Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-01 / 176. szám
t világ P8attfatjisi esyr?oit £ ttt'i niepUJSaG | A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA tS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XIX. évfolyam, t*16. szám A* A: 90 FILLÉR Péntek, 1989. augusztus 1. A magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, a KGST üléséről szóló beszámoló a Minisztertanács előtt A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta Apró Antalnak, a kormány elnökhelyettesének tájékoztatóját a magyar—szovjet gazdasági és műszakitudományos együttműködési kormányközi bizottság 8. üléséről. A bizottság megállapította, hogy lényegében mindkét fél teljesítette a legutóbbi, múlt év októberében tartott ülésén hozott határozatokat Növelték a műszaki-tudományos együttműködés hatékonyságát és intézkedéseket tettek új együttműködési formák kifejlesztésére. Jelentős munkát végeztek mindkét fél illetékes szervei az 1971—75. évi népgazdasági tervek összehangolásában. A bizottság elismerően értékelte a vegyipar műszakitudományos, közvetlen együttműködésének eddigi eredményeit, melynek során Magyarország az utóbbi 10 évben a vegyipar, a kőolajfeldolgozó ipar és az alumíniumipar részére 20 komplett üzemet vásárolt teljes dokumentációval a Szovjetuniótól, ugyanakkor 15 komplett műanyag- és lakkfestékgyártó berendezést szállított. A bizottság azt javasolta, hogy szélesebb körben alkalmazzák az együttműködés új formáit. A hosszú lejáratú egyezményben előirányzott, kölcsönös szállítások keretében az áruforgalom az idén a tavalyihoz képest 7 százalékkal nő. A traktoripar és a mezőgépgyártási munkacsoport 14 géptípus gyártásszakosítását, a szerszámgépipari munkacsoport pedig — az 1971—75. évi fejlesztési tervek koordinálása során — 70 szerszámgép kölcsönös szállítását egyeztette. A gyógyszeripari munkacsoport 79 féle gyógyszerkészítmény és 38 féle orvostechnikai cikk szakosított gyártásában és kölcsönös szállításában állapodott meg. A bizottság újabb négy — elektronikai, építő- és útépítő, gépipari, belkereskedelmi és építőanyagipari — állandó ágazati munkacsoport szervezését határozta el. Ezekkel együtt a népgazdaság különböző ágazataiban 19 ilyen munkacsoport működik. A Minisztertanács a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette és megbízta az érdekelt minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a kormányközi bizottság 8. ülésén elfogadott határozatok végrehajtására tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Apró Antal ezután a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának — Moszkvában, július 16—17-én tartott — 42. üléséről számolt be. A végrehajtó bizottság jóváhagyta a szocialista gazdasági integráció komplex programjának kidolgozására létrehozott munkacsoportok részletes munkaterveit. Mint ismeretes, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 23. ülésszakán a tagállamok elhatározták, hogy együttműködésük további elmélyítése, tökéletesítése és a szocialista gazdasági integráció kifejlesztése céljából komplex programot dolgoznak ki azokról a szükséges gazdasági és szervezési intézkedésekről, amelyeket valamennyi tagállam érdekeinek figyelembevételével, szakaszosan fognak megvalósítani. A létrehozott hét munkacsoport tervei a szocialista gazdasági integráció legfontosabb kérdéseinek tanulmányozását, többek között az alapvető gazdaságpolitikai kérdésekről szóló konzultációk tartalmát és formáit, egyes iparágak és termékfajták együttes tervezését, a KGST-országok közös valutájával kapcsolatos kérdéseket, a hitelezési rendszer fejlesztését, a nemzetközi beruházási bank feladatait, külkereskedelmi szerződés rendszeres, valamint az árrendszer tökéletesítését írják elő. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette és megállapította, hogy a következő időszakban a legfontosabb teendő a javaslatok kidolgozása. Ezért felhívta az illetékes miniszterek figyelmét, hogy különös gondot fordítsanak a javaslatok elkészítésére és összpontosítsanak megfelelő erőt erre minden érintett szervnél. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette továbbá hogy július 17-én Moszkvában az érdekelt szocialista országok — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, a Szovjetunió — aláírták az Interchim nevű nemzetközi vegyipari együttműködési szervezet megalakításáról szóló egyezményt. A Minisztertanács ezt követően megtárgyalta a munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének előterjesztését az új Munka Törvénykönyve végrehajtásának tapasztalatairól. Megállapította, hogy a törvény alapvető célkitűzései helyesnek bizonyultak. A munkajogi szabályok az új gazdaságirányítási rendszerrel összhangban állnak és elősegítik érvényesülését. Ugyanakkor a helyes célkitűzéseket még nem mindenütt érvényesítik, a vállalatok nem használják ki kellően a Munka Törvénykönyve adta lehetőségeket. A Minisztertanács a beszámolót elfogadta és felhívta a munkaügyi minisztert, hogy továbbra is ellenőrizze a kollektív szerződések megtartását és törvénysértés esetén tegye meg a szükséges intézkedéseket. A kormány felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy kísérje figyelemmel és segítse elő a kollektív szerződések maradéktalan végrehajtását. A munkaügyi miniszter más minisztériumokkal, valamint a szakszervezetekkel, társadalmi szervekkel együttműködve fokozottan gondoskodjék a munkajogi kérdések széles körű ismertetéséről. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a Moszkvában augusztus 20-a és szeptember 2-a között rendezendő első magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás előkészületeiről. A kiállítás célja, hogy bemutassa a két ország élelmiszergazdasága közötti műszaki-tudományos és gazdasági együttműködés újabb eredményeit, a továbbfejlesztés lehetőségeit és szemléltesse a magyar mezőgazdaság növekvő exportképességét. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány meghallgatta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolóját a nyári betakarítási munkálatokról. A beszámoló megállapította, hogy a termés betakarítása jó ütemben folyik, a felvásárlás zavartalan. A Minisztertanács a tájékoztatást tudomásul vette, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Szovjet vendégek Győrben A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hazánkban tartózkodó küldöttsége, élén Pjotr Mironovics Maserovval, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagjával, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjával, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával, csütörtökön Győrbe látogatott. Velük volt Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Pap János, az országgyűlés honvédelmi állandó bizottságának elnöke és F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A szovjet vendégeket Győr- Sopron megye határán a megye vezetői fogadták. Pataki Lászlónak, a megyei pártbizottság első titkárának üdvözlő szavai után a küldöttség a megyei tanácsot kereste fel, ahol Lombos Ferenc a végrehajtó bizottság elnöke adott tájékoztatót a megye életéről, fejlődéséről, eredményeiről Ezt követően a szovjet vendégek elbeszélgettek a megye és a város vezetőivel, országgyűlési képviselőivel. Társulás a halgazdálkodásban Tegnap Szekszárdon úgynevezett egyszerű társulást hozott létre hat termelőszövetkezet, a haltermelés és az értékesítés javítása céljából. Ezek a közös gazdaságok a Szekszárd és Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségéhez tartoznak, s a szövetség kezdeményezésére fogtak össze. Eddig nem használták ki kellőképpen az adottságokat a haltenyésztéshez, illetve termeléshez. Rajtuk kívül még kilenc tsz-nek van halastava a bonyhádi, a paksi és a szekszárdi járásban. Többféle hal tenyésztésével foglalkoznak, ez is nehezíti a nagy tömegben való értékesítést. A társulás egyik legfőbb célja hogy a jövőben egyfajta hallal foglalkozzanak a tagszövetkezetek, és ezt igen nagy tömegben tudják piacra vinni. A tegnapi tanácskozáson részt vett szövetkezetek, az aparhanti a bölcskei a hőgyészi, madocsai, a kölesdi és a sióagárdi mellett a többi is csatlakozni kíván a társuláshoz. A szövetség előzetes felmérése alapján minden gazdaság úgy látja, hogy összefogással és szaktanácsadással lényegesen javítható a halgazdálkodás. Elsőként az országban Vizsgázott klubvezetők • Jól sikerült az amatőrfilmestanfolyam A mai filmamatőr hasonlíthatatlanul szerencsésebb helyzetben van, mint korábbi, a filmezés hőskorában tevékenykedő társai. „Harminc évvel ezelőtt, amikor fiatal amatőr filmes voltam, elszigetelten, társak nélkül, tanulási lehetőség nélkül, Makótól Jeruzsálemig is elmentem volna, hogy szervezett filmes tanfolyam hallgatója legyek — mondja Balásy Gyula, a dombóvári filmszakkör vezetője. Napjainkban a filmamatőr mozgalom mindinkább szélesedik, létének és feladatának fontossága egyre több ember számára válik ismertté. A fejlődő mozgalom egyik igen jelentős állomásához érkezett, amikor elsőként az országban a Népművelési Intézet és a Tolna megyei Tanács VB művelődési osztálya égisze alatt szakkörvezetőképző amatőrfilmes tanfolyam indult Dombóváron. Az úttörő vállalkozás a Tolna megyei amatőr filmesek és Kiss István, a Népművelési Tanácsadó főelőadójának aktivitását dicséri. Az előadások megtartására kéthetenként, vasárnapokon került sor. A hallgatók, dunántúli filmszakkörök és filmklubok tagjai és vezetői. Az előadások anyaga szinte valamennyi, a filmezéssel kapcsolatos kérdést felölelte. A gyakorlati-elmélet, és filmkészítési gyakorlatok előadója és vezetője Raffay Anna filmrendező volt A gép- és labortechnikai kérdésekről Papp János tv-operatőr szólt. Az operatőr művészi munkáját Kelleti Katalin rendezőoperatőr ismertette. Az általános és a filmesztétika, illetve a filmdramaturgia kérdéseit Féjja Sándor filmdramaturg tárgyalta, Herbai Ágnes és Bánszky Pál, a Népművelési Intézet munkatársai pedig a népművelés és a pedagógia időszerű feladatait és módszereit elemezték. Karafiáth András többek között a filmelméleti szakirodalomról beszélt. A meghívott klubvezetők — köztük dr. Gallwitz Ferenc művészeti előadó — értékes szakköri tapasztalataikról, az ismert amatőr filmesek pedig filmjeik levetítése után alkotói módszereikről számoltak be. Balla Tamás, Búza Gyula, Buglya Sándor 3-3, Gulyás Gyula és Gulyás János 8 filmet vetítettek le. A tanfolyam egyhetes bentlakásos foglalkozással, Vizsgahéttel zárult. Ez idő alatt készítették el filmjeiket a hallgatók. Kiderült, milyen komoly feladat a forgatáshoz, kidolgozáshoz szükséges műszaki feltételek biztosítása. De ez a kísérlet is sikerült. Naponta kétszer történt a „stáb”-okban dolgozó filmesek eligazítása; ilyenkor hangzottak el a még szükséges előadások és konzultációk. Elsősorban a „dombóvári stílus" — ez nem csupán a vendéglátó filmszakkör filmjeire, hanem tagjai által teremtett emberi kapcsolatokra is értendő — volt az igazi kohézió, a kísérleti vállalkozás, a tanfolyam összetartó ereje. Balásy Gyula nemcsak jó filmes, hanem kiváló pedagógus is. Ezt lépten-nyomon bizonyította, és az eredmények igazolták őt, egyben a tanfolyam sikerét: a filmversenyeken eredménnyel szerepeltek a tanfolyam alatt készített filmek, továbbá a sikeresen vizsgázó hallgatók. A vizsgabizottság 28 hallgatót vizsgáztatott le, közülük heten a „B”, tizen a „C” és hárman a „D" filmszakkörvezetői kategóriát nyerték el — klubvezetők lettek. A dombóvári filmszakkörvezetői tanfolyam bebizonyította, hogy úttörő munkájuk eredményes volt. A komoly anyagi áldozattal, jó szervezéssel indult merész kísérletből követendő példa lett. F. S.