Theologiai Szemle, 2010 (53. új évfolyam, 1-4. szám)
2010 / Különszám - ÖKUMENIKUS SZEMLE - A nemzetközi ökumené aktuális eseményei - Új elnök a Keresztények Egységét Előmozdító Pápai Tanács élén
A regionális püspöki konferencia évente ülésezik. Összehívását az elnöklő püspök végzi, akit a Konstantinápolyi Patriarchátus főpapjai közül választanak meg. A konferencia egy operatív testületet választ, mely háromhavonta ülésezik, de e mellet létrehozhat más bizottságokat is a papság és a világiak részvételével. A püspöki gyűlések és tanácskozások döntéseiket konszenzussal hozzák. A püspöki gyűlések nem jogosultak beavatkozni az egyes joghatóságok egyházmegyei ügyeibe és nem korlátozzák azok működését és jogait, beleértve a nemzetközi szervezetekkel, a helyi hatóságokkal, a polgári társadalommal, a tömegtájékoztatási eszközökkel, a többi hitfelekezettel, az állami és felekezetközi szervezetekkel és más vallások képviselőivel fenntartott kapcsolataiban. Az Összortodox Zsinatelőkészítő Bizottság 2009. december 10-17-én ugyancsak a Genf melletti Chambésyben ülésezett, ahol az Ortodox Egyház Nagy és Szent Zsinatának napirendjén szereplő másik nagy horderejű témával, az autokefalitás (egyházi önigazgatás) megadásának procedúrájával foglakoztak. A Bizottság elé került az a kérdés, hogy milyen módon kerüljön kihirdetésre az autokefalitás és az autonómia az Ortodox Egyházban, valamint a diptichonok rendjének kérdése, vagyis azon sorrend, amely szerint az istentiszteleten megemlékeznek a Helyi Egyházak elöljárói a többi helyi egyház elöljárójáról. A hatnapos tanácskozás során sikerült áttekinteni az említett kérdések közül az első kettőt — az autokefalitás és az autonómia kérdéseit. A diptichonokról szóló tanácskozást pedig a soron következő ülésre halasztották. Az egyházi autokefalitás témáját már az 1933-ban tartott Összortodox Zsinatelőkészítő Bizottság ülésén is tárgyalták. Akkor azt a közös véleményt alakították ki, hogy valamelyik Helyi Egyház bizonyos részének adandó autokefalitás megadásának alapjául az Anyaegyház beleegyezése szükséges, valamint, hogy szükség van az összortodox konszenzus elérésére is, ami a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus koordináló szerepe mellett jöhet létre. Ezért ezen a decemberi ülésen a vita tárgyát csak az autokefalitás kihirdetésének eljárási kérdése alkotta. Az Orosz, a Szerb, a Román, a Bolgár, a Lengyel, valamint a Csehországi és Szlovákiai Ortodox egyházi delegációk által kifejtett elvi álláspont szerint a fenti procedúrának meg kell felelnie a fontos egyházi döntéseknél érvényesítendő, az Ortodox Egyházban hagyományos zsinati elvnek. E felfogásból kiindulva az autokefalitást kihirdető Tomoszt az összes Helyi Ortodox Egyház elöljárójának alá kell írnia. Ugyanakkor a többi egyház, de2010. július 1-jén jelentették be, hogy XVI. Benedek pápa Kurt Koch bázeli püspököt nevezte ki Walter Kasper bíboros utódául a Keresztények Egységét Előmozdító Pápai Tanács élére. A római Kúria egyik jelentős hivatalának a vezetője az a hatvanéves svájci püslogáció azt a korábbi álláspontot képviselte, hogy elégséges, ha az autokefalitás megadásáról szóló Tomoszt egyedül csak az egyetemes patriarcha írja alá. A hosszú vita eredményeként olyan megállapodást fogadtak el, amely megköveteli az autokefalitás kihirdetésének dokumentumán az összes autokefál egyház elöljárójának az aláírását. Ugyanakkor megállapodtak abban is, hogy az autokefalitást megadó Tomosz tartalmát és kiállításának módját (aláírási rendjét) az Összortodox Zsinatelőkészítő Bizottság következő ülése fogja részletezni. Ami az egyházi autonómiát illeti, a delegációk véleménye szerint minden Helyi Egyház jogosult önállóan dönteni arról, hogy autonómiát ad-e valamelyik részének. Ellenkező esetben kétségbe vonható lenne az autokefalitás, az ortodox egyházak belügyeibe való be nem avatkozás kánoni elve. Másrészt, a széleskörű önigazgatási jogokkal rendelkezvén is, az autonóm egyházak továbbra is megőrzik az egyházfegyelmi kapcsolatot az elöljáró (kuriarchális) egyházakkal. Ez a kapcsolat fejeződik ki abban, hogy az autokefál központ megerősíti az autonóm egyház elöljáróját, és tőle kapják a Szent Máront (bérmaolajat), valamint azt, hogy az autonóm egyház templomaiban az istentiszteleten megemlékeznek az autokefál anyaegyházuk elöljárójáról. Ezt az álláspontot a Chambésyben tartott bizottsági ülés minden résztvevője egyhangúlag jóváhagyta, és úgy határozott, hogy minden autokefál egyház önállóan dönt a valamelyik egyház részének adandó autonómia kérdéséről. Ugyanakkor köteles értesíteni a többi egyházat az autonómia megadásáról. Az Összortodox Zsinatelőkészítő Tanácskozások és Bizottságok konszenzusos döntések kidolgozására törekednek. Az 1986-ban elfogadott szabályzatuk szerint az előadók három nyelven (görög, orosz és francia) szólalhatnak fel és a záródokumentumokat is e három változatban írják alá. Mind a három autentikusnak számít. Az Összortodox Előkészítő Bizottságok kompetenciája csupán az Ortodox Egyház Szent és Nagy Zsinatának napirendi kérdései előzetes kidolgozására vonatkoznak. Az előkészítő bizottsági üléseken elfogadott dokumentumok csupán tervezetek. Ezeket meg kell erősítenie az Összortodox Zsinatelőkészítő Tanácskozásoknak, majd pedig az Ortodox Egyház Szent és Nagy Zsinatának. A következő, ötödik Összortodox Zsinatelőkészítő Tanácskozás összehívása csak azután válik lehetségessé, ha az Előkészítő Bizottság befejezi az autokefalitásról szóló dokumentum kidolgozásának munkáját és áttekinti a diptichonok témáját is. Kaleta József pök lett, akit maga II. János Pál pápa szentelt fel 1996. január 6-án. Az 1960-ban XXIII. János pápa kezdeményezésére alakult Egységtitkárságot először a német származású Augustin Bea bíboros, majd annak korábbi titkára, a holland Johannes Willebrands vezette, akit az * * * Új elnök a Keresztények Egységét Előmozdító Pápai Tanács élén 62