Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-01 / 206. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄQ Ma érkezik Magyarországra a Román Munkáspárt Központi Bizottságának és a Román Népköztársaság kormányának küldöttsége A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány baráti látogatásra hívta meg a Román Munkáspárt Központi Bizottságának és a Ro­mán Népköztársaság kormányá­nak küldöttségét, hogy viszo­nozza a Magyar Népköztársaság p­árt- és kormányküldöttségének a Román Népköztársaságban 1958-ban tett látogatását. A román párt- és kormány­­küldöttség szeptember 1-én, pén­teken érkezik hazánkba. A küldöttség vezetője Gheorghe Gheorgiu-Dej, a Román Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársa­ság Államtanácsának elnöke. A küldöttség tagjai: Ion Gheorghe Maurer, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Államtanácsá­nak alelnöke, a Minisztertanács elnöke, Emil Bodnaras, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Alexandru Bir­­ladeanu, a Román Munkás­párt Központi Bizottságának tagja, a Minisztert­ mács elnök­­helyettese, Corneliu Manescu külügyminiszter, Mihail Rosianu, a Román Munkást Központi Bi­zottságának tagja, a Román Nép­­köztársaság budapesti nagykö­vete. A különvonat pénteken reggel érkezik a lökösházi határállo­másra, ahol a baráti­­ látogatásra érkező küldöttséget ünnepélyesen fogadják. A különvonat 11,20 órakor fut be a Nyugati pálya­udvarra, ahol Georghe Georghiu- Dejt és a küldöttség tagjait ka­tonai díszpompával köszöntik. A brazil kongresszus nagy többséggel megszavazta Goul­art beiktatását Rio de Janeiro (MTI). A brazil kongresszus két háza szerdán es­te túlnyomó többséggel 296 sza­vazattal 14 ellenében megszavaz­ta, hogy Goulart alelnököt iktas­sák be az elnöki tisztségbe. A kongresszus által, a reakciós ka­tonai vezetők tiltakozása ellenére megszavazott határozat kiemeli, hogy a jelenleg érvényben lévő választási testületeket tisztelet­ben kell tartani, ami más szóval azt jelenti, hogy Goulart Quadros alkotmányos utóda lesz az elnök. A határozat elvben elfogadja az alkotmány módosítására vonat­kozó javaslatot, amelynek célja megváltoztatni a kormány jelen­legi formáját. A csütörtöki nap folyamán a kongresszus további tanácskozásokat folytatott az el­nöki hatáskör módosítása részle­teinek kidolgozásáról. New Yorkból keltezett hírügy­nökségi jelentések szerint Gou­lart alelnök szerdán este repülő­gépen New Yorkból Buenos Airesbe indult. Útközben érinti Miamit, Panamát és Limát is. A New York-i repülőtéren újság­íróknak kijelentette, hogy Buenos Airesből tovább utazva »a leg­megfelelőbb helyen« lép Brazília földjére. Az újságírók kérdéseire válaszolva, a többi között elmon­dotta, azért tért vissza, hogy gondoskodjék a törvényesség és a rend­­ fenntartásáról Brazíliá­ban. Kifejezte azt a véleményét, hogy a kongresszus feladata dön­teni a kormányforma módosítá­sáról, és a válság megoldását ma­gának, a brazil népnek kell meg­találnia. Az alkotmány rendelkezéseiből világosan kitűnik, hogy a törvé­nyes államfő én vagyok — mond­ta. Amikor megkérdezték, hogy folytatja-e Quadros politikáját, azt felelte, túlságosan sok gon­dot okoznak neki az ország bel­­ügyei, és külpolitikai kérdésekkel még nem foglalkozott. Amikor Brazíliába érkezésének időpontja felől kérdezték, Goulart kijelen­tette, hogy Panamából telefon­összeköttetést vesz fel Brazíliá­val, és e beszélgetés után dönt véglegesen. A brazíliai katonai vezetők — annak ellenére, hogy a szerdai nap folyamán elfogadták a kongresszus javaslatát Goulart beiktatásáról, — közbeeső állás­­foglalásukat megváltoztatva, szer­dán este kiáltványt adtak ki, amelyben ismét erélyesen tilta­koznak az alelnök visszatérése el­len. Kifogásul azt hozzák fel, hogy Goulartnak »­túlságosan sok a kommunista kapcsolata« ah­hoz, hogy az ország vezetője le­gyen. Denys hadügyminiszter szerdán este rendeletet adott ki a Rio Grande do Sul tartományban ál­lomásozó 3. hadsereg feloszlatá­sára. Lopes tábornok, a hadsereg parancsnoka azonban elutasítot­ta a rendelet végrehajtását. A hadügyminiszternek szerdán este küldött üzenetében megismételte, hogy nem hajlandó alkotmányba ütköző utasításait teljesíteni. A­­ tábornok egy helyi lapnak nyilat­­­kozva kijelentette, amennyiben Cordeiro de Farias tábornok, akit utódjaként kineveztek, Porto Alegre-be érkezik, akkor letartóz­tatják. Brizzola, Rio Grande do Sul állam kormányzója rádiófelhívást intézett a lakossághoz, és fegy­verbe szólította őket. Bejelentette, hogy a mozgósításra vonatkozó első intézkedéseket Lopes tábor­nokkal egyetértésben hozta meg. A brazil hírügynökség szerdán megbízható forrásra hivatkozva közölte, hogy Lacerda, Guanabara állam kormányzója — Quadros lemondatásának egyik kezdemé­nyezője — lemondott kormány­zói tisztségéről. Később azonban — mint az AP jelenti — Lacerda cáfolta a visszavonulásáról ter­jesztett híreket. Rio de Janeiro­­ban — Guanabara állam székhe­lyén — a katonaság őrségeket ál­lított fel a város középpontjában. Politikai körök véleménye szerint úgy látszik, hogy­ Rio de Janeiro polgári és katonai hatóságai áll­nak a »­kommunistaellenes« moz­galom élére. Buenos Aires-i jelentés szerint több argentin politikai párt, il­letve politikai személyiség jut­tatja kifejezésre támogatását a brazil népnek a nemzetellenes erők összeesküvése ellen folyta­tott harcában. A Brazil Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak az Argentin Kommunista Pár szolidaritási üzenetet küldött és Argentina legnagyobb ellen­zéki pártja, a polgári népi radi­kális párt nyilatkozatban foglalt állást Brazília függetlenségi har­ca mellett. Gomez, volt argentí­nai alelnök azt a meggyőződését fejezte ki, l­ogy a brazíliai nép harca győzelmet fog aratni. Q Pravda az Egyesült Államokban folyó fegyverkezési hajszáról és az NSZK háborús készülődéséről Moszkva (TASZSZ). A Pravda csütörtöki számában cikk jelent meg Sz. Visnyevszkij tollából, »Ki szítja a fegyverkezési haj­szát?« címmel. A cikk megállapítja, hogy Kennedy amerikai elnök a való­ságban hatalomra jutása után azonnal rátért az elődei által megkezdett fegyverkezési hajsza erélyes fokozásának útjára és azóta is hónapról-hónapra köve­tik egymást agresszív intézkedé­sei. A cikk szerző­je­ rám­utat, hogy Kennedy már elnökségének első napjaiban utasítást adott­ három katonai intézkedés haladéktalan végrehajtására: a fegyveres erők szállítási képességének növelésé­re, a Polaris-rakétákkal felfegy­verzett tengeralattjárók építésé­nek meggyorsítására, valamint a rakétagyártási program végre­hajtásának ösztönzésére. A Fehér Ház új gazdája — folytatja Visnyevszkij — szabad kezet adott a megvadult milita­ristáknak. Az Egyesült Államok napról­­napra hasonlóbbá válik katonai táborhoz — mutat rá a cikk szerzője. — Újabb és újabb fia­talemberek kapnak behívót ka­tonai szolgálatra. Kennedy elnök teljhatalmat kapott a kongres­­­szustól negyedmillió tartalékos tényleges szolgálatra való be­hívására. A szárazföldi haderő­nél 84 000 olyan katonát fognak visszatartani, akiknek szolgálati ideje már lejárt. A légierőnél 28 000 katonát, a haditengerészet­nél pedig mintegy 3000 tisztet és 24 000 matrózt ér ugyanez a sors. Ismét hallatnak magukról az óceánon túli atomkalandorok. A Pravda cikke ismerteti az United States and Worl Report egyik je­lentését, amelyből kitűnik, hogy Nevada és Új-Mexikó államok­ban 13 nukleáris robbanás elő­készületei folynak.­­ Befejezésül Visnyevszkij rámutat, hogy az Egyesült Államokban folyó ag­resszív előkészületek a halál ke­reskedőinek érdekeit szolgálják, akik ilymódon mind nagyobb nyereséget vághatnak zsebre. A Pravda bonni tudósítója, Grigorjev arról ír, hogy a Rajna mentén mesterségesen felkorbá­csolt atomőrület és az ott folyó háborús készülődés fokozott éberséget tesz szükségessé, mint­hogy a militaristák semmiféle kalandtól nem riadnak vissza. A Pravda tudósítója rámutat, hogy a nyugatnémet szövetségi gyűlés a háborús hisztériakeltés porfelhője mögött megszavazott egy törvényt, amelynek az elne­vezése ugyan egész ártatlannak tűnik, a valóságban azonban nem más, mint »a rendkívüli állapot« törvénye. E törvény alapján a kormány bármely pillanatban úgy határozhat, hogy eljött az ideje a »harci készültség gyorsí­tott végrehajtásának«. A nukleáris rakétafegyverzet és az atomháborúval való fenyege­tés, ezek azok az eszközök — mutat rá Grigorjev — amelyeket Bonn, az úgynevezett »berlini válság« körül összehordott masz­lag leple alatt meg akar sze­rezni. Helyi újságírókörökben elter­jedt az a vélemény — hangsú­lyozza a Pravda tudósítója —, hogy a nukleáris rakétafegyver­rel való fenyegetőzés oka a nyu­gatnémet militaristák atomfel­­szereléséről szóló titkos egyez­mények gyorsított végrehajtása. 1961.­­szeptember 1. A francia minisztertanács háromórás ülésen vitatta meg a kül- és belpolitikai helyzetet Súlyos incidensek Oránban Párizs (AFP): Szerda délután Párizsban összeült a miniszter­­tanács, hogy megvizsgálja a bél­és külpolitikai helyzetet. A háromórás tanácskozásról Louis Terrenoire tájékoztatott annak ellenére, hogy már kine­vezték az új tájékoztatásügyi minisztert Terrenoire egyelőre továbbra is ellátja régi feladatát. A beszámoló szerint Couve da Marville külügyminiszter a ber­lini és bizériai helyzetet taglal­ta a tanács előtt. Terrenoire sem­mi felvilágosítást sem adott ar­ról, amit a külü­gyminiszter Bi­­zertáról mondott. Berlinről szól­va mindössze arról tett említést, hogy a külügyminisztereknek ta­­lálkozniok kellene Washington­ban a helyzet tanulmányozására. Terrend­rehez kérdéseket intéz­tek az új algériai kormány meg­alakításáról. Válasza csak ennyi volt: „A kormány folytatni szán­dékozik a saját önrendelkezési po­litikáját.” A kormány szóvivője bejelen­tette, hogy Joxe államminiszter szerda este Algírba utazott, hogy a helyszínen tanulmányozza a politikai és gazdasági problémá­kat. A kormányt állítólag „az algériai szárazság aggasztja.” Csütörtökre virradóra újból há­rom plasztikbomba-robbanás tör­tént Párizsban. Az eddigi jelen­tések csak anyagi károkról szól­nak. A plasztik­merényletek megis­métlődtek szerdán délután és es­te Algírban is. Bár ezúttal em­beréletben nem esett kár, a la­kosság, amelyet állandó nyugta­lanságban tartanak a terrorista merényletek, két terrorista-elle­nes tüntetéssel tiltakozott. Szerdán igen heves összetűzé­sek voltak Oránban a muzul­mán és európai lakosok közt. A hangulatot a CAS, az ultrák tit­kos szervezete szítja, amely szer­dán általános sztrájkra buzdítot­ta röpirataival az európaiakat. Más röpiratok megkísérlik a ter­rorcselekményeket kommunista provokációknak beállítani. A na­pok óta tartó zűrzavarok követ­keztében a rendőrség további óvóintézkedéseket tett, a város több pontján barrikádokat emel­tek a tüntető felvonulások meg­gátolására és a rendőrcsapatok riadókészültségben állnak. A szerdai tüntetések nyomán a várost sok helyen kőtörmelék borítja. A szerdai incidensek so­rán két áruházat felgyújtottak. A kijárási tilalom érvényben vám A casablancai országok afrikai politikai bizottságának közleménye Kairó (TASZSZ): Kairóban közzétették a Casablanca­ értekez­leten részt vett országok afri­kai politikai bizottságának au­gusztus 28—29-én megtartott ülésszakáról szóló közleményt. A bizottság ülésein — mutat rá a közlemény — a küldöttsé­gek vezetői megvitatták a leg­utóbbi kongói eseményekkel kapcsolatos kérdéseket és meg­állapították, hogy feltétlenül va­lóra kell váltani a Kongó egy­ségének és területi sérthetetlen­ségének biztosításáról rendelkező korábbi alapelveket. Az értekez­let résztvevői kijelentették: meg­engedhetetlen az imperialista országok beavatkozása Kongó belügyeibe és feltétlen lehetősé­get kell nyújtani a kongói nép­nek arra, hogy maga intézhesse ügyeit. A küldöttségek vezetői kemé­nyen elítélték a portugál gyarma­tosítóknak az angolai nép ellen elkövetett bűncselekményeit. A küldöttségek vezetői — hangsú­lyozza a közlemény — támoga­tásukról biztosították Angola né­pének függetlenségi harcát. El­ítélték bizonyos országok politi­káját, amelyek katonai és gaz­dasági segítséget nyújtanak Por­tugáliának. Az értekezlet résztvevőinek vé­leménye szerint Franciaország Tunézia és a békeszerető tunéziai nép ellen elkövetett agressziója barbár provokációs cselekmény. A közlemény rámutat ,hogy Fran­ciaország Bizertában elkövetett agresszív cselekményei meggyő­zően igazolják a külföldi katonai támaszpontok fenntartásának ve­szélyességét. Az algériai helyzet megvizsgá­lása után — hangoztatja a köz­lemény — a küldöttségek ismé­telten kijelentik, hogy teljes ere­jükkel támogatják az Algériai Köztársaság ideiglenes kormá­nyát, valamint az algériai nép­nek országa függetlenségéért és területi egységéért vívott küz­delmét. Az értekezlet résztvevői kicserélték véleményüket az af­rikai egység és szolidaritás meg­szilárdításának, valamint a casa­­blancai országok közötti kapcso­latok szorosabbra fűzésének esz­közeiről és megvizsgálták a fen­ti országok gazdasági, kulturális és politikai összehangolásának le­hetséges útjait. A bonni emlékiratok kedvezőtlen visszhangra találnak a semlegesek körében Bonn (MTI): A bonni kormány valóságos emlékirat-esőt zúdít a semleges országok kormányaira. Mint már jelentettük, szerdán Bonnban újabb emlékirat elküldését jelen­tették be, miután előzőleg már két emlékiratot és Adenauer sze­mélyes levelét küldték el az el nem kötelezett országok kor­mányfőinek. Ennek az emlékirat­sorozatnak az a célja, hogy megpróbálja megnyerni a sem­leges országokat Bonn álláspont­jának, különös tekintettel a most kezdődő belgrádi konferen­ciára. De maguk a nyugatnémet lapok is beismerik, hogy ez a görcsös propaganda-kampány egyelőre nem sok eredménnyel járt, sőt bizonyos fokig ellenke­ző hatást ért el, mint azt Bonn­ban szerették volna. „A szövet­ségi kormány emlékiratát, me­lyet a belgrádi konferencia részt­vevőihez intézett, itteni megfi­gyelő körökben nem tekintik ép­pen szerencsés lépésnek” — je­lenti a Frankfurter Allgemeine Zeitung belgrádi tudósítója. Bonnban meglehetősen aggód­va tekintenek a belgrádi konfe­rencia felé, mert attól tartanak, hogy a tanácskozás a berlini kérdésben olyan álláspontot fog­lal el, amely kellemetlen kihatá­sokkal jár majd a Bonn által folytatott propaganda-akcióra. Különösen attól taratnak, hogy a belgrádi értekezleten nagy nyo­matékkal esik majd szóba az NDK elismerésének szükségesé­­ge Nehru indiai miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatának szelle­mében.

Next