Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-01 / 127. szám

Gerhardsen norvég miniszterelnök a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ) Gerhardsen A barátságos légkörben leza­­­rátság határának nevezhessék, norvég miniszterelnök hétfőn a lett megbeszélésen Gromiko­szov- egész Észak-Európában meg- Kremlben látogatást tett Koszi­­jet külügyminiszteren kívül Gun­ szilárduljon a nyugalmi helyzet ginnél, a szovjet minisztertanács delben norvég igazságügyminisz- és az enyhülés. Hajlandók va­­elnö­kénél. A két államférfi meg­ tér is részt vett. Gerhardsen gyünk megvizsgálni minden ilyen Vitatta a feleket kölcsönösen ér- norvég miniszterelnök hétfőn Iá- célú javaslatot, de élő nemzetközi problémákat, foga­tást tett Anasztasz Mikojan­­valamint a szovjet—norvég kap-­nál, a Szovjetunió Legfelső Ta­­csolatok kérdését. aáasa Elnökségének elnökénél. Koszigin beszéde Koszigin kijelentette, hogy a dél-vietnami fegyveres interven­ció, a Vietnami Demokratikus Köztársaság területének bombá­zása, a dominikai ügyekbe tör­tént fegyveres beavatkozás az ENSZ alapokmányának és az ál- . . ,, ... , _ . ., „ talánosan elismert nemzetközi szovjet kormány által Ger- kirobbantottak, ne sérthessek jogszabályoknak kíméletlen meg­­hardsen norvég miniszterelnök még az európai államok bizton­­­ értését az ilyen tiszteletére adott ebéden hoszi­ ságát. voSpS?kísérlek ^-ra^S — Természetesen vannak olyan a nemzetközi jogot felcseréljék az körülmények, amelyek meg nehe- idegen üdőkbe való beavatkozás illik Norvégia és a Szovjetunió jogával. Érthető, hogy ez külö­­szorosabb közeledését — mondom­ nősen a kis államokat veszélyez­te Koizigin. — Elsősorban arra gondolok, hogy önök részt vesz­ —Irányvonalunk: harcolni azok­nak az északatlanti tömbben, ami ellen, akik rá akarják kényszert- Koiszigin hangoztatta: egyetért óvatosságra késztet bennünket, teni akaratukat más népekre. Gerhardsennek moszkvai látoga- mert ez a tömb a Szovjetunió és megszilárdítani a béke és a nő­a többi szocialista országok ellen­zék közötti barátságot, tisztelet­irányul. Vannak a világon re-­ben tartani minden nép jogát, ransvágyó és egyéb erők, áme­ hogy maga döntsön belső ügyei­­lyek szívesen, látnák, ha disze-­ben! — jelentette ki Koszáén, tűzést támaszthatnának közöt­tünk az északatlanti szerződés felhasználásával. tiszteletére adott ebéden Koszi­gin szovjet kormányfő beszédet mondott. Kijelentette, hogy a szovjet—norvég kapcsolatok nor­málisan fejlődnek, a Szovjetunió hajlandó minden vonalon elősegí­teni a jószomszédi kapcsolatok erősödését. tása előestéjén tett kijelentésével, amely szerint a norvég—szovjet kapcsolatok jól példázzák a kü­lönböző társadalmi rendszerű ál­lamoknak a közös érdekű kérdé­­­­sekben megnyilvánuló együttmű­­ködését. - Meggyőződésünk - tette _ Mindam­ellett reméljük, hogy hozzá —, hogy orszafeajn­k népei ... . . . . . nem felejtik el a második világ- országaink kapcsolatai, amelyek háború tanulságait, hanem ébe­ most jók, idővel még jobbakká ren­őrködnek, hogy azok az erők, válnak. Arra fogunk törekedni, amelyek a második világháborút hogy határain­k­át a béke és ha- Gerhardsen beszéde Gerhardsen norvég miniszter­elnök beszédében állást foglalt a gazdasági és kulturális kapcsola­tok továbbfejlesztése mellett. Gerhardsen kijelentette, az atomfegyver-kísérletek részleges eltiltásáról szóló szerződést, va­lamint az ENSZ-nek azt a hatá­rozatát, hogy nem juttatnak nuk­leáris fegyvereket földkörüli pá­lyára „más konkrét intézkedések­nek is követniök kell”. „Mi Norvégiában rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk a le­szerelési tárgyalásoknak” — je­gyezte­ meg Gerhardsen, majd hozzáfűzte, hogy objektíve min­den hatalom érdekeit szolgálna egy, az atomfegyverek tovább­­tek­intését megakadályozó egyez­mény. A norvég miniszterelnök meg­jegyezte, hogy az ENSZ-nek fej­lődnie kell, a béke megőrzésének hatékony szervévé kell válnia. Újabb összecsapások Dominikában Santo Domingo (MTI) Santo Guzhian, Bosch volt elnök kor- Domingóban hétfőre virradó éj- Hiányának egyik minisztere a szaka ismét több összecsapásra legfőbb jelölt, de emlegetik Hec­­került sor az alkotmányos erők sor Gat­ Cia Godöyt is, aki Ugyan- és az Imbert-féle junta csapatai csak tagja volt Bosch kormánya­­között. Különösen heves tűzharc riák és­ Guzmanhoz hasonlóan zajlott le az Imberték kezén levő, dúsgazdag emberi egy nagy dó­dé az alkotmányos erők által be­­hány gyár tulajdonosa. A tárgy a­­kerített nemzeti palota, Lanto lások párhuzamosan folynak Domingo egyik legjelentősebb Santo Domingóban és Washing­­középülete körül. Az épület bir­­tokban. Tájékozott források szé­­toklásáért már napok óta fel-fel- mint a legfőbb nézeteltérés nem újulnak a harcok. José Mora, az is a miniszterelnök személyére A ÁSZ főtitkára tervet dolgozott vonatkozik, hanem arra, hogy ki ki arra, hogy a nemzeti palotát legyen a fegyveres erők főla­­az Amerika-közi erők ellenőr­zése­­ alá helyezzék. Caamano alkotma­­rancsnok a­ngos elnök ezt élesen ellenzi, mivel a palota a felkelők által ellenőrzött ter­ü­leten van. Az alkotmányos kormán­y egyébként vasárnap levelet inté­zett az AÄSZ washingonii kül­ügyminiszteri értekezletéhez és ebben követeli, hogy a „lehető leghamarabb” vonják ki az Ame­­rika-közi erőket. Jottin Cary, a Caamano-kormány külügyminisz­tere rámutat, hogy az AÁSZ alapokmánya tiltja a katonai be­avatkozást, tekintet nélkül annak indokolására, s utalva arra, hogy az Amerika-közi erő jelenlegi ös­­­szetétele 18 400 amerikai tengerész­gyalogos és 1500 latinamerikai ka­tona, megjegyzi, „mindeddig senki nem volt képes felfedezni, mi a különbség az amerikai beavatko­zás és az AÁSZ beavatkozása kö­zött”. Cufy levele bírálja José Mora AÁSZ-főtitkár tevékenysé­gét is. Azzal vádolja, hogy rész­rehajló az Imbert-féle junta irá­nyában. Az AFP hírügynökség kommen­tárban foglalkozik a dominikai helyzettel és megállapítja, hogy Santo Domingóban a helyzet ideiglenesen stabilizálódott; az amerikaiak gyakorlatilag elfog­lalták az országot, egyre aktívabb az AÁSZ beavatkozása és meg­érkeztek az ENSZ-megfigyelők is. Katonailag a helyzet nagyjából világos, politikailag azonban zűr­zavaros, a gazdasági helyzet pe­dig gyorsan romlik az országban. Politikai téren az amerikaiak továbbra is keresik az elképze­lésük szerinti ideális koalíciót, amely antikommunista lenne, de nem lenne — Washington szerintt — sem túl jobboldali, sem túl baloldali. Továbbra is Antonio TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1965. június 1. Szovjet küldöttség érkezett Budapestre P. F. Lomakonak, a Szovjet­unió minisztertanácsa elnök­helyettesének, az Állami Terv­bizottság elnökének vezetésével hétfőn délben szovjet delegáció érkezett Budapestre, az 1966— 1970 évi tervegyeztető tárgyalá­sokra. A küldöttség fogadására a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal a minisztertanccs el­nökhelyettese, dr. Ajtai Miklós az Országos Tervhivatal elnöke, Karádi Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Vályi Péter a Tervhivatal elnökének első helyettese, dr. Hetényi Ist­ván, a Tervhivatal elnök­helyet­­­tese, valamint az Országos Terv­hivatal, a Külügyminisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa. Ott volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, J. A. Na­­zarov nagykövetségi tanácsos és B. K. Puskin kereskedelmi kép­viselő. (MTI). Események SOROKBAN Hivatalosan m­eg nem erősített adatok szerint Lengyelországban a választók 98 százaléka leadta szavazatát vasárnap. A legjobb eredményt 99,1 százalékot a lub­­lini vajdaságból jelentették. Utá­na a rzeszówi vajdaság 98,8, a kielcei 98,6, a lódzi 98,4 százalék­kal következik. A nagyobb váro­sok közül Lódz vezet 98 százalék­kal, utána Varsó 96,1, Poznan 95,9, Wroclaw 95,5 és Krakkó 94,3 szá­zalékkal. A Vietnami Tájékoztató Iroda a Patel Lao Hangja rádióállomás közlésére hivatkozva jelentette, hogy ez év öt hónapja alatt a laoszi hazafias fegyveres erők több mint 70 amerikai repülőgé­pet lőttek le. E repülőgépek be­hatoltak a felszabadított terüle­tek fölé és barbár bombázásokat hajtottak végre. Köztük tíz F—105 mintájú vadászbombázógép és több B—57 C mintájú stratégiai bombázó volt. Vasárnap (magyar idő szerint hétfőre virradó éjjel) a Csendes­­óceán déli részén, Új-Zélan­d északi csücskétől a perui partokig terjedő SdvHáh fűé­n figyelhető tel­jes napfogyatkozás volt. A Cook­­szigetek Amine nevű kicsiny atolljáról (Korral-szigetéről) ame­rikai, szovjet, japán, angol, auszt­rál és új-zélandi tudósok sereg­­lettek össze, hogy megfigyelhes­sék az eseményt. A KGST-országok konzervipari szakemberei Szófiában befejezték tanácskozásukat. A tanácskozás munkájában Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Magyaror­szág, a Német Demokratikus Köz­társaság, Románia és a Szovjet­unió szakemberei vettek részt. Mint a BTA hírügynökség je­lenti a tanácskozás részvevői megvitatták a tudományos kuta­tómunka egybehangolásával kap­csolatos kérdéseket a konzervipar területén.* A nyolcm­illiós New York-ban az elavult vízművek nem győzik a város vízellátását. A meleg, száraz idő magával hozta a vá­ros történetének eddigi legválsá­gosabb vízhiányát. Szigorúan megtiltottak minden szükségtelen vízhasználatot. Az éttermekben csak az a vendég kap vizet, aki külön kéri. Az uszodákat bezár­ták, a pénzbedobásos gépkocsi­­mosó-helyek vízellátását beszün­tették, a kerteket csak szombaton szabad locsolni és akkor is csak négy órán át.* Sukamo indonéz elnök a dja­­kartai elnöki palotában fogadta a Rom­án Munkáspárt Központi Bizottsága küldöttségét, amely Paul Niculescu-Mizii-nek, a Központi Bizottság titkárának vezetésével tartózkodik Indoné­ziában. Az 1947 szeptember 17- én letétbe helyezett ma­gyar békeszerződéssel jo­gilag is helyreállt hazánk szuverenitása, s ezzel megkezdődhetett Ma­gyarország diplomáciai kapcsolatainak nagyobb arányú kifejlesztése. Magyarország a fenti időpontot megelőzően is már 15 európai ország­gal létesített — különbö­ző színtű — diplomáciai kapcsolatot­ Diplomatáink a Ma­gyar Népköztársaságot 1955-ben már 12 szocia­lista országban nagykö­vetségi, 22 nem szocia­lista országban követségi szinten képviselték. Dip­lomáciai kapcsolataink a hidegháború éveinek kényszerintézkedései, a személyi kultusz torzítá­sai és az 1956-os ellen­­forradalom ellenére is állandóan bővültek és szélesedtek. Megakadá­lyoztuk az imperialista hatalmak azon kísérle­tét, hogy Magyarországot — 1956 után — diplomá­­ciailag elszigeteljék. Állandó fejlődésünk­nek köszönhető, hogy ma már 65 állammal tartunk fenn diplomá­ciai kapcsolatot, legna­­ gyobb részt nagykövetségi szinten. Említésre méltó emellett az a tény is, hogy Magyarországot különböző intézményeink, társadalmi szervezeteink és egyesületeink 483 nemzetközi szervezetben képviselik. A világ népeinek nagy családjában Magyarország kivívta az őt megillető helyet.

Next