Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-01 / 78. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Bomba robbant Evianban, a küszöbönálló algériai—francia tárgyalások színhelyén Camille Blanc, az eviani polgármester belehalt sérüléseibe Evian. (MTI) Evianban — a kü­szöbönálló algériai—francia • tár­gyalások színhelyén — pénteken hajnalban két hatalmas robbanás volt,. A plasztik­bombák Camille Blanc, az eviani polgármester ott­hona előtt robbantak. A második robbanás súlyosan megsebesítette Camille Blancot, aki amióta Evianban előkészítik a tárgyalásokat többször kapott fe­nyegető levelet. A levelek áruló­nak bélyegezték a polgármestert és követelték, hiúsítsa meg a tár­gyalásokat. A levelek egyikén a „Francia-Algéria” aláírás olvas­ható. A polgármester belehalt sérülé­seibe. A rendőrség körülzárta a várost és megkezdte a nyomozást. A plasztikbomba, mint ismere­tes, az algériai „ultrák” terroris­táinak harci eszköze. A­ rendőrség véleménye szerint is a szélsőjobb­­oldali szervezetek soraiban kell keresni a politikai merénylet­ tet­teseit. A nyomozás megállapította, hogy a merénylők ismerősök vol­tak a­ helyszínnel, erre­ vall egy nagyobb súlyú bomba, pontosan Camille Blanc gépkocsija alatt robbant fel és levegőbe röpítette a polgárm­­este­r autóját. Camille Blanc — amint a merénylők erre számíthattak is — kiugrott ágyá­ból és a lakás másik szobájában levő telefonhoz rohant, ekkor rob­bant a szoba ablakpárkányán el­helyezett második bomba, alig egy-két méterre a telefonkészülék­től. A szerencsétlen férfi vállát valósággal leszakította a robba­nás, súlyosan megsebesült nya­kán, fején is, felesége pedig kön­­nyebb sérüléseket szenvedett. A reggeli órákban a helybeli szélső­­jobboldali szervezetek tagjainak kihallgatását is megkezdték. A nyomozás mindeddig nem veze­tett eredményre, a merényletnek nem volt szemtanúja, senki sem látta a tettest, vagy a tetteseket. Carstille Blanc polgármester 16 éve állt a városka élén. Egy 12 éves fiúgyermek maradt utána ár­ván. A péntek reggeli Figaro és az Aurore hasábjain is olvashatók Camille Blanc utolsó nyilatkoza­tai. Az Aurore-nak adott nyilat­kozatában­ még azt erősítgette, hogy „ez az üdülőidény épp olyan lesz Evianban, mint az eddigiek voltak”. A tragikus véget ért pol­gármester meg akarta nyugtatni az Evianba igyekvő máj- és gyo­morbetegeket, hogy a francia—al­gériai tárgyalások idején mitől sem kell tartaniok. Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága egyhangúlag elfogadta a leszerelés kérdéséről beterjesztett szovjet­­amerikai határozati javaslatot New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés politikai bizottsága csü­törtökön összeült, hogy foglal­kozzék a leszerelés kérdésével. A Szovjetunió és az Egyesült Államok ENSZ-küldöttsége közös határozati javaslatot terjesztett elő, amely indítványozza, hogy halasszuk a leszerelés kérdésének vitáját az ENSZ-közgyűlés szep­temberben megnyíló 16. üléssza­kára. A politikai bizottság ülésén fel­szólalt Gromiko, szovjet külügy­miniszter és Stevenson, az ame­rikai ENSZ-küldöttség vezetője. Mindketten ismertették a közös határozati javaslat szövegét. Kanada, Csehszlovákia, Etiópia, Szudán és Nigéria küldöttének felszólalása után a közgyűlés po­litikai bizottsága egyhangúlag el­fogadta a közös szovjet—ame­rikai határozati javaslatot. A politikai bizottság ezek szerint javasolja, hogy a leszerelés kér­désének megvitatását halasszák a 16. ülésszakra. A kongói ENSZ-költségvetés vitáját a bizottság még nem fe­jezte be. Mint a Reuter közli, Ste­venson, az Egyesült Államok kép­viselője csütörtökön este adott televíziós nyilatkozatában, »meg­döbbentőnek« nevezte azt a kö­rülményt, hogy Franciaország nem hajlandó hozzájárulni az ENSZ kongói »műveleteivel« kap­csolatos költségekhez. Tovább folyik a kongói vita New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés csütörtök délutáni ülé­sén folytatta a kongói vitát. Ta­­rabano, bolgár küldött élesen el­ítélte Lumumba miniszterelnök­nek és harcostársainak meggyil­kolását, éppúgy, mint a kongói nép árulóinak tnnanarivei érte­kezletét, majd követelte, hogy az ENSZ ne Csombival, Mobutuval vagy más árulóval, hanem Gizen­­gával, a törvényes kormány elnö­kével működjék együtt. A Malgas Köztársaság, Japán, Nigéria és Irán küldötte szorgal­mazta a kongói nép önrendelke­zési jogának biztosítását. A köz­gyűlés legközelebbi ülését hétfőn, magyar idő szerint délután fél öt­kor tartják. Ülést tartott a költségvetési bizottság New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés ügyviteli és­ költségve­tési bizottsága foglalkozott azzal a beszámoló jelentéssel, amely­ben az ENSZ-titkárság indítvá­nyozza, hogy az idén 135 millió dollárt utaljanak ki az ENSZ kongói »műveleteinek« finanszí­rozására. A NATO-államok most igyekeznek a nemzetközi szerve­zet tagállamaira hárítani a kon­gói, úgynevezett ENSZ-műveletek költségeit. A bizottság csütörtöki ülésén Rodriguez, venezuelai küldött 19 latin-amerikai ország nevében ál­lást foglalt az említett ENSZ-mű­veletek finanszírozásának terve ellen és kijelentette, hogy a kon­gói ENSZ-költségek terhének na­gyobb részét közvetlenül érdekelt országoknak kell viselniük. Csehszlovákia képviselője hang­súlyozta felszólalásában, hogy a bizottság nem jogosult a szóban­­forgó kérdés megvitatására, mert arra csak a Biztonsági Tanács il­letékes. Roscsin, a Szovjetunió képvise­lője rámutatott, hogy a Szovjet­unió lehetetlennek tartja a Kon­góban állomásozó ENSZ-csapatok fenntartásával járó költségek vi­selését. A kongói eseményekben a főbűnösök a belga gyarmatosítók, tehát azoknak kell vállalniuk a költségek oroszlánrészét is. A Szovjetunió javasolta, hogy egy­hónapos határidőn belül szüntes­sék meg a kongói »ENSZ-műve­­leteket«, vonjanak ki minden ide­gen csapatot az országból és te­gyék lehetővé Kongó népének, hogy maga döntsön belügyeiben. A bizottság, — minthogy az ENSZ-főtitkárnak a kongói ENSZ műveletek finanszírozásával kap­csolatos felhatalmazása március­­ 31-én lejár — csütörtökön úgy­­ döntött, hogy a felhatalmazást április 21-ig meghosszabbítja. Események sorokban New York (TASZSZ): Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtökön villásreggelit adott Cyrus Eaton amerikai nagyipa­ros és közéleti személyiség és fe­lesége tiszteletére. A szívélyes, baráti hangulat­ban lezajlott fogadáson jelen volt még V. A. Zorin, a Szovjetunió állam­ ENSZ-képviselő­je és fe­lesége.* New York (TASZSZ). Az AP jelenti, a kaliforniai Vandenberg támaszpontról csütörtökön mes­terséges holdat lőttek fel. Az »Ex­plorer—22« elnevezésű műhold nem tért rá pályájára. * New York (TASZSZ). Hetedik napja folytatódik az Egyesült Ál­lamokban a tüntető békemenet. A menet április 1-én New York­ban, az Egyesült Nemzetek terén tömegtüntetéssel ér véget. • Moszkva (TASZSZ): A Szovjet­unió hét kötetben közrebocsá­totta a fő német háborús bűnösök nürnbergi perének teljes anyagát. A Pravda pénteki száma kom­mentálja a nürnbergi per anyagá­nak kiadását és megállapítja: A nürnbergi per anyagának ér­téke abban van, hogy leleplezi az egész világ előtt az imperialista politikai boszorkány­konyhát, amelyben a háborút kotyvasztják. Ezek az anyagok meggyőzően mu­tatják, milyen nagy­ veszélyt je­lent a békére a nyugat-németor­szági militarizmus feltámadása. Ezen túlmenően rávilágítanak azoknak a hitlerista tábornokoknak bűnös múltjára, akik jelenleg a­­ Bundeswehrt vezetik és parancs­noki tisztséget töltenek be a NA­­TO-ban.* Prága (MTI): A csehszlovák ha­tóságok Jozef­ Fallath, volt po­zsonyi ügyvéd, háborús bűnös ki­adását kérték az osztrák igazság­ügyi szervektől. Fallath a Hlinka­­gárda egyik vezetője volt. Együtt dolgozott Eichmann-nal és­ részt vett a szlovákiai zsidók fizikai megsemmisítésének előkészítésé­ben. Fallath jelenleg Bécsben él. * Moszkva (TASZSZ): Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke pénteken fogadta Felix Diaz Bandaranaiko, ceyloni pénzügyminisztert és fe­leségét. * Washington (TASZSZ). Beje­­­­lentették, hogy április 10—12-én­­ Washingtonban nemhivatalos fe­­l­szerelési értekezlet lesz. Az érte­kezletet 43 egyház, szervezet, szak­szervezet, farmer-egyesület s bé­­keharcos-szervezet kezdeményez­­te.­­ Az értekezleten beszédet mond többek között a Nobel békedíjas Philip Noel-Baker, angol parla­menti képviselő, Humphrey sze­nátor, az amerikai sz­­átus lesze­relési albizottságának elnöke. 1 1961. április 1. Az Ovi­an merénylet fényt derít azokra a módsze­rekre, amelyekkel a francia ultrák dolgoznak, s amelyeknek az a célja, hogy meghiúsítsanak bármiféle megegyezést az Algé­riai Köztársaság és Franciaor­szág között. A plasztikbombás merénylők megölték a kisváros polgármesterét, aki a francia— algériai tárgyalások előkészíté­sén és zavartalan lebonyolítá­sán fáradozott. A bombarobba­nás egyben figyelmeztető jel is volt: az ultrák minden eszközt felhasználnak terveik végrehaj­tására. Az eviani bombarobbanás rendkívül nehéz helyzetbe hoz­za Franciaországot. Sok huza­vona után, ha kissé fanyalogva is, de végre a á­ Gaulle-kor­­m­ány rászánta magát a tárgya­lásokra, jóllehet, a legutolsó mi­nisztertanácsról kiadott kom­müniké már óvatosan »konzul­tációról« beszél csak. Mégis nem kétséges, hogy az eviani tanács­kozások sok kérdésben a meg­egyezés reményével kecsegtet­tek, s az algériai ideiglenes kormány, valamint az Algériai Kommunista Párt egyaránt örömmel fogadta a tanácskozá­sok hírét. Hét éve tart a gyil­kos háború, s ez a hét eszten­dő nemcsak sok katonai kudar­cot hozott Franciaország szá­mára, hanem megérlelte az időt is, s most már nem lehet többé halogatni az érdemi meg­beszéléseket az algériai ideig­lenes kormánnyal. De sor kerülhet-e az eviani bombarobbanások után a kitű­zött időpontban a tanácskozá­sokra? Valószínű, hogy el kell halasztani a megbeszéléseket, s ezzel újabb időt nyernek az ultrák. De ugyanakkor fény derül azokra a belső ellenté­tekre is, amelyekkel a de Gaulle-kormányzat nem tud megbirkózni. A francia nép túl­nyomó többsége, élén a kom­munista párttal, kezdettől fogva az algériai békét követeli. Az algériai nép mellett áll a világ népeinek túlnyomó többsége is, s köztük azok az országok, ame­lyek a közelmúltban nyerték vissza szabadságukat, nem egy­szer biztosították teljes szoli­daritásukról az Algériai Köz­társaságot. De maga az Egye­sült Nemzetek Szervezetének határozata is, amelyet a Szov­jetunió javaslatára hozott a gyarmati rendszer felszámolá­sáról, Algéria népét támogatja. Az idő eljárt a gyarmati rend­szer felett, s Franciaországban is egy maroknyi csoport az, amely tűzzel-vassal, ragaszko­dik algériai érdekeinek­­ fenn­tartásához. Az eviani bomba­robbanás figyelmeztetés Fran­ciaország számára: ha nem szá­mol ezekkel a sötét erőkkel, súlyos károkat okoz az ország presztízsének, de súlyos káro­kat okoz a világbékének is. Camille Blanc, az eviani pol­gármester, aki a maga munka­­területén harcolt a békéért, az emberi haladásért, halott. Szél­sőjobboldali merénylők oltották ki életét, s az eviani bomba­­robbanás nemcsak Franciaor­szág, hanem az egész világ szá­mára is figyelmeztetés. Mert, ha egyre kevesebben is, de van­nak, akik a tárgyalások, a bé­kés megegyezések ellen törnek, s nem riadnak vissza a leghit­ványabb eszköztől sem. A tör­ténelmet természetesen nem tudják visszafordítani. De az akadályok, amelyekkel megne­hezítik a megoldást, nem egy­szer emberéletet követelnek ál­dozatul. Az afrikai nép véleménye Kairó (TASZSZ): Csütörtökön megtartották az afrikai népek 3 értekezletének plenáris záróülé­sét. Az értekezlet résztvevői egy­hangúlag jóváhagyták az öt bi­zottság által kidolgozott határo­zati javaslatokat és indítványo­kat. Az értekezlet résztvevői felhív­ják a világ minden szabadság­szerető népét, határozottan ítél­je el az imperializmust és hang­súlyozzák, hogy az afrikai országokban erő­síteni kell a nemzeti felsza­badító mozgalmak szolidari­tását a békéért, a szabadsá­gért és a népek függetlensé­géért küzdő erőkkel. Az algériai kérdést illetően, az értekezlet támogatta az Algériai Köztársaság ideiglenes kormá­nyának azt az elhatározását, hogy az önrendelkezési jog meg­valósítása érdekében tárgyaláso­kat kíván folytatni a francia kor­­mán­nyal. Az értekezlet résztvevői felhívják az afrikai országokat, fokozzák az algériai népnek nyújtott politikai, diplomá­ciai és anyagi támogatást. A kongói kérdésről szólva az értekezlet határozatban fejezte ki mély felháborodását Patrice Lu­­mumbának, a törvényes kormány miniszterelnökének bestiális meg­gyilkolása­­ miatt A tananarivei értekezletet a „dróton rángatott bábok gyüleke­zetének” nevezték. A határozat megállapítja, hogy „az ENSZ köz­vetlenül felelős az eseményekért és a kongói helyzet komoly ros­­­szabbodásáért”. Az értekezlet követeli, hogy haladéktalanul valósítsák meg a Biztonsági Tanács Kongóra vo­natkozó határozatait, szüntessék meg az imperialista hatalmak beavatkozását és vonják ki Kon­góból a bábkormányzók szolgá­latában álló belgákat, franciákat, angolokat és németeket. Az értekezlet hangsúlyozza, hogy fel kell újítani a kongói par­lament munkáját. Kijelenti: „Az egységes Kongói Köztársaság egyedüli törvényes kormánya a Gizenga-vezette kor­mány. Az értekezlet felhív min­den afrikai országot, ismerje el azt a kormányt és teremtsen ve­le hathatós diplomáciai viszonyt. Az értekezlet elítéli azt a szerepet, amelyet az ENSZ- főtitkár betöltött a kongói helyzet rosszabbodásában és követeli,­ hogy mozdítsák el erről a posztról Hammarskjöldöt. A határozat követeli: az ENSZ haladéktalanul tegyen intézke­déseket a törvényes kormány el­lenőrzése alatt álló tartomány normális élelmiszerellátására. Az értekezlet résztvevői felhívták a Kongóval szomszédos országokat, segítsék elő, hogy területükön­­ keresztül élelmiszert és gyógy­szert lehessen eljuttatni a kon­gói lakossághoz. Az afrikai or­szágok népei nyújtsanak segítsé­get a felszabadulásáért és hazá­jának területi egységéért harco­ló kongói népnek. Az angolai kérdésről szóló ha­tározat felhívja az ázsiai és af­rikai országokat, érjék el, hogy Portugália teljesítse az ENSZ- nek a gyarmati országok és né­pek függetlenségéről szóló nyilat­kozatát. Február 5-én Luandában a reakciós erők megtorló hadjára­ta következtében 3000 angolai la­kos vesztette életét. Az értekezlet ezt a napot, a kegyetlen portugál gyarmati rendszer ellen küzdő népek szolidaritási napjává nyilvá­nítja. Élesen elítélték a Dél-Afrikai Unió kormányának fajgyűlölő po­litikáját és felszólították az ázsiai és afrikai országokat, törekedje­nek a Dél-Afrikai Uniónak az ENSZ-ből való kizárására. A neokolonializmusról szóló határozat megállapítja, hogy az afrikai országokra rendkívül nagy veszélyt jelentenek az im­perialista uralom megteremtésé­nek újabb formái. A neokolonia­­lizmus megjelenésének példájául említi meg Kongót, a francia kö­zösséget, Rhodézia és Nyusszaföld szövetségét és néhány más orszá­got. Az értekezlet sok más határo­zatot hozott még gazdasági és egyéb kérdésekről!,

Next