Theologiai Szemle, 2010 (53. új évfolyam, 1-4. szám)

2010 / Különszám - ÖKUMENIKUS SZEMLE - A nemzetközi ökumené aktuális eseményei - Az összorthodox zsinatelőkészítő folyamat fontosabb eredményei

­ Ismervén a Szentlelket, aki akarata szerint munkál­kodik a világban és ezáltal megőrzi a teremtést és hiteles életet hoz arra hívattunk, hogy az együttér­zésnek és a gyógyításnak olyan missziós közössége legyünk, amelyben fiatalok férfiak és asszonyok egyaránt részt vehetnek és igazságosan osztoznak a hatalomban és a felelősségben... - A világot és az egyházat zavaró aszimmetriák és ha­talmi kiegyensúlyozatlanságok által megzavarva arra hívattunk, hogy a bűnbánatban, a hatalmi rend­szerek megkérdőjelezésében és a hatalmi struktúrák elszámoltathatóságában legyünk Krisztus testének tagjai. Tegyük ezt annak tudatában, hogy Isten el­lenáll a gőgösnek, Krisztus befogadja és megerősíti a szegényt, a Szentlélek ereje pedig a sebezhetősé­gükben nyilatkozik meg... - Megerősítve missziónk bibliai alapvetését és nagyra értékelve az apostolok, mártírok bizonyságtételét ar­ra hívattunk, hogy az evangélium kifejezésének örö­mével jelenjünk meg a világ nemzetei között. Örömmel fogadjuk a megújulásnak azt az élményét, amelyet a migrációs és missziós mozgalmak okoz­nak minden irányba... - Elismervén annak szükségét, hogy a vezetők új generációja jöjjön létre a hiteles misszióra a 21. szá­zadban arra hívattunk, hogy a teológiai oktatás új formáiban is együtt dolgozzunk. Mivel mindannyi­an Isten képére teremtettünk ez az erőfeszítés rá fog mutatni egymás karizmáira s inspirálni fog bennün­ket arra, hogy hitben és megértésben növekedjünk s a világ forrásait méltányosan osszuk el... - Hallván Jézus missziói parancsát, hogy tegyünk ta­nítványokká szegényeket, gazdagokat, marginali­­záltakat, elfelejtetteket, hatalommal bírókat, fogya­tékosokat, ifjakat és véneket arra hívattunk, mint a hit közössége, hogy küldetésünket minden irányból és minden irányba betöltsük. Örömmel halljuk a hí­vást, hogy tegyünk bizonyságot szóban és tettekben, utcán, mezőkön, hivatalokban, iskolákban, s ezzel ajánljunk megbékélést, mutassunk szeretetet, ke­gyelmet és igazságot.­­ Emlékezve Jézusra, a nagy lakoma házigazdájára és elkötelezve magunkat arra az egységre, amelyben Ő élt és imádkozott arra hívattunk, hogy folyamato­san együtt dolgozzunk akár egymásnak ellentmon­dó témakörökben is, annak érdekében, hogy közös látomásra jussunk. Arra hívattunk, hogy üdvözöl­jük egymást különbözőségünkben. Hogy megerő­sítsük tagságunkat a keresztség által Krisztus egyet­len testében és elismerjük a kölcsönösségre, part­nerségre és együttműködésre vonatkozó szüksé­günket.­­ Emlékezvén Jézus bizonyságtevő és szolgálatot te­vő életére hisszük, hogy arra hívattunk, hogy ezt az utat a Szentlélek által örömmel, lelkesen, felkenten, elküldötten és felhatalmazottan végezzük. Amint Krisztus dicsőségben való eljövetelére tekintünk át­éljük a jelen valóságát a Szentlélek által és minden­kit meghívunk, hogy csatlakozzék hozzánk amint mi részt veszünk Isten szeretetének átalakító és megbékítő missziójában, amely az egész teremtésre vonatkozik. Az összortodox zsinatelőkészítő folyamat fontosabb eredményei 2009. június 7-én, a Szent Háromság ünnepén Szent Liturgia megünneplésével kezdte meg Chambésyben, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus svájci Orto­dox Központjában munkáját a IV. Összortodox Zsinat­előkészítő Tanácskozás. A tanácskozás célja, hogy foly­tassa a Keleti Ortodox Egyház Szent és Nagy Zsinatának előkészítését. Ez a folyamat a 60-as években kezdődött és három előkészítő tanácskozási ciklust tartottak 1976- ban, 1982-ben és 1986-ban. A következő tanácskozási ciklus összehívásáról az Ortodox Helyi Egyházak elöljá­rói 2008. októberében döntöttek Konstantinápolyban. Az érdemi munka június 8-án kezdődött Ioannisz perga­­moni metropolita (Konstantinápolyi Patriarchátus) elnökle­tével. A tanácskozás témája az ortodox diaszpóra kánoni helyzetének rendezése volt. Jelenleg az ortodox világban nem létezik egységes álláspont a diaszpóra életének kánoni kérdéseivel kapcsolatban. A Tanácskozás elismerte, hogy az ortodox diaszpóra (vagyis a Helyi Ortodox Egyházak ha­gyományos határain kívül élő ortodox hívők) kánoni hely­zetének problémáját az Ortodox Egyház ekléziológiai, ká­noni hagyománya és gyakorlata alapján kell rendezni. A delegációk úgy döntöttek, hogy a Helyi Egyházak elöljárói által meghatározott további témákat, az auto­kefalitás adományozásának, vagy a diptichonban betöl­tött hely sorrendjének kérdését a későbbi tanácskozá­sokon fogják megtárgyalni. A Tanácskozás elhatározta, hogy a világ számos ré­giójában püspöki gyűléseket kell létrehozni, amelynek tagja lenne minden, az adott területen joghatósággal ren­delkező kanonikus ortodox püspök. Az ortodox diaszpó­rában működő püspöki konferenciák tevékenysége az Ortodox Egyház egységének felmutatására és erősíté­sére, az adott terület ortodox lakosságának közös lelki­pásztori ellátására és a nem ortodox világ előtti közös tanúságtételre kell irányulnia. A püspöki konferenciák terület szerinti beosztását a következőképpen határozták meg: I. Észak- és Közép-Amerika, II. Dél-Amerika, III. Ausztrália, Új-Zéland és Óceánia, IV. Nagy-Britannia és Írország, V. Franciaország, VI. Belgium, Hollandia és Luxemburg, VII. Ausztria, VIII. Olaszország és Málta, IX. Svájc és Lichtenstein, X. Németország, XI. Skandi­náv országok (Finnországot kivéve), XII. Spanyolország és Portugália. Érdekes, hogy e diaszpóra besorolásból Magyarország valahogy kimaradt. 61

Next