Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
Az 1964. évi költségvetés az országgyűlés előtt Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos. — Országunk gazdasági élete az elmúlt évben is legfontosabb gazdaságpolitikai elveinknek, az ötéves tervben kitűzött céljainknak megfelelően fejlődött. Néhány területen azonban lemaradás volt. Ezek felszámolása ez évi feladataink közé tartozik — mondotta bevezetőben. Idei tervünk a népgazdaság reális helyzetének és az ötéves tervben erre az esztendőre kitűzött céloknak megfelelő, teljesíthető feladatokat tartalmaz. Szocialista társadalmi rendünk alapvető célja, hogy az emberek jobban, boldogabban, kulturáltabban éljenek, mint a kapitalizmusban. Következetesen harcolnk e cél eléréséért. Nem értünk egyet azokkal, akik a szocialista ársadalmi rendszerben élő népek életszínvonalának emelkedéstől a forradalom távlatait félik, sem azokkal, akik attól a forradalmi tudat elhomályosodását árják. Nem, éppen ellenkezőleg, mi azt tartjuk, hogy minél többet teszünk népünk életének további javításáért, annál jobban szolgáljuk a szocializmus eszméinek világméretű térhódítását is. Gazdaságpolitikánk egyik fő alapelve, hogy a termelés növekedésével párhuzamosan, folyamatosan emelkedjék népünk életzínvonala. 1956. november 4-e óta következetesen érvényesítjük ezt az elvet. Újra tisztává tettük az 1947—1948-as évek forradalmi élszavát: „Tiéd az ország, maradnak építed”. Változatlanul és következetben kell dolgoznunk azért, hogy párunk és mezőgazdaságunk termelése, a termelés szervezettségének és rendjének színvonala, gazdaságossága rendszeresen és Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. Együttműködés a szocialista országokkal Érdemes ennél a számadatnál egy kicsit időzni és egybevetni például az Amerikai Egyesült Államok idei költségvetésével, amelynek tervezetét a napokban terjesztették a kongresszus elé. A költségvetés majdnem 98 milliárd dollárjából 54 milliárd dollár a közvetlen katonai kiadások összege. A New York Times január 22-i száma közli az úgynevezett költségvetési dollár ábráját, amely azt mutatja, hogy az amerikai költségvetés minden egyes dollárjából 62 cent jut a közvetlen és közvetett hadikiadásokra és csak 6 cent az egészségügyi és szociális kiadásokra ,A New York Herald Tribune című amerikai lapban jellemző karikatúrát láttam: töpörödött, beteg kinézésű öreg ül egy becsukott ajtó előtt,hátán felirat: orvosi segély az öregeknek. Az ajtóra szegezett táblán pedig ez olvasható: „erről az ülésszakról önt kitiltották; dr. Kongresszus önt csak jövőre fogadja’’. De nagyon is kétséges, fogadja-e valaha is ez az amerikai ckk a szocialista országok közös energiaelosztó állomása Prágában. Létrehoztuk a KGSt-országok közös bankját. A KGST végrehajtó bizottságának legutóbb Bukarestben megtartott ülésén aláírásra került a KGST-országok közös vasúti tehervagon-parkjának létrehozásáról szóló egyezmény. Ezeken kívül az elmúlt évben fontos kétoldalú tárgyalásokat folytattunk a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és jelentős megállapodásokat kötöttünk velük az ipari és mezőgazdasági termelésben történő együttműködésről. Megállapíthatjuk, hogy a KGST- ben tömörülő országok sikeres kooperációja két úton halad előre: valamennyi ország közös megállapodásával, továbbá az érdekelt országok közötti két vagy több oldalú megállapodásokkal. Mindkét út azonos célhoz, az együttműködés elmélyítéséhez, a szocialista nemzetközi munkamegosztásból fakadó előnyök teljesebb, jobb kihasználásához vezet. Az ilyen együttműködés elmélyítése a legfontosabb eszköz arra is, hogy a szocialista országok népgazdaságainak színvonala a fejlődés során kiegyenlítődjék — mégpedig a legfejlettebb országok A szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyös nemzeti érdekeink szempontjából, elősegíti iparunk és egész népgazdaságunk fejlődését. Már a nyugati hírharsonák is rájöttek: hatástalanul pufogtatják frázisaikat arról, hogy a KGST miatt nemzeti iparunk háttérbe szorul. kongresszus a betegeket, a munkanélkülieket, az iskolásgyermekeket. Amíg a költségvetés nagyobb részét fegyverek gyártására fordítják, aligha. A mi idei költségvetésünk javítja a megnövekedett egészségügyi és szociális igények ellátását és tovább növeli iskoláztatási lehetőségeinket. Nemrégiben volt két éve annak, hogy az országgyűlés elfogadta az új iskolatörvényt, amelynek megvalósítása folyamatosan halad előre. Iskolapolitikánk változatlanul azt a célt szolgálja, hogy minden gyermek elvégezze az általános iskolát, s minél többen tanuljanak tovább középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken. Különösen szembeötlő az a nagy fejlődés, amelyet az utóbbi néhány évben a középfoki iskoláztatásban elértünk. Míg például az 1960—61-es tanévben, ötéves tervünk első esztendejében 155 ezren tanultak középiskolában, ebben a tanévben már 210 ezer a nappali tagozaton tanuló középiskolások száma. Ez azt mutatja, hogy lassan, de biztosan megérlelődnek a feltételek ahhoz, hogy általánossá tegyük a középiskolát. Az iskolareform központi gondolata: a munkára nevelés, a munkaoktatás bevezetése az iskolákba az egész társadalom osztatlan elismerésével találkozott. A középfokú szocialista munkaiskola alapvető típusának a szakközépiskolát tekintjük és ezt tartjuk a jövő általánossá váló középiskolájának. Az idei tanévben egyetemeinken és főiskoláinkon új felvételi rendszer alapján válogatták ki az első évfolyamok hallgatóit. Amikor pártunk VIII. kongresszusán elhatároztuk, hogy a közép- és főiskolai felvételeknél megszüntetjük a származás szerinti megkülönböztetést, abból indultunk ki, hogy társadalmunk osztályviszonyai gyökeresen, megváltoztak, az emberek megítélésében már nem a szociális származás a perdöntő, hanem a szocializmus iránti hűségük, végzett munkájuk, tehetségük és rátermettségük? Sokan azt hitték, hogy ez a döntés veszélyes, háttérbe szorítja a munkás- és parasztfiatalokat az egyetemeken és főiskolákon. Nos mit mutatnak a tények? Az idei tanévben nem volt semmiféle előírás, hogy az első évfolyamok hallgatóinak hány százaléka legyen munkás vagy paraszti származású. Csak azt kértük: olyanokat vegyenek fel, akik a szocialista társadalmi rend hívei és rátermettek a választott szakma elsajátítására. Az idei tanévre az egyetemekre és egyetemi jellegű főiskolák nappali tagozatára mintegy 14 ezer hallgatót vettek fel; 44 százalékuk fizikai munkát végző szülők gyermeke. Ez azt igazolja, hogy a munkásosztály és a parasztság gyermekei jórészt leküzdötték azt a műveltségbeli hátrányt, amely az értelmiségi, kispolgári és más foglalkozású szülők gyermekeivel szemben korábban megvolt. Szakemberek képzésében elértük a világszínvonalat Államunk változatlanul nagy gondot fordít jól felkészült kommunista szemléletű szakemberek képzésére. Egyetemi és főiskolai oktatásunk gyorsan fejlődik. Alig van az országban olyan egyetem, vagy főiskola, ahol valamilyen beruházás jellegű építkezést ne folytatnának. Az idén megkezdik a győri építőipari műszaki egyetem tervezését. A szakemberek képzésében már túlhaladtuk a legtöbb fejlett tőkés országot, elértük a világszínvonalat. Nálunk ezer lakosra 8 egyetemi hallgató jut és ez azt jelenti, hogy hazánk a nemzetközi összehasonlításban az első öt ország között foglal helyet. Erre büszkék vagyunk. Az a tény, hogy mi több szakembert képezünk ki, a termelés területén is annak biztosítékát hordozza magában. Folytatás a 2. oldiljén Kállai Gyula beszéde folyamatosan növekedjék, műszaki színvonala fejlődjék. Népünk életszínvonala az elmúlt esztendőben a lehetőségekhez mérten tovább növekedett. Bár a korábban elhatározott valamennyi központi bérügyi intézkedést most nem tudtuk megv a Szövetkezeti parasztságunk öntudatára, felelősségérzetére hivatkozva szólítunk fel arra, — hogy a tudományos, technikai és gépi segítségre támaszkodva — idejében készüljenek fel a tavaszi mezőgazdasági munkákra. A szövetkezeti tagság mozgósítását a talósítani, mégis az elmúlt évben avaszi munkákra már a zárszámadási közgyűlésen meg kell kezdeni. Az idei népgazdasági terv, a szocialista szektor beruházásaira 46 milliárd forintot irányoz elő — hangsúlyozta Kállai Gyula, majd beszélt a beruházások koncentrálásáról. munkások és alkalmazottak reáljövedelme 7 százalékkal emelkedett, és érezhetően nőtt a mezőgazdasági lakosság jövedelme is. Ennek nyomán emelkedett a kereskedelem áruértékesítése és a lakosság megtakarítása is. A magyar nép jelenlegi életkörülményeit össze sem lehet hasonlítani azzal, amilyen a Horthyrendszer alatt volt. Nyugodtan állíthatjuk, száműztük a nyomort, népünk túlnyomó többsége szilárd, biztosított, szolid életk.Gazdasági életünkben egyre nő... . . , xvekvő a jelentősége a kölcsönös színvonalán. E Gazdasági Segítág Tanácsába töamilyen becsülettel dolgozik tömörült államok között egyre jobb-L^g J olyan,ban elmélyülő nemzetközi munkertekben javul. k a megosztásnak. Tavaly megkezd-Hazánkban sem a munkásnak, a működését a Barátság-kőolajsem a parasztnak, sem az értél- ^ vezeték, a rajta keresztül hazánkmiséginek nem kell aggódva kiáramló kőolaj országunk enertatnia a jövőt, mint a kapitalista gia mérlegének egyik legfontosabb országok dolgozóinak, hogy van tényezője. Eredményesen műkőjén jól megy-e továbbra is a tőkés vállalkozó üzlete, s lesz-e holnap is munka és kenyér. A mi rendszerünk munkát és megélhetést biztosít mindenki számára. Kállai Gyula ezután emlékeztetett az elmúlt tél mostoha időjárására, és az azzal járt nehézségekre, majd így folytatta: — Az idei tél eddig még a ta-költségvetésünk közel 2 milliárd forinttal többet, mintegy 27 milliárd forintot fordít egészvalyinál is hidegebb, az ország és sörügyi, szociális és kulturális kiadásokra. Ez a költségvetésnek csaknem 29 százaléka, a főváros ellátása mégis jobb, mint tavaly: folyamatos a termelés és a főbb termékek szállítása. Az iskolákban nem kellett, s nem is kell szénszünetet elrendelni. Kállai Gyula ezután így folytatta beszédét: 27 milliárd egészségügyi, kulturális, és szociális célokra I tudomány és technika széles fronton tör előre a mezőgazdaságban is . Az idén a mezőgazdasági széles fronton tör előre a mezőermelés a terv szerint 5 száz a gazdaságban is, megkönnyíti és skkal növekedik. Ez reális cél- megváltoztatja a paraszti minitűzés, amely mezőgazdaságunk j kát, — de természetesen nem jelenlegi anyagi-technikai színveszt azt nélkülözhetővé!alával, munkaerő-helyzetével, s ! Bár a földeket még hó lepi, a bizonyos fokig az időjárás esetle- munka a mezőgazdaságban sebességével is számol, szünetel, és nem is szünetelhet. Mezőgazdaságunk ez évben is • Elő kell készíteni, és ki kell több gépet és vegyianyagot kaprttani a gépeket, amelyeket sajs a belterjesség irányában fel- , nos még nagyon sok helyen a szaklik. Tovább növeljük az öntő- bad ég alatt tárolnak ött területeket, folytatjuk a talajjavításokat, a szőlő- és gyümölcstelepítést. A tudomány és technika a szocialista nagyüzemi gazdálkodás viszonyai között Már most pontos terveket kell készíteni a tavaszi szántásra, vetésre, ha azt akarjuk, hogy a munka, ha eljön az ideje, zökkenő nélkül folyjék. l Hazánkba érkezett Alekszandar Rankovics elvtárs (5. o.) Rádiómelléklet (4. o.) A téli olimpia hírei (8. o.) 1