Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-01 / 51. szám

mm . . ... .... f VUÄG PßOl ETÁRJA! e6V£f&lJE7Tßt? A MAI KIAMBAN: ^ A ga«<lak ási törvények objektív jellegéről (2. o.) — A Ma­gyar Szakszervezetek XVIII. kongresszusának tanácsko­zása (3. o.) — Az ellenség garázdálkodása a kiskőrösi járásban (4. o.) — Vannak még hibák a Dombóvári Vas­­üzemben (5. o.) — Szovjet tapasztalatokkal a­­ tavaszi munkák sikeréért (ti. o.) — A helyi tanács felkészült a­­ tavaszi munkákra (7. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBÍZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM­­RA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1953 MÁRCIUS 1 Pártszervezeteink felelőssége a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzéséért A tavaszi mezőgazdasági mun­kák az elmúlt évben is komoly feladatokat jelentettek pártszerve­zeteinknek. Az idén a szántás­ve­­tés még nagyobb feladat, egyrészt azok miatt a nehézségek miatt, amelyek az elmúlt évi gyengébb termés következményei, másrészt azért is, mert egyes területek ős­­szel elmaradtak a szántás és vetés terveinek teljesítésében. Pártszer­vezeteinknek tehát az eddiginél sokkal jobban kell felkészülniük a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres végrehajtására. A tavaszi mezőgazdas­ági mun­kák során mindenekelőtt az őszi mulasztásokat kell helyrehozni: biztosítani kell, hogy a hiányzó kenyérgabonavetést tavaszi bú­zával­­ pótolják és végezzék el a hiányzó mélyszántást. A termelő, szövetkezetek, és egyénileg gaz­dálkodó parasztok mindenütt ma­guk gondoskodjanak a szükséges tavaszi vetőmagról és a vetést ha­táridőre, a legjobb minőségben vé­­gezzék el. El kell érni pártszerve­zeteinknek, hogy minden talpalat­­nyi földet felszántsanak, bevesse­nek. Ezen túlmenően azonban a Központi Vezetőség november 29-i határozatának megvalósításához, a terméshozam emeléséhez az is szükséges, hogy tavasszal számot­tevő legyen a haladás az alapvető­­ geotechnikai rendszabályok és a fejlett termelési módszerek alkal­­mazásában. Ezeket a feladatokat elsősorban természetesen az illetékes állami szerveknek és a helyi tanácsok­nak kell megvalósítaniok. A sike­­res végrehajtásért teljes mérték­ben felelősek a pártbizottságok, falusi pártszervezeteink is. A párt­­szervezeteknek éppen ezért meg kell javítaniok ellenőrző munká­jukat és elsősorban jó politikai munkával —• elő kell segíteniök, hogy a dolgozó parasztok tömegei aktív _ részt vegyenek a tavaszi szántás-vetés sikeres elvégzésé­ben. Az őszi szántás-vetési mun­kák során szerzett tapasztalatok pártbizottságainkat és pártszerve­zeteinket elsősorban arra figyel­meztetik, hogy az ellenség, és fő­kép a kulák, minden erővel igyek­­szik megakadályozni a mező­­gazdasági munkák sikerét. Fel kell készülni arra, hogy újra megkí­sérli felszítani a dolgozó parasz­tok között a vetőmagra­ várás hangulatát. Nem szabad megen­gedni, hogy ez bárhol is, akár csak ideiglenesen is, sikerüljön neki. Arra is számítani kell, hogy — mint az ősszel nem egy helyen megtörtént — a kulák saját gaz­daságában szabotálni akarja a vetést. Ez ellen is a legkeményeb­ben és leghatározottabban kell fellépni. Mindezek miatt a tavaszi szántás és vetés végrehajtását a politikai harc fontos kérdésének kell tekintenünk. Ebben a harc­ban nem engedhetünk meg semmi­féle­ ingadozást; keményen kell fellépnünk a vetőmagkérdésben, vagy más területen jelentkező megalkuvó magatartás ellen. Különösen fontos a népnevelő­munka jó megszervezése és a népnevelők megfelelő agitációs érvekkel való ellátása. Az agitá­­ciónak elsősorban azt­ kell min­denkivel megértetnie, hogy a ta­vaszi vetés időben és jó minőség­­ben való elvégzése, a fejlett agro­technikai módszerek alkalmazása a dolgozó parasztok és a termelő­szövetkezeti tagok közvetlen egyéni érdeke. A begyűjtési kö­telezettség a föld területe szerint van megállapítva és egyáltalán nem függ a terméshozamtól. Aki tehát többet termel, az könnyeb­ben is teljesíti beadási kötelezett­­ségét, többet is vihet szabadpiac­ra, s így több lesz a jövedelme. Pártszervezeteinknek a szükséges vetőmag előteremtése érdekében szintén fel kell használniuk az agi­táció fegyverét is. Meg kell ma­gyarázni, hogy nem lehet az ál­lamtól várni vetőmagot, de szabad piacon való vásárlás, kölcsönadás, csere stb. útján még akkor is be lehet szerezni, ha van is valame­lyes hiány. Azt is meg kell ma­gyarázni, hogy a tavaszi vetés és szántás halasztása, vagy nem meg­felelő minőségű elvégzése káro­san hat a terméshozamra. A tava­szi búzánál, vagy árpánál már né­­hány nap késés is mázsás termés­­csökkenést okozhat. Igen nagy figyelmet kell szen­telni arra, hogy az összes falu meg legyen művelve, s éppen azért gondoskodni kell a tartalékterüle­­tek megműveléséről is. Főként azt kell elősegíteni — és ez egy­ben agitációs feladat is — hogy a termelőszövetkezetek minél több tartalékföldet vegyenek bér­be. Azt a tartalékföldet, amelyet a termelőszövetkezetek nem tud­nak bérbe venni, vegyék bérbe egyénileg gazdálkodó parasztok, kihasználva az államunk nyújtot­ta kedvezményeket. Ezek a ked­vezmények nagyok. Például ha egy 10 holdas dolgozó paraszt 2—3 hold. tartalékföldet bérel, be­adási kötelezettségének kiszámítá­­sánál továbbra is a 10 holdas ka­tegória kulcsát alkalmazzák. járási párt’oizottságainknak, va­lamint falusi pártszervezeteinknek úgy kell irányítaniok a tavaszi mezőgazdasági munkákat, hogy ezáltal a mezőgazdaság új fellen­dülését érjék el és tervünk idei előirányzatait ezen a téren is mindenütt teljesítsék. Mozgósítsák a dolgozó parasztokat a Minisz­tertanács a tavaszi mezőgazda­­sági munkákról hozott határozata végrehajtására. Támaszkodjanak ebben a munkában a tömegszer­vezetekre és gondoskodjanak ar­ról, hogy a kedvező időjárást dol­­gozó parasztjaink kihasználják a vetés minél előbbi befejezése ér­dekében. Tartják szem előtt párt­­szervezeteink, hogy a mezőgazda­­sági termelésben az alapvető fel­adat a terméshozam emelése, amit a tavaszi mezőgazdasági munkák időben való, jó minőségű elvégzé­­sével, minden talpalatnyi föld meg­művelésével most kell megalapoz­ni. . \ Gyapottermelők figyelmébe! A Földművelésügyi Minisztérium re­ndelete értelmében az 1952. évi be­szolgáltatott mag­vasgyapot szerződé­ses termeltetésével kapcsolatos ked­vezményes textilutalvány beváltási határidejét 1953. március 1S-áben ál­lapította meg. Fentiek szerint tehát a­ Gyapot­termeltetési Váltás cet által ki­adott textilutalványokat a földműves­­szöv­et­kezetek, illetve népboltok csak március 15-ig váltják be. Ezúton is k­érünk minden egyes tszes tagot, il­letve egyéni termelőt, hogy­ ezen kedvezményt — mint megérdemelt jutalmat — esetleges gondatlanság­ból ne veszítsék el. Felhívjuk még a termelők figyel­mét arra is, hogy az elveszett utal­ványok későbbi időpontban nem válthatók be,­­ezért a felelősség a kirendeltséget nem terhelheti. A földművesszövetkezetek boltkezelőit ezúton is kérjük arra, hogy a vá­sárlóközönség figyelmét hívják fel a még be nem váltott utalványok mi­előbbi beváltására. Gyapottermeltetési Vállalat Kirendeltsége. j ■ [UNK] A mőzsi gépállomás dolgozói harcban a tszes-k tavaszi tervének teljesítéséért A mőzsi gépálom­ás dolgozói trak­toraikat és munkagépeiket kijavítot­ták, megkezdték a tavaszi munkák elvégzését. Az őszről visszamaradott szántóterületük 420 hold volt, de mint ahogy a minisztertanács előír­ta, február 28-re elvégezték. A gép­állomáson pedig több olyan trak­torista van, mint Farkas István, aki 14 óra alatt S,5 holdat szántott fel, vagy mint Baranyai József, a faddi Haladás tszcs traktoristája, aki 6 nap alatt 25 holdat szántott fel A tsz-ek és tszcs-k tavaszi mező­­gazdasági munkájuk határidő előtti elvégzésére a traktoristák verseny­­felajánlásokat tettek. Többek kö­zött Farkas Ferenc brigádvezető vállalta, hogy tavaszi talajmunkákat helyes agrotecnikai módszerek al­kalmazásával, a határidő előtt 2 nappal befejezi, a termelőcsoportok termésátlagát 5 százalékkal növeli. Brigádjával együtt versenyre hív­ta ki a sárpili­si gépállomáson lévő Molnár elvtárs traktoros brgádját. A gépállomás traktoristái közül töb­ben tettek olyan irányú vállalást, mint Baranyai József és Budai Fe­­rencné, hogy belépnek a termelő­­szövetkezetbe. Az ilyen irányú vál­lalásokat a traktorosok nagy része már teljesítette. Baranyai elvtárs máig a faddi Kossuth termelőcsoport földjein végzi a szántást, simítózást és vetést. A mözsi gépállomás dolgozói és vezetői az eddiginél harcosabban álljanak ki munkájuk elvégzésében A termelőcsoporttól követelték meg, hogy földjeiket időben takarítsák le, akkor nem fordul elő olyan, mint a Gőgös Ignác tsz-nél, hogy a 160 hold le nem takarított terület gátolta a tszcs tervének határidő előtti befeje­zését. A Gépjavító Válalattól is követeljék­ meg, hogy az ott lévő 8 erőgépüket a beütemezett határidőre javítsák ki Nem szabad megtörténni olyan­nak, mint február 2"-án. Setekor Itdvárnó traktoros a Gépjavító Vál­lalattól kijavított gépet hozatott hazafelé, a szekszárdi Rákóczi­ utcá­nál azonban vissza kellett vele for­dulni, mert a h­űtőháza teljesen szét­­esett. A gépállomás vezetősége az üzemi bizottsággal karöltve naponta érté­kelje a traktoristák vállalásait, nép­szerűsítse az olyan traktorosokat­­mint Kosz­tor János, aki a dombo ; Szabadság földje Isz-nek egy nap alatt 40 hold földet megsimítózott. KNDSZ asszonyaink harca a korai vetésért • Nak községben az MNDSZ as­­­szonyok harcot folytatnak a korai vetés és az idejében végzett nö­­vényápolá­si munkák elvégzéséért. Legutóbbi taggyűlésükön megvitat­ták a minisztertanács növényter­mesztéséről sz­óló határozatát és vál­lalták azt, hogy a tavaszi vetés ide­jében való elvégzése érdekében 90 dolgozó parasztot meglátogatnak és felvilágosítják a vetés fontosságáról. Ezzel bizonyítják azt, hogy április 4-re a községben mindenki befejez­ze az időszerű tavaszi vetést és a növény­ápolási munkát. Felvilágosí­tásuk során meggyőződnek arról, hogyan van biztosítva a vetőmag, és akiknek feleslegük van, megmagya­rázzák azt, hogy adják át cserébe olyanoknak, akik nem rendelkez­nek a szükséges vetőmaggal. Nyirá­­di Józsefné és Takács Imréné pedig egymással párosversenyben vannak a vetés mielőbbi befejezésében. * — Szakcs községben Med­gyesiné, az MNDSZ titkára vállalást tett, hogy 20 dolgozó parasztot patronál és ezeknél olyan felvilágosító mun­kát folytat, hogy határidő előtt el­ővetik a tavaszi vetőmagjukat. Példá­ját követték az többi MNDSZ tagok is és versenyszellem alakult ki, ki tud jobb munkát elvégezni a tavaszi vetések határidő előtti elvégzésénél. * — Gyulaj községben az MNDSZ asszonyok nagy segítséget nyújtot­tak a paraszt bizottság megalakítá­sához, maguk is aktívan kapcsolód­tak be a bizottság munkájába. Ál­landóan felvilágosító munkát végez­nek a vetés idejében való elvégzé­­séért. Azok az MNDSZ tagok, akik­nek földjük van, személyesen is példát mutatnak a vetési terv telje­sítésében.* — Zomba községben Bolvári Ist­vánná MNDSZ asszony, aki már tel­jesítette félévi tej-, tojás- és barom­­­fibeadását, vállalta, hogy április 4-re befejezi a vetést és azokat a nö­vényápolási munkákat, melyek idő­szerűvé váltak. Vállalta még, hogy a községben felvilágosító munkával, személyes példamutatásával mozgó­sítja a dolgozó parasztasszonyokat a korai vetés elvégzésére A dombóvári Vörös Sásár tszcs a mák vetését február 25-ig elvégezte Azonban hiányosság az, hogy a tavaszi vetésre nem­ készültek fel kellőképpen, nincs biztosítva még a mai napig sem a szükséges vetőmag. A tszcs vezetősége és tagsága bele­nyugodott abba, hogy mire kell a vetőmag, lesz, és most, amikor az éltető nap sugarai a talajt felmele­gítik, nem tudják elvetni idejében tavaszi növényeiket, aminek káros következményeit népgazdaságunk és a tszcs tagsága fogja látni. Mulasz­tásukat és bűnös könnyelműségüket sürgősen fel kell számolni és gon­doskodni arról, hogy szabadpiacon a legrövidebb időn belül megvásá­rolják, utána pedig azonnal vessék el azokat a tavaszi magokat, melyek­nek már a földben kellene lenni. A tamási dolgozó parasztok verseny­ben végzik a vetést A tamási dolgozó parasztok leg­jobbjait a községi tanács azzal bízta meg, hogy a dolgozó parasz­tok között szélesítsék ki a ver­­senymozgalmat. A tamási élenjáró dolgozó parasztok megtisztelésnek vették ezt a megbízatást — mond­ja Baross Ignác elvtárs, a Hunya­di-utcai állandó bizottság elnöke. — mert a szocializmus építésében nincs megtisztelőbb feladat, mint harcolni a minisztertanács hatá­rozatának maradéktalan végrehaj­­tásáért. Baross Ignác elvtárs tamási köz­ségben a legjobb állandó bizott­sági elnök. Maga kezdeményezte azt, hogy a hozzá tartozó Hu­nyadi­ utcában 11 dolgozó paraszt versenyre hívta ki a Honvéd­ utcai dolgozó parasztokat. A verseny­ben nem sok szempontot határoz­­t luk meg, csupán annyit, hogy ez összes tavaszi munkát határidő előtt 5 nappal befejezik és széles körben alkalmaznak fejlett agro­­technikai módszereket A Hunyadi-utcai dolgozó parasz­­tok versenykihívását Iván Istv­án vezetésével a Honvéd-utcai dolgo­zó parasztok elfogadták. Baross elvtárs példája nyomán a Bezeré­­dy-utcai állandó bizottság elnöke versenyre hívta ki a Széchenyi­­utcai dolgozó parasztokat A ver­senyben azt határozták el, hogy a tavaszi munkát határidő előtt 2 nappal befejezik. A Széchenyi­­utcai dolgozó parasztok elfogad­ták a bezerédiek versenyki­hívá­sát, a versenyszerződést a dolgozó parasztok megbízásából Á­ igii­­­a­­jós elvtárs írta alá. A pincehelyi gépállomás adóssága Napjainkban nemcsak­ hogy szó esik mezőgazdaságban a termés­hozam emeléséről, hanem kevés óra múlik el olyan, hogy el ne mondanánk mezőgazdaságban a terméshozam növelését, amely el­engedhetetlen előfeltétele nép­gazdaságunk további fejlődésének. Ahhoz azonban, hogy 1953-ban a tavalyinál magasabb terméshoza­mot tudjunk elérni fontos az, hogy időben végezzük el­ a tavaszi mun­kákat. A pincehelyi gépállomás dolgo­zói és vezetői ezt nem értették meg. Sokkal adósak maradtak a termelőszövetkezeteknek. Az ősz folyamán nemcsak, hogy nem tel­jesítették tervüket de az elvégzett szántás meg sem közelíti azt a terv fel­adatot, amit a gépállomás­nak el kellett volna végezni. A vezetők részéről még ma is úgy néz ki a helyzet.: ..ráérünk arra még“. Ezt bizonyítja, hogy már­cius 15-re ütemezték be az őszről visszamaradt területek felszántá­­sát. Belenyugodnak abba, hogy 17 traktor tud két műszakban szánta­ni, nyolc pedig nem tud. Emellett azt is természetesnek tartják, hogy naponta egy-egy erőgép 2— 21!t holdat szánt fel Csak így for­dulhatott elő az, hogy a nagyszé­kely­ Dózsa Népe tszcs-nél még 300 hold szántani való van, a tor­nanémedi Felszabadulás tsz-nél szintén 300 hold. De ezenfelül ki­sebb mennyiségben a többi terme­­l facsoportoknál is van adósságuk. Itt az ideje, hogy a pincehelyi gépállomás az ilyen „ráérünk arra még“ nézeteket felszámolja. A trak­toristáknak és a gépállomás ve­zetőségének azt kell látni maguk előtt, hogy rajtuk múlik a körze­tükhöz tartozó tsz-ek és tszcs-k munkáinak tervteljesítése. Minden trak­toros brigád kövesse az Ifjú­brigád példáját. A brigádvezetők álljanak a brigád élére úgy mint azt Hegyi elvtárs teszi, érjék el legalább azt, hogy naponta egy­­egy traktoros 5 hold földet fel­szántson. A pártszervezet veze­tősége és a szakszervezeti bizal­miak a traktorosok között ne hagy­ják ellaposodni a versenyt, azt naponta értékeljék és juttassák el minden traktoroshoz, akkor még pótolhatják eddigi mulasztásukat. ESTI ERZ.Si.EET. tr IN<9

Next