Testnevelés, 1944. január-június (17. évfolyam, 1-6. szám)

1944-01-01 / 1. szám

XVII. évf. 1. szám, 1944 . január. TESTNEVELÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Alkotmány­ utca 3. I. emelet. Telefon sz: 112—210. Postatakarékpénztári csekkszámla : 35857. TÁRGYILAGOS FOGALMAK A SPORTRÓL ÉS A TESTNEVELÉSRŐL. írta: Balogh Gyula. A dolgokról való ítéletünk, értékelésünk, és fogalmunk attól függ, milyen a világnézetünk. Így pl. a sportról és testnevelésről alkotott felfogásunk azt az álláspontot tükrözi, amelyet a test és lélek viszonyának kérdésében elfoglalunk. Ebben a régi problémában a középkor aszketikus idealizmusa és az újkor materializmusa jelenti a két végletet. Az első — szemét a transcendens világ felé fordítva — mindentől meg akar szabadulni, ami test, ami anyag. A testet csak haszontalan nyűgnek tekinti, amely a szellemet ehhez a «siralom­­völgyhöz» kötözi. A materializmus jelszava : minden az anyag. Hogyha ilyen szélsőséges nézőpontból ítélünk a dolgokról, rendszerint helytelen fogalmaink alakulnak ki. Éppen ezért arra kell törekednünk a fogalomalkotásnál, hogy ne szubjektív lelki beállított­ságunk, hanem objektív tények és értékítéletek alapján döntsünk. Magyarul és röviden : nézzük meg az érem mindkét oldalát ! A sportra és a testnevelésre vonatkoztatva ezt az óhajt, vég­telenül fontos az, hogy aki a testneveléssel és a sporttal az életben bármilyen kapcsolatban van, objektív, azaz igazságos fogalmakat alkosson róluk, hogy ítéleteiben és cselekedeteiben igazságtalan ne legyen. A sportélet terén tevékenykedőknek lényeges, hogy meg tudják különböztetni a sportot attól, ami nem sport, a sportot pedig a magasabb emberi értékek irányában vezessék. Akik pedig az ú. n. «szellemi emberek» csoportjába tartoznak, azoknak észre kell venniök, hogy a sportban szellemi értékek vannak. Valószínű, hogy ha az igazság­hoz közelebb álló fogalmakat alkotnak a sport és a testnevelés miben­létéről, ez cselekedeteikben is kedvezően fog mutatkozni. Ha nem is lesznek sportemberek, legalább «jóindulatú semlegességet» fognak ezekkel a problémákkal szemben tanúsítani. Nálunk többen foglalkoztak már azzal, hogy a sportot az egye­temes emberi kultúra és a legmagasabb emberi eszmék szemszögéből megvizsgálják (dr. Misángyi Ottó, Doros György, Varga Sándor Frigyes, Bakonyi Ferenc). Az alábbiakban csupán az ő megállapí­tásaikat összegezem, majd néhány következtetést vonok le. Testnevelés. 1

Next