Theologiai Szemle, 2006 (49. új évfolyam, 1-4. szám)

2006 / 3. szám - TANÍTS MINKET, URUNK! - Kiss Gyula: Európa! Érted szól a harang! A nándorfehérvári diadal üzenete a mának

Igehirdetéseinek jellemzői lehetnek: spiritualitás, intel­­lektualitás, aktualitás. Ebben a szép és nehéz szolgálatban bizonyos, hogy csak a csapatmunka - a munkatársi modell — lehet ered­ményes. Ezért minden hívünk potenciális munkatárs. Meg kell ismerni képességeit és karizmáját, de minden­képp szolgálatba kell állítani és feladatot kell biztosítani számára. A kétféle egyházmodell, a népegyházi és az önként egyháztagságot vállaló (hitvalló) szervezet között lénye­ges különbség van, s kétségkívül az amerikai - az utób­bi, tehát a hitvalló - tűnik eredményesebbnek. Európá­ban a népegyházi karakter érvényesül, nálunk is ez hono­sodott meg. Előnye a nagyobb holdudvarú gyülekezet lé­te, ahonnan aktív utánpótlás formálható, hátránya a nagy épületek terhe és a mozdulatlan tömegek számontartása. Végül is nem a váza milyensége határozza meg a világ jó illatát és esztétikai szépségét! Az evangélium jó illata a döntő. Érdemes itt John Lukács legújabb könyvéből idézni: „Az egész világegyetem legnagyobb, legjelentő­sebb következményekkel járó eseménye itt történt meg, ezen a földön... Egyszóval, Krisztus eljövetele világ­­egyetemünknek központi eseménye volt... És nem az-e a feladatunk, hogy átgondoljuk a történelemben átgondolt helyünk lényegi értelmét, összhangban Jézus Krisztus kétezer évvel ezelőtti megjelenésének értelmével?” (Egy nagy korszak végén, 208. o.). Szebik Imre Bevezető gondolatok Ebben az évben - július 21-22-én - ünnepeltük Nán­dorfehérvári győzelmünk 550. évfordulóját. Azért írtam két napot is évfordulóként, mert - mint később látni fog­juk - két külön része is volt a csatának, amely a végső győzelmet meghozta. Természetesen publikációm témáját nemcsak a kerek évforduló adja. Azon túl, hogy szeretem a történelmet és Hunyadi Jánost nemzeti hősként tisztelem, úgy gondo­lom Nándorfehérvárnak nemcsak „70 évig” volt hatása, hanem a XXI. század Európájának, keresztyénségének és Magyarországának is van üzenete. Ezért három részben szeretném kifejteni kutatásaim eredményét és gondolataimat. Az első és második részben magát a történelmi ese­ményt mutatom be­­ a teljesség igénye nélkül, tudván, hogy ez egy egyházi folyóirat és nem szeretném a szak­­tudományos részletekkel untatni olvasóimat. A harmadik részben, az 550 évvel ezelőtt történt ese­mények jelennek szóló üzenetéről szeretnék írni, remél­ve, hogy a feltett kérdések nem költőiek, hanem tovább­gondolásra érdemesek lesznek. I. Előzmények A közgondolkodásban úgy maradt fenn Nándorfehér­vár neve, mint az a hely, ahol 1456-ban Hunyadi János hetven évre megállította a törököt. Nyilvánvalóan sok te­kintetben leegyszerűsítő gondolat ez. Hiszen sokan a 70 évet az 1526-os mohácsi csatavesztésig számítják, noha Nándorfehérvár már 1521-ben elesett. S magának a csa­tának a megnyerésében nagy szerepe volt Szilágyi Mi­hálynak - Hunyadi sógorának - és Kapisztrán János ke­resztes seregének is. Mindez természetesen semmit nem von le az esemény jelentőségéből és Hunyadi János had­­vezéri képességeiből. Tudjuk ugyanis, hogy a középkori európai hadviselés történetében ő honosította meg az utánpótlást a sereg el­látására, hogy ne kelljen az amúgy is elgyötört meg­szállt, vagy éppen visszafoglalt terület lakóit kifosztani. Részben ez a gyakorlati újítás vitte győzelemre 1442- ben és az 1443/44-es Hosszú hadjárat alkalmával is.­ Annak idején a XI-XIII. században valószínűleg szíve­sebben látták volna a Szentföldre utazó keresztes sere­geket, ha lett volna utánpótlás, és nem fosztogatták vol­na végig Európa keleti birodalmait a nyugati keresz­tesek. A rövid hadtörténeti kitekintő után térjünk vissza té­mánkhoz, és vizsgáljuk meg a XV. századi Európát és azon belül a Zsigmond király halála /1437/ utáni Magyar Királyság helyzetét. Csak címszavakban Nyugatról Keletre haladva tekint­sük át a kontinens nagyhatalmainak helyzetét. - Spanyolország - ekkor még Aragónia, Kasztília va­lamint kisebb grófságok és királyságok - és Portugália saját országaik területén vívja felszabadító háborúját /reconquista/2 a muzulmánokkal szemben. - Franciaország élet-halál harcát vívja Angliával, aki az 1415-ös Agincourt-i diadala után egyre nagyobb terü­leteket foglal el a „Capeting királyságból”. Anglia több mint 100 éves győzelmes menetelésének majd csak az 1453-as Castillon-i francia győzelem vet véget.­­ A Német-Római Császárság Zsigmond halálával egy jelentős uralkodót vesztett el. A császár uralkodása után a Birodalom újra „befelé fordult” és a több száz grófság, fejedelemség és hercegség a maga útját kezdte járni, „várva” egy újabb szervező erőre, egy határozott uralkodóra. Luxemburg Zsigmond uralkodása után az osztrák Habsburg, valamint a cseh-lengyel Jagelló ház tekintélye kezdett növekedni, egyre több trónt töltve meg Közép- Európa királyságaiban. A Magyar Királyságtól délre a keresztyén országok helyzete aggasztó volt. Az oszmán törökök már 1354-es gallipolli-i „partraszállásuk” óta jelen voltak Európá­ban. Az 1389-es rigómezei csata után megvetették lábu­kat nemcsak Szerbiában, de az egész balkánon is, így Magyarország a XIV. század végére valóban a Nyugati­ ­ Európa! Érted szól a harang! A nándorfehérvári diadal üzenete a mának 135

Next