Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-01 / 1. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÚJSAG 1961. január 1. Az 1961. évi n­épgazdasági terv A Minisztertanács december 29-én — a Népköztársaság Elnöki Tanácsának felhatalmazása alap­ján — jóváhagyta az 1961. évi népgazdasági tervet. A Minisztertanács megállapí­totta, hogy az 1958—1960-as há­roméves terv éveiben sikeresen haladtunk előre, s befejezéshez közeledik hazánkban a szocializ­­m­us alapjainak lerakása. A hároméves terv teljesítése során a fejlődés a népgazda­ság minden területén a ter­vezettnél gyorsabb volt. A szocialista ipar termelése 1957- hez viszonyítva 1960-ban a ter­vezett 22 százalék helyett — nem végleges adatok szerint — mint­egy 40 százalékkal növekedett. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1958. decemberi határozata nyo­mán örvendetesen meggyorsult a mezőgazdaság szocialista átala­kulása. Ma már a szántóterület mintegy négyötöd része tartozik a szocialista szektorhoz. A szo­cialista átszervezéssel egy időben a mezőgazdasági termelés a ter­vezettnek megfelelően, az 1955— 57. évek átlagához viszonyítva 12 százalékkal emelkedett. A nem­zeti jövedelem emelkedése há­rom év alatt az előirányzott 13 százalék helyett 20—22 százalék. Három év alatt a népgazdaság fejlesztését szolgáló beruházások­ra az előirányzottnál mintegy 45 százalékkal többet fordítottunk. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére a ter­vezett 6 százalék helyett 17 szá­zalékkal nőtt. A parasztság egy főre jutó reáljövedelme 4 szá­zalék helyett 6—7 százalékkal emelkedett. Mindezek bizonyítják a párt és a kormány gazdaságpoli­tikájának eredményességét, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség alkotó mun­­kakészségét. Az 1961-es népgazdasági terv — amely második ötéves tervünk felső évének terve ,— támaszkod­va a hároméves tervben elért eredményekre, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt VII. kon­gr­sz­­tózusa által­­ meghatározott gazda­ságpolitikai irányelveknek meg­felelően további jelentős­ejlő­­dést irányoz elő a népgazdaság­ban. Az 1961. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai a kö­vetkezők: ipar 1961-ben tovább folytatódik az ipari termelés gyors ütem­ű növe­kedése. A terv szerint az ipari termelés az 1960. évi várhatóhoz­ képest 1961-ben 8 százalékkal lesz­ magasabb. Az átlagosnál na­gyobb mértékű növekedést irá­nyoz elő a terv azokban az ága­zatokban, amelyekben a terme­­lé­s gyorsabb emelkedése a nép­gazdaság további fejlődése szem­pontjából elsősorban kívánatos, így az átlagosnál gyorsabban emelkedik a termelés a gépipar­ban (10 százalék), ezen belül is elsősorban a híradástechnikai iparban­­ (17,7 százalék) és a mű­szeriparban (15,8 százalék). Az építőanyagipar 8,5 százalékkal, a Vegyipar 13 százalékkal növeli termelését. A vegyiparon belül a legnagyobb fejlődést a gyógy­szeripar (20 százalék), továbbá a gumi- és műanyagipar (1g­ szá­zalék) éri el. A terv az alapanyagipari ágak kapacitásának jobb kihasználását irányozza elő. Ennek meglé­­éb­en a villamosenergia termelése 9,3 százalékkal, a melegen henge­relt acél termelése 16,5 százalék­­k­al, a kőolaj termelése 15 szá­zalékkal, a nitrogénműtrágya termelése 20 százalékkal, a ce­ment termelése pedig 10 száza­lékkal emelkedik. A terv nagy feladatokat ró a gépiparra. Népgazdaságunk tech­nikai fejlesztése és a külkereske­delem igényei egyaránt megköve­telik a gépipari gyártmányok minőségének további javítását, korszerűségük fokozását. El kell érni, hogy a gépipari űzelsek kapacitását a jelenleginél jobban használják ki. Nagy figyelmet kell fordítani a vas-, az acél- és a színesfémöntődék termelési le­hetőségének teljes kihasználásá­ra, munkájait jobb megszervezé­sére, termelésük korszerűsítésére. A híradástechnika és a műsz­k­­­ipar termelési feladatainak tel­jesítése szükségessé teszi, hogy az új gyártmányok szerkesztési munkálatait meggyorsítsák, üzem­szerű termelésüket programsze­rűen megvalósítsák. A terv szerint a könnyűipar termelése 1960-hoz képest az idén 6,4 százalékkal emelkedik. Ezen belül gyorsabban fejlődik a cipőipar (11,8 százalékkal), a bú­toripar (9,9 százalékkal) és a papíripar (8,2 százalékkal). Az élelmiszeripar termelése 4,5 százalékkal növekedik. Az átlagosnál magasabb a termelés előirányzata a konzerviparban (12,5 százalék), a baromfi feldol­gozói­parban (12,3 százalék), az édesiparban (5,9 százalék) és a söriparban (5,1 százalék). Tevkenység és önköltség 1961-ben a munkások és alkal­mazottak száma 85 ezer fővel (2,9 százalékkal) nő. A temelés emelkedésének mintegy kétharmad részét már 1931-ben a munka ter­melékenységének növelésével kell biztosítani. Ennek megfelelően az iparban a munka terme­ékenységének 5,6 százalékkal kell emelkednie. Ez megköveteli a létszám-, a munka­norma-, a bér- és a munkafe­gyelem megszilárdítását, a mű­szaki fejlesztés gyorsítását és az elmúlt években megvalósított gé­pi beruházások jóval hatéko­nyabb hasznosítását. A munka termelékenysége emelkedésének és a fajlagos anyagfelhasználás javulásának, a takarékossági intézkedések meg­valósításának eredményeként a termelési költségeket az iparban 1961-ben legalább 2 százalékkal kell csökkenteni. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági terme­lés 7­9 százalékos növelését irá­nyozza elő. A terv számol azzal, hogy 1961 elején a termelőszövet­kezetek tömeges szervezése be­fejeződik. A növénytermelés 10,6 száza­lékkal emelkedik. A növényter­melésben a fő figyelmet a ke­nyérgabona, a kukorica, a nap­raforgó, a cukorrépa, valamint a korai és kései zöldségfélék termelésére kell fordítani. A terv az állattenyésztés ter­melési értékének 4,5 százalékos növelését írja elő. Ehhez a töb­bi között szükséges a tehénállo­mány 1,2 százalékos fejlesztése, a tejhozamnak az 1959. évi 2160 literről 2370 literre való emelé­se, a kiselejtezett tehenek meg­felelő pótlása, a borjúszaporulat növelése, fontos feladat a sertés- és baromfiállomány gyorsabb és nagyobb arányú növelése. A mezőgazdasági termelés fej­lesztését segíti, hogy a műtrágya­­ellátást 30 százalékkal növeljük, 120 ezer kat. holdon — a tava­lyinál 20 százalékkal nagyobb területen — végzünk talajjaví­tást és az öntözött terület 195 ezer kat. holdra •— a tavalyihoz képest 22 °­ C-kal i [UNK] növekszik. A tavalyi 25 ezer kh-dal szemben az idén 300 ezer kh-on nagy­hozamú búzafajtákat, a kukorica vetésterületének 75 százalékán hibridfajtákat termelünk, a ma­gas olajtartalmú napraforgófaj­tát: termelését pedig 20 ezer kh­­ról 80 ezer kh-ra emeljük. A mezőgazdasági termékek fel­vásárlását 9,1 százalékkal kell növelni. A termelőszövetkezetek ter­melési és költségvetési ter­veit a népgazdasági tervvel összhangban úgy kell elké­szíteni, hogy a bene- és a háztáji gazdaságok áruterme­lése együttesen biztosítsa a felvásárlási tervek teljesíté­sét. Fokozott gondot kell fordítani a termelési szerződések kötésére, és egyben biztosítani kell a szer­ződési kötelezettségek teljesíté­sét minden szerződő fél részé­ről. Az 1961. évi terv az állami gazdaságok és gépállomások munkájának további javulásán túlmenően számol a termelőszö­vetkezetekben a nagyüzemi szervezet megszilárdításával, a munkafegyelem erősödésével, a korszerű agrotechnikai és tudo­mányos eredmények szélesebb körű elterjedésével. A népgazdaság termelőágazatai­ban végbemenő növekedés, a kül­kereskedelmi forgalom és a la­kosság ellátásának megnöveke­­dett szükségletei, az 1960. évi színvonalhoz képest a szállításra kerülő áruk mennyiségét kilenc százalékkal növelik. Az utasok száma a terv szerint 8,6 százalék­k­al nő. A megnövekedett szállí­tási feladatok ellása a járművek kihasználásának további javítá­sát teszi szükségessé. Külkereskedelem A külkereskedelem összforgal­ma 1961-ben mintegy 13 száza­lékkal lesz nagyobb, mint tavaly. Az összforgalom 71 százalékát a szocialista tábor országaival bonyolítjuk le. Az 1961. évi külkereskedelmi­­áruforgalmi előirányzatok alap­ján tovább szélesedhetnek kap­csolataink a tőkés országokkal is. Különösen a nemzeti önállóság útjára lépett, gazdaságilag ma még gyengén fejlett országokkal. Az ipar szerkezeti változásá­nak megfelelően összes kivite­lünk 44,4 százalékát gépek és fi­nommechanikai termékek teszik ki, összes behozatalunk 62 száza­léka pedig az erősen növekvő ipari termelés, a mezőgazdaság anyagellátását biztosítja. Külkereskedelmi terveink tel­jesítéséhez fontos népgazda­sági érdek fűződik. Ezért minden minisztérium és fontos vállalat munkájának elő­terébe kell állítani, hogy belföl­di szállítási kötelezettségeinknek teljesítése mellett minél több gazdaságosan exportálható ter­méket bocsásson a külkereskede­lem rendelkezésére. Beruházás Beruházásra a terv 30,7 mil­liárd forintot irányoz elő. A beruházási terv legfőbb célja, hogy a rendelkezésre álló eszközök leghatékonyabb felhasználásával biztosítsuk mindenekelőtt a folyamatban levő beruházások minél gyor­sabb ütemű folytatását, illet­ve befejezését. Ipari beruházásokra a terv mintegy tizenöt milliárd forintot irányoz elő. Ennek 23 százaléka szolgál az energiahordozó anya­gok termelésének fejlesztésére, 44 százaléka a nyersanyagot ter­melő iparágak és 33 százaléka a feldolgozóipar fejlesztésére. A mezőgazdaság fejlesztésére a terv 1,5 milliárd forint beruhá­zást­ biztosít, ebből 2,4 milliárd forint beruházás a termelőszövet­kezetekben valósul meg. A közlekedés fejlesztésére 2,5 milliárd forintot fordítunk. 317 nagyobb létesítmény üzem­be helyezése van a tervben. 1961- ben egyebek között befejeződik a Dunai Vasmű kokszolója és sa­­lakhabosítója. Az erősáramú iparban befejeződik az akkumu­látorgyár, a Transzvill és a Cse­peli Trafógyár, a műszeriparban pedig a kórházi berendezések gyá­rának, az elektromos készülékek gyárának, valamint az elektroni­­kus készülékek gyárának a bőví­tése. A textilipar kapacitása 46 600 orsó üzembe állításával bő­­vül, befejeződik a Kispesti Tex­tilgyár automatizálása. A népgazdaság egész területén, de különösképpen az ipari beru­házásoknál, fokozottabban ér­vényt kell szerezni a beruházások koncentrálására vonatkozó koráb­bi határozatoknak. Biztosítani kell az építési idők és az építési költségek gyorsabb csökkentését. Életszínvonal, lakásépítés, áruellátás A nemzeti­ jövedelem 1961-ben az 1960. évijj­ez képest 7 százalék­kal növekszik. A nemzeti jövede­lemből a lakosság fogyasztási alapja 4,1 százalékkal nő. A hároméves terv folyamán a tervezettet jelentősen meghaladó mértékben növekedett az átlag­­jövedelem biztosítása mellett a munkások és alkalmazottak reál­­jövedelme 1,8 százalékkal maga­sabb lesz, mint 1960-ban volt. Az állami kiskereskedelem áru­forgalma 4,6 százalékkal nő. Ál­lati termékekből azonban — bár ez évben a tavalyinál több hús, tojás, vaj kerül forgalomba — a lakosság növekvő igényeit nem tudjuk teljesen kielégíteni. A belkereskedelmi forgal­m­­ban a bolti élelmiszerek eladása 3,8 százalékkal, a ruházati cikke­ké 3,6 százalékkal, a vegyes ipar­cikkeké 6,8 százalékkal, a ven­déglátó üzemek forgalma pedig 3,6 százalékkal növekszik. L­énye­­gesen több televíziót, hűtőszek­rényt, porszívót, bútort biztosít a terv a lakosságnak. 1961-ben az állam csaknem két és félmilliárd forintot fordít la­kásépítésre. Állami kivitelezésben és ma­gánerőből összesen több mint 46 ezer lakás építése fejeződik be. Az egészségügyi ellátás fejlesz­tésében a legjelentősebb 1200 kór­házi ágy létesítése. A kulturáli­s beruházások közül a legfontosabb mintegy 900 általános i­kolai és középiskolai tanterem megépíté­se. Az 1961. évi terv sikeres végre­hajtása céljából a kormány köte­lezte a minisztériumok és más irányító szervek vezetőit, hogy — a tervek vállalati kiadásán túl­menően — intézkedéseket dolgozzanak ki az előirányzatok valamen­­­nyi részletének tervszerű megvalósítására. A gazdasági élet minden terü­letén biztosítani kell a szigorú ter­vfegyelmet. A takarékosság és a fegyel­mezett munka jegyében meg kell akadályozni a pazarlást, a népvagyon herdálását, a nép érdekeit sértő fegyelmezetlen­séget és lazaságokat. Ez min­den gazda­sági vezet­ő alapve­tő kötelessége. Az 1961. éves terv reális fela­datokat állít dolgozó népünk elé. Teljesítése feltétlenül megkíván­ja, hogy a termelés minden terü­letén az év első napjától kezdve lendületes és jól szervezett mun­ka folyjék. Az 1961. évi terv második öt­éves tervünk első esztendejének terve. Megvalósításával tovább erősödik és gazdagodik hazánk, a Magyar Népköztársaság, növek­szenek dolgozó népünk jólétének anyagi alapjai. Mobutu belga fennhatóság alatt álló területről készül megtámadni a törvényes kormányhoz hű Kivu tartományt Leopoldville­ (MTI) Hírügy­nökségi jelentések szerint Mobu­tu arra készül, hogy a belga fennhatóság alatt álló Ruanda Urundi gyámsági területről ki­indulva támadást intézzen a tör­vényes kormányhoz hű Kivu tar­tomány ellen. Bukavu, Kivu tar­tomány fővárosa, Ruanda Urundi határán fekszik és a város egye­düli repülőtere már a belga gyámsági területen van. Hírek szerint Mobutu a belga légifor­galmi társaságok repülőgépeivel i­de akarja szállítani csapatait. Mint az AP írja, a bukavui re­pülőtéren csal­ belga engedéllyel lehet leszállni. Az ENSZ-tisztvi­­selők kijelentették, hogy egy ilyen engedély a Biztonsági Ta­nács határozatának megsértését jelentené, mivel az megtiltja a közvetlen katonai segítségnyúj­tást Kongóban. Megbízható források szerint Mobutu a Leopoldvalle-i francia nagykövetségen keresztül felk­ér­te a belga kormányt, engedélyez­­­ze a repülőtér használatát. Ha­sonló kérést intézett Ham­marskjöld ENSZ-főtitkárhoz is. Mobutu egyébként pénteken elhalasztotta a Kivu elleni tá­madás megindítását. Kaszadi, a »katonai főbiztos« kijelentette, hogy előbb »a meggyőzés« mód­szerével kísérleteznek. Mobutu elküldte megbízottjait Kivuba, hogy megpróbálja maga mellé állítani a katonai parancsnoko­kat. Későbbi hírügynökségi jelen­­tések szerint Mobutu, alá Kasza­­vubuval együtt Luluaburgba uta­zott, újságírók előtt kijelentette: a kivui helyzetet egy ejtőernyős századra bízzák. Hozzáfűzte, hogy tíz napon belül Bukavuba akar látogatni, Kaszadi katonai fő­biztos azonban később Leopold­­villeben »megmagyarázta« a puccsista ezredes hetvenkedő ki­jelentéseit és hozzáfűzte, hogy Mobutu csal­ akkor utazik Bu­kavuba, ha a »békéltető« meg­beszélések sikeresek lesznek. Mobutu ejtőernyőseit akkor vetnék­ be, ha Kivu­ tartomány a »rábeszélésre« nem áll Mobutu mellé. Mint az AP írja, a tarto­mány lakossága erőteljesen tá­mogatja Lumumba és Gizenga kormányát. Az ír hadsereg vezérkari fő­nöke jövő pénteken utazik Kon­góba, hogy átvegye az ENSZ- csapatok főparancsnokságát — jelenti a Reuter. Négy nappal később az ír hadsereg 34. zászló­alja felváltja Kongóban a 32. és 33. zászlóalj egységeit. A haza­térő zászlóaljak hat hónap alatt tizenhárom embert vesztettek, tíz embert különböző akciók során, hármat pedig balesetek követ­­keztében. A most Kongóba in­duló csapatokat erősen felfegyver­­zik, nyolc páncélkocsival indul­nak Afrikába és minden katonát géppisztollyal szerelnek fel. E­gy hétszáz főnyi különleges kikép­zésű gránátvető egységet is Kon­góba küldenek. A Szakszervezeti Világszövetség nyilatkozatban tiltakozott a Szahara­ francia atombomba-robbantás ellen Prága (TASZSZ): A Szakszer­vezeti Világszövetség felhívja a világ szakszervezeteit és dolgo­zóit, hogy szervezzenek átfogó harcot a néptömegek érdekeivel ellentétes fegyverkezési verseny ellen, fokozott mértékben száll­janak síkra az általános lesze­relés eszméjének győzelméért, az atomfegyver-kísérletek végér­vényes megszüntetéséért, az atomerő kizárólag békés célú felhasználásáért,

Next