Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-01 / 127. szám
»am. stmius 1, 95 A repülő brigád6k a pártélet hívei A Dalmandi Állami Gazdaság központja olyan, mint egy „átjáróház”. Nagy a forgalom. A kerületek vezetői a különféle szervek kiküldöttei és ügyes-bajos dolgaikat intéző munkások adják egymásnak a kilincset. A legforgalmasabb helyiségek közé tartozik a pártiroda. Seres János, az őszhajú titkár, kiapadhatatlan nyugalommal bonyolódik bele, csaknem félóránként, újabbnál-újabb problémákba. Csendes, halkszavú, energikus és határozott ember. Nyílik az ajtó. A főagronómus alakja bukkan fel. A titkár feléje fordul, leolvassa arcáról hogy valami nincs rendjén. — Mi baj van? — Lelki probléma. Talán előtted jobban megnyílik az emberek szíve — magyarázza a főagronómus és leül az íróasztal előtti székre. — A szakmai nehézségeknél nem szoktam elakadni, de most úgy érzem, szükség van rád. Itt már csak a te szavad segíthet — az ablakra mutat — most is be van borulva! Átkozott idő! Alig van nap eső nélkül. A jóból is megárt a sok. Minden percet ki kell használnunk, hogy a szénát betakaríthassuk, s a brigád rosszul fogott hozzá a munkához. Kilenc órakor kezdtek. Vontatottan, kelletlenül csinálják Az eső most is a levegőben lóg. A partra van most nagy szükség! Valamit tenni kell Seres elvtárs ... — Elmegyek és megnézem a brigádot — mondja fáradt hangon, s mégis mosolyog a titkár és összerakja az íróasztalra szétszórt iratokat, újságokat, leveleket. Délelőtt el kell még intéznie egy halaszthatatlan ügyet. Délután már a futókocsin ül. Nedves levegő csap az arcába, s kihajtja belőle az irodai munkával járó fáradtságot. Az ég alján oszladoznak a felhők. Időnként előbukkan a Nap, s a felázott földet északi szél szárítja. — A „repülő”-brigádhoz megyünk? — Igen! Miért hívják „repülőbrigádnak”, a szénagyűjtőket? A fogatos szeme sarkában apró szarkalábok jelennek meg. — Mert az egész gazdaságot bejárják. Minden széna felgyűjtése órájuk vár. Hol itt, hol ott bukkannak fel. — Mi lehet a bajuk? — töpreng a titkár. — Az, hogy nem tudják pontosan, mit keresnek! A titkár normakönyvet emel ki aktatáskájából és lapozgat. A döcögős úton nehezére esik a normakönyvből néhány számot átírni jegyzetfüzetébe. Felbukkan a „repülő”-brigád. Háromszáz holdas lucernaföldön dolgozik. A munka szemlátomást lassú, öt óra felé jár az idő Mikor az emberek észreveszik a titkárt, köréje sereglenek Néhány percre leáll a munka. A géppel kaszálók, a rendsodrók, a fölszedők, a kazalozók most a párttitkárt figyelik. Mit akarhat? A titkár a legégetőbb problémával kezdi. Megmondja mekkora teljesítményért, mennyi bér jár. Az arcok megenyhülnek. A hangulat megváltozik. Aztán a fegyelemről beszél, amely nélkül nem lehet eredményeket elérni. Keveset beszél, de a kevés szó is sokat mond. A brigád „lélektani defektjére” ráilleszti a „gyógytapaszt”. Egy-két tréfás hasonlatot is használ, melynek hatására kitör a nevetés. öt óra Ilyenkor félbe szokták hagyni a munkát. Most tovább dolgozik a brigád. „Ráhúznak” még egy órát. Az egyik vonutós, aki bent hagyta az üzemegységben a pótkocsit, mert nem akart már többet fordulni, most megindul vissza a kocsiért. A titkár is indul. Barátságosan integetnek utána. A fogatos nevetve fordul hátra. — Na ugye megmondtam ... Nem tudták mennyit lehet keresni. Az ősz hájjal övezett fejben már új gondolatok kergetik egymást. Új, nehezebb probléma megoldásán töri a titkár a fejét, amelynek estére pontot kell tenni a végére. H. T. A munka gondjairól A Tolnai Selyemfonógyár főmérnöke, Fadgyas elvtárs hívására vettem részt a selyemfonógyári műszakiak konferenciáján. A munkáról szólt az ismertetés, a munka gondjairól beszéltek a gyár üzemrészeinek vezetői. úgy kezdődött ez az értekezlet is, mint megannyi más gyárban, késéssel. Igaz, alig múlt el tíz óra néhány perccel, már együtt volt a gyár vezető gárdája. Aki késett, az is futva érkezett, és itt a szokásos üdvözlés helyett számokkal fogadták. Kettő, öt, hét forintot jelent mindegyik szám. Ki hány percet késett, annyit fizetett a kollektíva „pénztárába”, melyet majd év végén költenek el, közös vacsorán. (Egyébként ezt a módszert sokhelyütt érdemes lenne bevezetni.) Talán ez az első tanulság, mely a műszakiak konferenciáján számomra szolgált. A másik, az ennél sokkal lényegesebb: Az a lelkiismeretesség, hivatástudat, felelősségérzet, ami az egész tanácskozást végig kísérte. Éles vitát váltott ki például a hulladék-kísérletezés ügye. A gyárban több ezer kiló értékes, felhasználásra még alkalmas hulladék gyűlt össze, s a kísérletek olyan lassú ütemben folynak a felhasználás kiderítésére, hogy már megunták a gyáriak: elhatározták, hogy ők is megkezdik, a néhány értékes elképzelést megvalósítani. A gyárban a korábbi években, amikor az évi nagyjavításra a fonodát leállították, az épület tetőzetét egyszerre bontották le most úgy határozták, szakaszosan javítják a tetőzetet, így jut idő arra, hogy a takarítással szinte egy időben végezzenek a tetőjavítással, ami végeredményben csökkenti a javítási, állási időt. Az egyes üzemrészek vezetői, műszaki funkcionáriusok, dolgozók, mérnökök mondották el véleményüket a tervteljesítésről. Körülbelül így lehet összesíteni az elmondottakat: a tervet alig néhány tized százalékkal teljesítik túl, negyedéves viszonylatban. Jelentős fejlődést értek el a minőség emelésében, de javítani kell a szövöde munkáján, hogy az egész, gyári eredmény egyenletesen javuljon, a tervek naprakészen álljanak. És szóba került a munkáról értekező konferencián számos olyan tényező is, mely a termelést akadályozza. Ilyenek például: Negyven új borda közül tizenkettő selejtes volt, a negyvenezer forint értékű orsó, tulajdonképpen alig ér pár száz forintot, mert egy-két órás használat után el lehet dobni. A létszámgazdálkodás, a világítás, a festődének a mintakollekciója, mind egy kis apró gond, melyeket a konferencián oldottak meg. közmegelégedésre, a tervteljesítés érdekében A selyemfonógyári műszaki vezetők szaktudása közismert az iparban. Ezen a tanácskozáson még arról is meggyőződhettünk, hogy érzik felelősségük súlyát, tudják, mivel tartoznak, mit vár tőlük az állam, a nép. - P - TOLNA MEGYEI NEPOJSAO Diáktemetés Dunaföldváron Kétezer ember kísérte utolsó útjára Pálfi Gábort, a tragikus körülmények között elhunyt gimnáziumi tanulót Dunaföldváron. A temetést a KISZ rendezte. A koporsót egyenruhás kiszisták kísérték, s a szovjet komszomolista zenekar gyászindulót játszott A sírnál Gazdag István, a Paksi Járási KISZ-bizottság titkára és Somogyi György, gimnáziumi tanár mondott búcsúbeszédet. 3 A paksi járásban az elmúlt héten taggyűléseket tartottak a pártalapszervezetek. A tsz pártszervezetekben elsősorban a nyári munkákkal, a növényápolás, valamint a munkafegyelem kérdésével foglalkoztak. A nagydorogi Új Barázda Tszben összevont taggyűlésen vitatták meg az MSZMP paksi járási végrehajtó bizottságának határozatát és az ebből adódó feladatokat. A párttaggyűlésen részt vettek a gépállomás, a dohánybeváltó és a vasúti pártszervezet kommunistái is.• A gyönki járási pártbizottság kezdeményezésével hattagú bizottságot hoztak létre azzal a céllal, hogy az illetékes szakemberek bevonásával öt olyan községben, ahol az utóbbi időkben állatelhullás volt, felülvizsgálják az állattenyésztés helyzetét. * Az elmúlt héten a gyönki járásban nyolc alapszervezet tartott vezetőségi, további tíz alapszervezet pedig párttaggyűlést. Mind a vezetőségi, mind a taggyűléseken az időszerű kérdésekkel foglalkoztak. A fenti pártrendezvényeken részt vettek a járási pártbizottság politikai munkatársai és helyileg adtak segítséget a további munkához. * Az MSZMP dombóvári járási végrehajtó bizottság határozata alapján Duzs, Lápafő, Gyulaj és Csibrák községbe egy-egy hétre gyakorlati pártmunkára küldtek ki elvtársakat. Az elvtársak részt vettek különböző politikai és gazdasági megbeszéléseken. Munkájuk pozitíven érezteti hatását az adott község életében.* Gyulajon a pártvezetőségi ülésen az Új Barázda Tsz negyedéves, illetve féléves árutermelési terv teljesítéséről tanácskoztak. A tsz-elnök beszámolója után második napirendi pontként a szerződéskötésekről tárgyaltak.. Elhatározták, hogy tanácskörzetenként kisgyűléseket tartanak a szerződéskötések szorgalmazására.* Üzemi párttitkárok és gazdasági vezetők számoltak be a dombóvári járási pártbizottság elmúlt heti értekezletén. A beszámoló értékelte az üzemek gazdasági eredményeit, de rámutatott a hibákra is, amelyek legtöbbször a gazdasági vezetők bizonyos fokú kapkodásából és a tervszerűtlen munkából adódnak. Nyári szakmai gyakorlaton vesznek részt a dunaföldvári gimnazisták A dunaföldvári gimnázium politechnikai oktatáson részt vevő osztályainak tanulói a nyár folyamán szakmai gyakorlaton vesznek részt. A kertészetet és méhészetet tanuló lánycsoport június 21-től, július 1-ig az Alkotmány Termelőszövetkezetben végez gyakorlati munkát. A gyakorlaton 60 lány vesz részt. Az első és második osztályos fiúk a tanműhelyben és a mezőgazdasági gépjavító műhelyben dolgoznak egy hetet. A kereskedő szakmát tanulók pedig a helybeli üzletekben végeznek kéthetes gyakorlati munkát. A gyakorlaton részt vevő diákok ellátásáról az iskolai menza gondoskodik. Megyénk legjobb tánccsoportjainak, népi együtteseinek találkozója Pakson A Mátai Antal kulturális seregszemle keretében június 4-ére adtak találkozót egymásnak megyénk legkiválóbb tánccsoportjai, népi együttesei. A paksi Dunaparton rendezik meg a kulturális seregszemle táncfesztiválját. A járási bemutatókon legjobban szerepelt népi táncosok kaptak meghívást a fesztiválra, amely nemcsak Paksnak lesz kiemelkedő kulturális eseménye, hanem lehetőséget teremt arra, hogy ismét felmérjük, milyen eredményeket ért el a népi táncmozgalom. 46. Kachixia (senyvedés), nagyfokú lesoványodás, főleg a csillapíthatatlan hasmenés következtében, hasvízkór, betegesen barna bőr. Máj- és vesezavarok, szürkehályog, fehérvérűség. Annyi bizonyos máris, hogy a leukémiát (fehérvérűséget) indukált rádióaktivitás is előidézheti ... — Ez azt jelenti, — zárta le már a kórházbárab ajtajánál az okoskodást —, hogy én is bármikor befertőződhetem a másodlagos sugárzás következtében ... Vagy hátha máris megtörtént? Mielőtt belépett volna az ajtón, szíven ütötte egy hirtelen felötlő gondolat: — És hátha Glory is ...? Mieneno nem akarta tovább vinni ennek a kegyetlen lehetőségnek a gondolatát. Vagy nehezítse még azzal is a vágyakozását, hogy Gloryt ide várja vissza, éppen ide, ahol mindenkire egyformán, egyenlő sors: a Nagyszemű Halálúr Fája vár...? Hirtelen repülőgép zúgása töltötte meg a levegőt. Egészen alacsonyan húzott el a sziget felett, aztán visszafordult, majd újra megjelent. Jó negyedórát körözött fölöttük. — Talán Glory üzenetét akarja ledobni? — fényesedett ki a reménység az orvosban, de amikor a vadászgép eltűnt a látóhatáron, keserű lemondással vette tudomásul, hogy bizony, ezúttal is csalódott. Uitakati rezzentette fel a gondolataiból: — Gyere gyorsan Mieneno, a májbeteg az utolsókon van... Mire az ágyához értek, bekövetkezett az exitus. — Ez pedig másodlagos fertőzés volt... —■ formolta maga elé az orvos, de a folytatást csak magában gondolta: — Lehet, hogy én is így végzem ...?* — Sajnos, tábornokom, többet nem tehetek ... vont vállat dr Stolze. Glory betegágya fölött álltak. A lány az ájulás óta még nem tért magához. — Mégis, mi lehet a baja és mit lehetne tenni? — Ideg dolog, ahogy én látom ... Idegláz a legkorrostabb fajtából... Hosszú és bizonytalan kimenetelű eset... Egyetlen megoldás talán kínálkoznék, de ehhez a kiváltó okot is ismernünk kellene... — Mégpedig?... — idegeskedett Cumberley. — Azt az okot kell megszüntetni, ami kiváltotta ezt az állapotot ... ! Cumberley homlokán mogyorónyi izzadáscseppek ütöttek ki Mi az igazi ok tulajdonképpen? (A VAKOK SZIGETE) Az, hogy nem engedte vissza a szigetre? Az talán, hogy Puttert megölték, vagy esetleg ... Stolze hangja kettévágta a találgatást: — Lenne szíves megmondani tábornok úr, miss Cumberley összeesése mikor következett be? Mi volt az utolsó mondat, vagy látvány, vagy egyéb valami, amit még — hogy így mondjam — normálisan fogadott? — Rossz nyomon van... Az én lányom nem olyan, hogy egy közönséges, buta kis majom megpillantására ideglázt kapjon ... Glory halkan nyöszörögni kezdett és az ájulás állapotát görcsös rángás váltotta fel. — Csináljon vele valamit Stolze, ha istent ismer... — könyörgött a tábornok, és kezdte halálosan bánni, hogy szembeszegült Glory akaratával. Az orvos előszedte az injekciós tűit, amikor a halkan nyíló ajtó nyílásában megjelent Mabei: — Tábornok úr, szíveskedjék azonnal az Intézetbe fáradni. A President személyesen ... — Indulok máris ... — pattant a tábornok, és sapkáját fejébe csapva, csak az ajtóból szólt vissza a meglepett doktornak: — Magára bízom a lányom... és a felelősséget is önre hárítom, ha baj lesz ... — Csirkefogó ... — nézett utána Stolze, és még ő is undort érzett, ami pedig nem csekélység egy ilyen koncentrációs és haláltáborokhoz edzett SS-legény részéről. Jó negyedóra múltán Glory felnyitotta szemét: — Megyek ... Holnap indulok ... Halk három szó, de Stolze úgy érezte, itt van a megoldás kulcsa Alig várta, hogy beszélhessen Cumberley-vel. A lányt most már meg lehet gyógyítani, és a tábornok ezzel az ő lekötelezettjévé válik. Akkor pedig ... Leült Glory ágya mellé és az újabb öntudatlanságba zuhant beteg mellett tervezgetni kezdte a jövőt. Nem ő rajta múlott, hogy a terveiből nem lett semmi. * A szigetről való hazatérésük ötödik hetében kelt fel Glory először. Nagyon-nagyon gyenge volt még, de szinte sürgette a saját gyógyulását. — Nem szabad elkésnem a szigetről ... — ez zakatolt benne állandóan. Apja már régen beleegyezett Glory kérésébe és a kórházhajó átalakítását is meggyorsították, csakhogy a lány gyógyulásának kedvezzenek. A hatodik hét végén a kórházhajó parancsnoka — Peter Grey kapitány — jelentette Cumberleynek, hogy kifutásra kész. (Folytatjuk.) Jánossy Zoltán : ikiti