Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-06 / 81. szám

TiltWÄi A MAI SZÁMBÁN: A Szövetkezetek Országos Szövetségének III. orszá­gos küldöttgyűlése (2. o.) — Közös erővel... (3. o.) — A megyei tanács mezőgazdasági osztályának értékelé­se az eddig végzett tavaszi munkákról (3. o.) — A MÉH Vállalat felkészült az áprilisi fémgyű­jtő hónapra (3. o.) — A méhek tavaszi nagy átvizsgálása (4. o.)J AZ MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM ARA 50 FILLÉR VTLAO PROLETÁRJAI EGYESÜUETEK , KEDD, 1954 ÁPRILIS . A kulturált kereskedelemért A felszabadulás óta, de különösen a párt- és kormányprogramm megje­lenése óta, miként életünk minden területén, a kereskedelemben és áru­forgalomban hatalmas a fejlődés. A dolgozók vásárló­erejének növekedé­se főleg a ruházati szakma tervtelje­sítésében mutatkozik meg: közel 76 milliós a ruházati forgalom, amit a IV. negyedévben bonyolítottunk le, mely kimagasló jelenség szocialis­ta kereskedelmünk életében. Az egyre fokozódó jólétben élő nép megvásá­rolja a kereskedelem áruit, s termé­szetesen sokkal nagyobb igényeket tá­maszt a kereskedelemmel szemben, mint a múltban. Ez az igen nagymér­vű forgalom­emelkedés tehát megfe­szített munkát követel a ruházati cik­kekkel foglalkozó kereskedelmi dol­gozóktól, s fel kell készülniük arra, hogy az évszakok változásaival együtt a keresletnek megfelelően időben elé­gítjük ki a vásárlókat. Most, a tavasz küszöbén hozzá kell fogni a boltok tavaszi árucikkekkel, majd a nyári ruhaféleségekkel való feltöltéséhez a fogyasztók igényeinek megfelelően. A kis- és nagykereske­delmi dolgozóknak egyaránt fel kell készülni a városi és falusi lakosság tavaszi szükségleteinek kielégítésére. Ez nem lesz könnyű feladat, különö­sen ha figyelembe vesszük, hogy több könnyűipari üzemünk az elmúlt hó­napban adósa maradt az országnak egyes cikkekben, főleg a konfekció­nált árukban, gyermekharisnyákban, gyermek­melegítőben átmeneti hiá­nyok keletkeztek. A hiányzó cikkek pótlására és a központi készletek bő­vítésére kapcsolatot tartunk a megyén belüli és megyén kívüli házi- és kis­ipari szövetkezetekkel, ahonnan mind nagyobb mennyiségben szerzünk be munkaruhát, ifi-inget, gyermekinget, leánykaruhát, bébi napozót, ifi és női cipőt, női szandállokat, papucsokat, stb. Feladatunk a dolgozók több és jobb idényszerű áruval történő ellá­tása. E kettős cél megvalósítása fele­lősségteljesebb, odaadóbb munkát kö­vetel kereskedelmi dolgozóinktól. A megnövekedett belső piac és az áru­forgalom zavartalan lebonyolítása ér­dekében a dolgozók javaslataira tá­maszkodva számos új üzemet létesítet­tünk. Szekszárdon a felső utcai vásár­lók, Dombóváron a vasúti dolgozók kérésére vegyesboltot nyitottunk. A bolthálózat további fejlesztése során ez évben még számos új üzletet lé­tesítünk. Ilyen lesz például Szekszár­don a készruha, a kibővített méter­áru, az új rövidárubolt, Tolnán, Ta­másiban korszerű áruház épül. Ezek a­­ létesítmények már híven tükrözik majd a szocialista kereskedelem év­ről évre történő fejlődését, mert a boltok hatalmas raktárkészletében a dolgozók bő választékban megtalálják mindazt az árut, amire szükségük van. Dolgozó parasztságunk részére — hogy mindennemű szükségletét kielé­gíthessük — járási székhelyeken, me­zőgazdasági szaküzleteket létesítünk. Ezekben az üzletekben megtalálják majd a mezőgazdasági gépektől kezd­ve a vasszegig, mindazokat a cikke­ket, melyek a dolgozó parasztságunk munkáját jobbá, könnyebbé teszik. A mezőgazdaság fejlesztésénél igen nagy jelentősége van a műtránának és nö­­vényédőszereknek. Ez megmutatko­zik abban, hogy a kormányprogramm után a műtrágyát és növényvédősze­reket szabadon vásárolhatják a gaz­dák. Míg az 1953-as évben 51 vagon rézgálicot hozott forgalomba a keres­kedelem, addig 1954. évben február végéig 54 vagont bocsátottunk a gaz­dák rendelkezésére. Ugyanez a hely­zet a péti sónál is 1952-ben eladott 77 vagonnal szemben ezideig 176 vagon van a dolgozók igényeinek kielégíté­sére bocsátva. A kormányprogramm következetes végrehajtását bizonyítja a dolgozók jobb és olcsóbb élelmiszerrel való elátása is. Fokozatosan javul a kenyér minősége, márciusban pedig kor­mányzatunk leszállította a húsáruk és a zsiradékfélék árát. Az elmúlt év­ben hiba volt a tejtermék ellátás te­rén, ma már a nap minden szakában korlátlan mennyiségben vásárolhatják a dolgozók. A központi készletekből származó áruk elosztásán kívül fon­tos feladat hárul kereskedelmünkre Segítséget kell adnia abban is, hogy a szabadpiacra váró élelmiszerfélesé­gek mind nagyobb mértékben jut­hassanak a dolgozók asztalára. Jó kezdeményezések vannak ezzel kapcso­lban a Tolnamegyei Népbolt duna­­földvári és bonyhádi üzleteiben, va­lamint a Szekszárdi Földművesszövet­­kezetben, ahol már jelentős eredmé­nyeket értek el. Nagyobb mennyiségű termelői vajat, sajtot, túrót és egyéb élelmiszerféleségeket vásároltak fel a termelő gazdáktól és hoztak forga­lomba. Ezt a tevékenységet kell a tol­na megyei népboltoknak, de a föld­művesszövetkezeteknek is kiszélesíte­ni, intenzívebbé tenni, hogy a felso­roltakon kívül zöldségfélékkel és gyü­mölccsel is fokozottabban lássuk el a dolgozókat. Szocialista kereskedelmünk fejlődé­sét azonban nemcsak abból ítéljük meg, hogy növekedett az üzletháló­zat, az áruforgalom. Mindez fontos része a művelt, szocialista kereskede­lemnek, de csak egyik oldala. Nem elég, ha kereskedelmünk külsőleg meg­változik, csinosabbak az üzletek, ízlé­sesebbek a kirakatok. Ezeken kívül igen fontos, hogy a kereskedelem szellemében is megváltozzék, s a dol­gozó nép jó és pontos kiszolgálásá­nak eszméje hassa át. Ezen a téren már van némi fejlődés, de még min­dig nem felel meg a követelmények­nek. Még mindig sok a panasz a hiányos választék, gyenge minőség, fi­gyelmetlen kiszolgálás és mérési hibák miatt. A kereskedelmi dolgozók fel­adata az, hogy kereskedelmünk szín­vonalát, kultúráját magasabb fokra emeljék, s ezzel kellemesebbé, szebbé tegyék dolgozó társaik mindennapi éle­tét. Kereskedelmi dolgozóink e fontos hivatásnak szellemében végezzék mun­kájukat, hogy dolgozóink bizalommal lépjenek az üzletekbe, mert feltétele­zik azt, hogy a pult mögött olyan egyén áll, aki tudatában van megtisz­telő feladatának. A kereskedelem dol­gozói akkor tölthetik be jól hivatásu­kat, ha jó a kapcsolatuk a vásárlókkal, ami azt jelenti, hogy megismerik, ta­nulmányozzák a dolgozók igényeit. — Legyenek a dolgozók ízlésének szak­értői, s igényeik, kívánságaik tolmá­­csolói iparunk felé. Szocialista kereskedelmünk fejlődé­se mindannyiunk szívügye, s munká­jának megjavításához ezért minden­kinek hozzá kell járulni. Dolgozóink lépjenek fel igényesen a kereskedel­mi szervek munkájával szemben, bí­rálják bátran fogyatékosságait, tegye­nek javaslatokat a gyorsabb, gondo­sabb kiszolgálásra. Szocialista kereske­delmünk csak akkor elégítheti ki a dolgozó tömegek magasabb igényeit, ha eddig elért eredményeit megszilár­dítja, a fennálló hibákat kiküszöböli, melynek megszüntetése felkészülés to­vábbi fejlődésünk feladataira. HÍREK A MEGYÉBŐL A sárpilisi gépállomás 31 traktora indult szántani a békeműszak keretében A sárpilisi gépállomáson az elmúlt hét végén kezdték meg a tavaszi szántást A kötött, agyagos talajon először csak néhány gép indulhatott meg, de március 20-án már a gépál­lomás 32 traktora szántott váltott műszakban a nehéz talajon. Április 1-re a 6367 normálholdas tavaszi tervből 2760 kataszteri hold szán­tást végeztek el a gépállomás trak­torai, melyből 750 hold szántás jut az egyéni gazdáknak. A sárpilisi gépállomás munkájá­nak fokozott lendületet adott a kon­gresszusi verseny, melyre a gépál­lomás valamennyi traktorosa tett felajánlást. A verseny már eddig is jó eredményeket hozott: Balogh Gyula, aki a legutóbbi 5 nap alatt 52 holdat szántott fel, csütörtökön estére befejezte 92 normálholdas eredeti tavaszi tervét. Váltótársával, Sípos Ilonával eddig több mint 150 holdat szántottak fel, s most azért harcolnak, hogy 110 normálholdas vállalásukat határidő előtt teljesít­hessék. Csütörtökön délután a gépállomás traktorosai megbeszélést tartottak, s elhatározták, hogy péntektől hétfőig felszabadulásunk ünnepe alkalmából békeműszakot rendeznek. Megfogad­ták, hogy április 4-én, vasárnap is dolgoznak, hogy minél előbb befe­jezhessék a tavaszi munkákat. A gépállomás egyik traktora jelen­leg a javítóműhelyben van, s így az elmúlt hét végén 3­1 traktor indult szántani a békeműszak keretében. Az idő kedvezett a munkához, s a déli órákban körülbelül 50 holdon fejezték be a szántást. A nagytormási állami gazdaság dolgozói állják szavukat A nagytormási állami gazdaság az elmúlt őszön komoly sikereket ara­tott. A keletdunántúli állami gazda­ságok igazgatóságához tartozó társ­gazdaságok közül elsőnek fejezte be az összes­ őszi munkákat. Ezenkívül minden vonatkozásban túlteljesítette termelési tervét, amiért a földműve­lésügyi minisztérium több mint 50.000 forint jutalmat adott az álla­mi gazdaságnak. Az őszi munkák határidő előtti elvégzéséért pedig a Keletdunántúli Állami Gazdaságok jutalmazta meg a gazdaságot 10.000 forinttal. Ez év elején, mikor a ju­­talmat átvették, megfogadták, hogy a tavaszi munkákban is élenjárnak. Az állami gazdaság dolgozói becsü­letükhöz méltóan állják szavukat Az összes koratavaszi magvak veté­sét befejezték, így a zabot, a t­orsót, a napraforgót, az olajlent, a dug­ványrépát, a takarmányrépát, a lu­cernát március 30-ra elvetették. Az állami gazdaság ezzel a teljesítmén­­­nyel a keletdunántúli igazgatóság­hoz tartozó 30 társgazdaság közül ismét megszerezte az első helyet, ---------—--------------------■-----------■- ---------------------------------------------- 1 A DISZ-titkár* • • • A felsőváros szélén a többi ház­tól eltérően k­er­esz­tb­e**■ két Hunya­diért háza. Az udvaron már szépen zöldet a gyenge fű. A kertben ki­dugta első hajtását a­­ cukorborsó. A két domb között csendes az élet, csak a szőlőkben csattog élénken a metszőolló és a kapák húzzák a­ földet a szőlőtőkék alól. A házaknál csak az asszonyok, de a legtöbb helyen még azok sin­csenek otthon. Mindenki dolgozik. Az utunk ugyanis Hunyadiékhoz vezetett, mert azzal a céllal men­tünk, hogy megnézzük Hunyadi István tenyészbikáját. A fiú nem volt otthon, mégis sikerrel jártunk. Hunyadi néni mindent elmondott, sőt meg is mutatta a 18 hónapos piros-tarka tenyészbikát. — Csak a fiam lenne itthon — mondogatta Hunyadi néni. Az so­kat tudna mondani róla. Higyjék el mindene az állattenyésztés. Még nincs 20 éves és már a harmadik tenyészállatot neveli. Az elsőt csak nem min gsiratta, én is nagyon saj­náltam. Amikor elvezette, fényképet csináltatott róla, hogy megörökítse az első nevelést. Ez 17­ tvnrirrméttan volt, 1951-ben. 1953-ban egy te­nyészüszöt adott el az államnak. És most itt van ez a Laci nevű bi­ka, ezt adja el. Már meg is vették, a napokban vezetik el. 530 kiló, 5390 forintot kap a fiam érte. Eb­ből szépen felruházkodhatunk. Hunyadi néni elmondta, hogy fiá­nak minden az állattenyésztés. Ha otthon van, az istállóban tesz-vesz, vagy a kertben dolgozik. A napok­ban a ház mögött szántott, amióta meg a tavasz beköszöntött, nem lehetne egy percre sem benntartani a szobában. Hunyadi elvtárs, mint felsővárosi DISZ-titkár, helytállásra és példa­­mutatásra tanítja a DISZ tagokat is.­ Ezért szeretik és beszélnek róla a felsővárosi DISZ tagok. Úgy be­szélnek róla, mint erős oszlopról, mely pillére a szervezetnek. Amikor megválasztották DISZ-titkárnak, megfogadta, hogy minden erejével, azért harcol, hogy erős DISZ-szer­­vezetet teremtsen meg felsőváros­ban. A munka eredményes lett és ma már a 35 DISZ tag nemcsak ját­szani megy a DISZ-szervezetbe, ha­mm figyelmesen hallgatja az elő­adásokat, műsort rendeznek és ko­moly problémákról beszélgetnek. Hunyadi elvtárs a kezdeményezé­sekben is első. A napokban a DISZ tagok között megeml­ette: ’,Szer­vezzünk a cséplőgéphez DISZ-bri­­gádot‘’. A kezdeményezést örömmel fogadták a DISZ fiatalok, s többen jelentkeztek a DISZ­ brigádba, így erősödik a kapcsolat a DISZ fiata­lok között és ezzel is elősegítik ifjú­ságunk egységének megszilárdítá­sát. Munkájukkal pedig pártunk és kormányunk mezőgazdaság fejlesz­téséről szóló határozatának meg­valósítását. Szántanak, vetnek a bikácsi Petőfi issében A bikácsi Petőfi tsz tagjai a tavasz beállta után egy percig sem késlekedtek, hanem anorunm­ mun­kához láttak. A nagydorogi gépállomás jól megművelte a földet, s mint a képen is láthatjuk, a tsz tagjai azonnal hozzáláttak a vetéshez. Bal­ogh Károly, a tsz egyik tagja tölti a magot a vetőgépbe és utána nyom­ba megy a vetés. A tsz tagjai, mint ahogy a párt III. kongresszusának tiszteletére vállalták, határidő előtt elvégezték a koratavaszi magvak vetését

Next