Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-01 / 281. szám
A VVN elleni per tanácselnökéről kiderült, hogy a náci párt és az Sfl tagja volt A pert december 7-ig elnapolták Berlin (MTI). A szövetségi közigazgatási bíróság nyugat-berlini épületének tárgyalási termében a hallgatók és a sajtó számára fenntartott helyek pénteken a Nácizmus Üldözötteinek Szövetsége ellen indított per második napján is gyorsan gazdára találtak. A bejárati ajtóra már félórával a tárgyalás kezdete előtt felkerült az írás: „A terem túlzsúfolt”. A frontváros rendőrsége, ha lehet, még nagyobb készültséggel érkezett a bíróság Hafdenberg-strassei épületéhez, mint az előző napon. A pénteki tárgyalás tulajdonképpen igen rövid volt. A per ugyanis rendkívül érdekes fordulatot vett. Amint Fritz Werner, az 1. számú szenátus elnöke a tárgyalást megnyitotta, a hallgatóság soraiból felemelkedett egy idősebb férfi és bizonyítékokat lobogtatott a kezében arra vonatkozólag, hogy a szenátus elnöke, a náci pártnak, sőt az SA- nek, a hitleristák rohamosztagának is tagja volt, ezért illetéktelen a VVN elleni per levezetésére. Mivel azonban az igazságügyi rendtartás szerint a tárgyalást vezető elnök lecserélésére irányuló kérést a bíróság csak akkor mélegelheti, ha azt a vádlott, jelen esetben a VVN elnöksége, hivatalosan is előterjeszti — a szenátus elnöke felfüggesztette a tárgyalást, hogy a VVN elnöksége dönthessen ez ügyben. Hosszabb szünet után a VVN elnöksége ügyvédei útján azt kérte a szenátustól, hogy mivel az elnökségnek nem minden tagja van jelen, továbbá, mivel a szövetség jövőjét érintő fontos tétlen jogi okoskodással formai okokra hivatkozva követelte a védelem javaslatának elutasítását és valósággal megfenyegette a bíróságot. A szenátus ezután ismét tanácskozásra vonult vissza, majd a szenátus elnöke bejelentette, hogy a pert elnapolja és a következő tárgyalási napol december 7-ét, pénteket jelöli ki. Az a férfi, aki a Werner elleni bizonyítékokat beterjesztette, az MTI tudósítójának elmondotta, hogy August Baumgarte-nak hívják, 58 éves hannoveri lakatos, a VVN alsó-szászországi elnöke. A hitlerista időkben 12 évet, ifjúságának javarészét náci koncentrációs táborokban töltötte. A nyugatnémet ultrák 1957- ben is börtönbe zárták meggyőződéséért és 1959-ben szabadult ki. Hermann Reuss, a vádat képviselő ügyvéd magánjellegű beszélgetés során kijelentette, hogy „a szenátus elnöke saját gyengeségének az áldozata, mivel nem fojtotta bele a szót azonnal ebbe a börtöntöltelékbe és nem vezettette ki a teremből”. Az MTI tudósítójának arra a kérdésére, hogy mivel Baumgarte a nácizmus alatt és a második világháború után is „ ült börtönben, vajon melyik időszakra érti a „börtöntöltelék” kifejezést, Reuss ezt válaszolta: „természetesen mind a kettőre”. Ezek szerint tehát a bonni kormány vádjának első számú képviselője szerint ma is mindenki „börtöntölteléknek” számít, akit a fasiszták börtönbe zártak. A per külföldi megfigyelői a szenátus elnöke körül váratlanul kirobbant botránnyal kapcsolatban megjegyezték: ez az eset is azt bizonyítja, hogy a bonni és a nyugat-berlini igazságügyi apparátusban csak úgy hemzsegnek a volt nácik, s Nyugat-Németországban ma szinte lehetetlen egy olyan bíróságot kijelölni, amelynek egyik, vagy másik tagjáról ki ne derülne, hogy hitlerista volt. A bonni parlament alelnökének cikke Straussról Bonn (MTI). Dobsa János, az MTI bonni turdósítója jelenti: Thomas Dehler, a bonni parlament szabaddemokrata párti alelnöke a müncheni Abendzeitungban megjelent cikkében élesen támadja Strausst és hangoztatja, hogy most már betelt a mérték, Straussnak távoznia kell. „Strauss olyan embernek bizonyult — írja Dehler —, akiből hiányzik minden érzék a mértéktartás, az igazság és a jog iránt. Az, aki kormánybeli és parlamenti kellőügyről van szó, függesszék fel gáit félrevezeti és állandóan jónéhány napra a tárgyalást és a tét ügyekbe bonyolódik, aki nem VVN elnöksége csak később fog. Csupán vérkeringési zavarok esenyilatkozni. Hermann Reuss, a tén, hanem állandóan börtönbe vált első számú képviselője, aki ] fegyházba, sőt akasztófára szeretnék fasiszta múltját a VV.N..márbé juttatni politikai ellenfeleit, de korábban leleplezte, áttekinthet egyes ügyészeket és bírákat is, az nem üti meg azt az erkölcsi mértéket, amely a Bundeswehr főparancsnokának tisztéhez szükséges. Strauss szétzúzta a kormányon belül is a bizalomteli együttműködés alapjait.” Egy volt Gestapo-főnök írta alá az Shlers letartóztatását elrendelő parancsot A Die Tat című frankfurti hetilap újabb leleplezést közöl a Spiegel-üggyel kapcsolatban. A lap azt írja, hogy egy volt Gestapo-főnök vezető szerepet játszott Ahlers, Spiegel-szerkesztő spanyolországi letartóztatásában. Azt a letartóztatási parancsot ugyanis,amelyet Bonnból táviratilag megküldték a spanyol titkosrendőrségnek, egy Saevecke nevű rendőrtiszt írta alá, aki jelenleg a „biztonsági csoport” elnevezésű különleges bonni rendőrkülönítménynél van vezető beosztásban. Saevecke a hitleri idők alatt a Gestapónál teljesített szolgálatot — írja a Tat — és SS főrohamosztag-vezetői rangot kapott. A fegyverletételkor Saevecke a milánói Gestapo-különítmény főnöke volt. Befejeződött az Edelweiss partizánellenes csoport bűnpere Banska Bystrica: November 22- kon halálra ítélték a többiek kllen véget ért az Edelweiss nevű lönböző időtartamú szabadságpartizánellenes csoport 14 tagjá ................... rab bűnpere. A vádlottak egyi- vesztes-büntetést kaptak. A képen: Az ítélet felolvasása közben. Balról jobbra: Martin Kaniok 12 évet, Bartolomei Gursky 10 évet, Oldrich Vystavel 15 évet és William Stul 15 évet kapott. (MTI Külföldi Képszolgálat) December 2—6-ig kulturcikk-kiállítás SZEKSZÁRDON a régi megyeháza nagytermében. Nyitva naponta 10—18 óráig. Bemutatásra kerülnek: Játékok, hangszerek, téli sportáruk, bizsu és ajándéktárgyak, üveg-, porcelán- és kerámiadíszműáruk, fotóalbumok, emlékkönyvek és töltőtollak nagy választékban. Belépés díjtalan. Sok újdonság várja a látogatókat. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség, a Tolna megyei Népbolt Vállalat. • (171) TOLNA MEGYEI NEPÚJSAG 1952. december 1. Erősödik a Francia Kommunista Párt Párizs (TASZSZ). A Francia Kommunista Párt politikai bizottsága nyilatkozatot tett közzé abból az alkalomból, hogy megkezdődik a pártigazolványok cseréje. A nyilatkozat többek között megállapítja, hogy az utóbbi évben 48 000 új taggal gyarapodott a Francia Kommunista Párt. A vállalatoknál, városokban és a falvakban 1350 új kommunista sejt alakult. A feltételek ma megengedik, hogy még jobban megerősítsük a pártot — hangsúlyozza a nyilatkozat. — A legutóbbi parlamenti választásokon négymillió francia bizonyította be, hogy helyesli a kommunista párt politikáját és tevékenységét. A Francia Kommunista Párt vezetőségének nyilatkozata az Algériai Kommunista Párt betiltásáról Párizs (TASZSZ). A Francia Kommunista Párt vezetősége nyilatkozatot adott ki, amelyben tiltakozik az Algériai Kommunista Pártnak és lapjának betiltása ellen. — Ez az intézkedés annál is inkább indokolatlan — mondja a nyilatkozat, — mert az algériai kommunisták tevékenyen részt vettek a függetlenségi harcban. Az intézkedés olyan párttal szemben történt, amelynek nemzeti politikája és az egység mellett történt számos megnyilatkozása lényegesen elősegítette az FLN nemrég lezajlott válságának megoldását! Az Algériai Kommunista Pártnak és lapjának betiltása csak káros lehet a nép ügyének, gyengébbé teszi a népet az új gyarmatosítók nyomásával és fondorlataival szemben. „A magyar tapasztalat" — a Novoje Vremja a Vili. kongresszusról Moszkva (MTI). A nyolc nyelven megjelenő Novoje Vremja című szovjet külpolitikai hetilap legújabb számában szerkesztőségi cikket közöl „A magyar tapasztalat” címmel. A lap megállapítja: „A Magyar Szocialista Munkáspártnak a szocialista társadalom építésében szerzett tapasztalata rendkívül értékes a többi ország munkáspártjai, elsősorban a kormányzópárttá vált munkáspártok számára. Ezért a magyar párt kongresszusa nemcsak az ország, hanem az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom életében is nagy esemény volt”. — A szövetségi politika kérdésének megoldásakor a párt azokból a nagy változásokból indul ki, amelyek a magyar társadalom szerkezetében végbementek — mutat rá a Novoje Vremja. — Mindezek a változások lehetővé teszik a dolgozó osztályok szövetségének bővítését, s azt, hogy ez a szövetség szocialista népi egységgé fejlődjék. Ezzel kapcsolatban jellemző, hogy a VIII. kongresszusra pártonkívülieket is meghívtak. Köztük volt Erdei Ferenc és Erdey- Grúz Tibor akadémikus, Z. Nagy Ferenc, a Független Kisgazdapárt egykori politikusa, Kodály Zoltán zeneszerző, Nánási László, az egykori Nemzeti Parasztpárt politikusa és mások. A cikk ezután részletesen ismerteti azokat az adatokat, amelyek a szocialista társadalom alapjainak lerakásáról a kongresszuson elhangzottak. Működésbe lépett a Taft-Hartley törvény New York (TASZSZ). Az Egyesült Államok kormányának követelésére a mechanikusok szakszervezete utasította a Lockheed Aircraft Corporation sztrájkoló munkásait, hogy átmenetileg szüntessék be a sztrájkot és vegyék fel a munkát. A szakszervezet vezetői kijelentették, hogy a konfliktus megoldatlan marad és „az üzemekben mindaddig lesznek megmozdulások”, amíg el nem érik a béremelést és a munkaviszonyok megjavítását biztosító igazságos megállapodást. A szakszervezet vezetősége rámutatott: ha nem teljesítik a követeléseket, a munkások a Taft- Hartley törvény által előírt 80 napos időszak után ismét bejelentik a sztrájkot. °” miklós: /Jadgalambok XXIX. Miközben az a lehetetlen kívánság járt az eszében, hogy jó lenne kicserélődni, hogy ne ő, hanem valaki más kérje el a tagkönyvet Kláritól, meglátta a karcsú gépírólányt. A fiatal titkárnő aki kopott kék köpenyt viselt munkahelyén, most valóságos dámának hatott, amint sárgakockás ruhában, fehér szandálban, fehér gyöngysorral a nyakán közelített feléje. Irigykedve gondolta, hogy milyen jó ennek a lánynak. Vége a munkaidőnek, szabadabb a fellegeknél, s annak, hogy párttag, csak az előnyeit élvezi. Mégis megörült a lánynak, mert mielőtt bejutott a másodtitkárhoz, bizalommal elbeszélgethetett vele, igazat adott neki, megnyugtatta, hogy feltétlenül segítenek. — Maga még mindig itt?— kérdezte csodálkozva a lány, amikor hozzáért. — Csak este tízkor kapok vonatot — mondta bágyadtan Anti. Látszott rajta, hogy semmi kedve a beszélgetéshez. A lány leült mellé, sárgakockás, viruló ruháját legyező alakban terítette a padra. — Ne legyen már ilyen anyámasszony katonája. Inkább jöjjön velem. Itt olyan meleg van, hogy megüt a guta. Fagylaltozunk, jó? A legény savanyú pofát vágott, öregesen simogatta a térdét, majd váratlan élénkséggel csapott a combjára. — Nem bánom. Vaníliaszagú, nyikorgó padlójú, ódon cukrászdába vezette a lány. Hűvösséget árasztottak az egylábú márványasztalok, álmosítón zümmögött a fagylaltgép, divatjamúlt nyájassággal döcögött hozzájuk a buggyos süveget viselő, nagypocakú cukrász. A lány két fagylaltot kért, magának tiszta csokoládét, Antinak vegyesét. Közel hajolt a legényhez, akkor látta Anti, hogy mennyi komolyság van csodálatosan tiszta szemében. — Mondtam már, hogy a nagyapám is Zalaegerszegen volt internálótáborban. Hátha ismeri Kincses bácsit. Innen egyenesen hazamegyünk. Megkérdezzük nagyapámat. Nem akárki. Osztályvezető a megyei tanácsnál. Minden fejes ad a szavára. Jön?... Anit valósággal fölmosdatta aléltságából a fekete hajú, törékeny lány kedves biztatása. Bárgyún és boldogan hálálkodott: — Köszönöm ... — Én már ki is gondoltam valamit — újságolta izgatottan suttogva a lány. Közben visszaérkezett a cukrász. Alpakka kelyhecskékben hozta a fagylaltot. Megvárta, amíg a pocakos ember elhúzódik a pult mögé, csak aztán folytatta: — Ha nagyapám is úgy tartja jónak, levelet írunk a központi vezetőségnek. Ott igazat kell, hogy adjanak. Pontról pontra megírunk mindent, ahogy a valóságban van. Jó lesz így? ... Akkora meggyőződéssel beszélt, hogy Anti egyszerre elfelejtette egésznapi kétségbeesését. Azt hitte, minden utat sorompó keresztez és most ez a nagy szemű, halvány arcú lány tündén bőkezűséggel ontja rá a reményt. Meghatódottságában maflán pislogott, a pici kanállal ügyetlenül birizgálta a fagylaltot. — Jó lesz — dörmögte rekedten. Elszorult a szíve édes-fájdalmasan, szája szögletén remegés vibrált. A bizakodás, hogy Klárit talán mégsem zárják ki a pártból, annyira jólesett neki, hogy akár el is tudott volna aludni ettől a jó érzéstől. Akik nem ismerték Cigié Mihályt, s először vetődtek otthonába, tévesen úgy ítélhettek volna, hogy remete természetűt