti részeiben sok oly vízi erő van, melyeket az elektromosság segítségével értékesíthetnénk, amenynyiben vagy közvetetlenül az erőforrás helyén vagy tőle kisebb-nagyobb távolságban ipartelepeket létesíthetnénk; kiemeli az elektromos munkaátvitel közgazdasági fontosságát ott is, ahol nem szorosabb értelemben vett munkaátvitelről, hanem erőszétosztásról van szó, így például elektromos központokkal ellátott nagyvárosokban, ahol az iparosok a szükséges munkaerőt olcsó pénzen a központból kapják. Az elektromos munkaátvitel útján hiszi lehetőnek jövedelmező ipar megteremtését hazánk azon részeiben, melyek mezőgazdaságra nem alkalmasak. fcaytilkd. Ah*ni*& M fa!» tik kivUAgjl*»» (fcJjiUa («n'.lM U i« tejfelük ki. 8 cilgy tut Uti A i*«* tuWii rMuciién mir ríg .-»iái i* tUo.n. Iwnal. nig * t--uie.iniuo t&ig ferouo«. Bf&ít/ig }t> WcbeiiMti»«. ____ AZ IKERVÁRI VILLAMOS TELEP. VMAHSAfl W»Ali. tan vimuciUutn « »opretii tiAfao». mir riUjpl.« pUnlit! Sopron takmi, villantii. •l. i pofel ■ « *.ik nanlukkr* Mpt. mini 3. ábra. Ikervári vízerőmű ma (A) és 1900-ban a miniszteri látogatáskor (B), valamint Edelmann Sebő előadása a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1892. évi közgyűlésén (C) . Auer von Wellsbach, No.1535., A.D.1898. szabadalmi bejegyzés. TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 149. ÉVF. 12. FÜZET 7 Farkas Dénes: A három Gothard-fivér munkássága Vasi szemle 1963. 8 Természettudományi Közlöny, XXII. kötet 256. füzet, 617-627 old. (1890) FIZIKATÖRTÉNET 551