Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-01 / 176. szám

Ű^Delhi Tüntetés Nixon ellen Atz indiai fővárosban a re­pülőtérről, az elnöki palota felé vezető úton több száz főnyi csoport tüntetett Nixon elnök és az amerikaiak viet­nami háborúja ellen. Az amerikai államifő nem­ messze a tüntetőktől megál­líttatta gépkocsiját, majd a biztonsági szolgálat emberei­től körülvéve kiszállt, hogy kezet rázzon néhány ellen­tüntetővel, aki Ame­rika bhani—hhai” (India és Amerika testvérek) kiáltások­kal üdvözölte. Később amikor a tüntetők sora közeledett fe­lé, Nixon visszaszállt golyó­biztos Limuzinjába és foly­tatta útját a városközpont fe­lé. Magyar idő szerint rövid­del dél előtt megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Új-Del­­hiben az elnöki palotában Ni­xon és Indina Gandhi, India miniszterelnölke között Párizs Csütörtök délelőtt a Viet­nammal foglalkozó párizsi ér­tekezlet 28. ülésén Xuan Thuy, a VDK küldöttségének vezetője bírálta Nixon ameri­kai elnök ázsiai körútján Vi­etnammal kapcsolatosan tett megjegyzéseit és az elnök saj­góra látogatását. „Nyilvánvaló, hogy Nixon saigoni villámlá­togatása nem segíti elő a dél­vietnami probléma rendezé­sét. Nixon csupán azt bizo­nyította be, hogy az Egye­sült Államok vonakodik vis­­­sza­vonulni Dél-Vietnamból és mindent elkövet a diktatóri­kus, korrupt, háborúbarát dél­­vietnami kormányzat fenn­tartásáért’­ — mondotta. Nixon saigoni útja csak fl>­kozta azt az elszántságot, amellyel a dél-vietnami nép harcol az amerikai támadók és ügynökeik ellen — fűzte hozzá Xuan Thuy. — Az ame­rikai elnök csúfot űz a világ­ból és az amerikai közvéle­ményből, amikor délkelet­ázsiai útján a háború utáni problémákat taglalja, s ezzel azt próbálja elhitetni, hogy a béke küszöbön áll. Ugyanak­kor azonban Nixon Bangkok­ban azt bizonygatta, hogy az Egyesült Államok minden, „veszély esetén kiáll Thaiföld mellett”. E kijelentés azt bi­zonyítja, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó le­mondani Ázsia nemzetközi csendőrének szerepéérl.­ ­Az amerikai elnök csúfol űz a világból44 Kcüfú Iraki katonai küldöttség látogatása A Kairóban tartózkodó iraki katonai delegáció az Izrellel szemben alkalmazandó kato­nai intézkedések összehango­lásáról tárgyal. A megbeszé­lések célja a keleti front meg­erősítése és a katonai frontok együttműködésének fokozása. Az iraki delegációt, amelyet Takriti repülőtábornok, mi­niszterelnök-helyettes és had­ügyminiszter vezet, Favzi egyiptomi hadügyminiszter fo­gadta. Takriti kijelentette a repülőtéren: „A keleti fronton éppúgy megerősödtek az ara­bok pozíciói, mint a nyugati fronton az egyiptomiaké. A katonai parancsnokságok együttműködésében is nagy eredményeket értünk el." A kairói lapok vezető he­lyen adnak hírt a Bagdadban aláírt iraki—szíria­i katonai vé­delmi egyezményről. Érdeklődéssel várták a Kai­róban az iraki állásfoglalást a tervezett csúcsértekezlet ügyében. Az iraki külügymi­niszter nyilatkozatát idézve a kairói lapok megállapítják: Irak is a csúcstalálkozó mellé állt. Az iraki nyilatkozat sze­rint a jelenlegi helyzet meg­kívánja az arabok erőfeszíté­seinek fokozását, mert szembe kell szállniuk az imperialis­ták és cionisták nyom­ásával, s támogatniuk kell a Paleszti­nai népet, amely törvényes jo­gainak biztosításáért küzd. A kairói sajtó szerint Fej­­szál szaudi király, aki koráb­ban ellenezte a csúcstalálko­zót, az új helyzetben feltehe­tően a csúcsértekezlet mellett foglal majd állást em történt marilpolitikában szocialista ellenes erőknek és a párton belüli opportunis­táknak napról napra jobban sikerült a képet beoltani a szovjetellenesség mércével. Kihasználták a szabadabb légkört arra, hogy kispolgári, kommunistaelenes és anar­chista elképzelésekkel és illú­ziókkal hassanak a tömegek­re és amint azt a KB 1968. májusi ülése is megállapítot­ta, az volt a cél, hogy a ha­talmi-politikai viszonyokban fordulatot érjenek el. A CSKP egészének kispolgári, oppor­tunista párttá kellett volna átváltoznia. Bár külsőleg kommunista maradt volna, tartalmában szociáldemokra­tává változott volna. Bilak a továbbiakban meg­állapítja, hogy a CSKP ki­került bizonyos fokú nemzet­közi izoláltságából, s megerő­sítette nemzetközi tekintélyét, egyenrangú partnere a­ többi testvérpártnak. „Tudatában kell lennünk, hogy a magyar, lengyel, német, bolgár és fő­leg a szovjet kommunisták­nak nincs más érdekük, mint nekünk, hogy a szovjet em­ber, aki annyi áldozatot ho­zott a szocializmus ügyéért, nem jelenthet veszélyt a szo­cializmus fejlődésére nézve, hanem hűséges szövetségese és védője szocialista vívmá­nyainknak”. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fo­gadta a hazánkban tartózkodó Franz Mahlt-t, az Osztrák Kommunista Párt elnökét. A baráti, szívélyes légkörű be­szélgetésen a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű feladatait, valamint a két pártot kölcsönösen érdek­lő kérdéseket tekintették át. A találkozón jelen volt Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Garai Róbert, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője. • Szerdán Dél-Vietnam egész területén szokatlanul lanyha volt a harci tevékenység. Mindössze egy nagyobb ütkö­zet volt a demiliterizált öve­zettől délre, Quang Tri tar­tományban — közölte csütör­tökön reggel egy amerikai katonai szóvivő. A dél-vietna­mi partizánok nyolc esetben lőtte le amerikai célpontokat, illetve a saigoni kormány­csapatok állásait. Több löve­dék hullott Saigontól mint­egy 45 kilométernyire észak­nyugatra a 25. amerikai gya­logoshadosztály támaszpontjá­ra. * VI. Pál­­ pápa csütörtökön, magyar idő szerint 13 órakor Kampaidba, Uganda főváro­sába érkezett. A repülőtéren dobszóval és énekkel több száz ugandai fogadta a 71 éves ka­tolikus egyházfőt, akinek ez nyolcadik külföldi útja. A katolikus egyházfő részt vesz az afrikai püspökök ér­tekezletének záróülésén. Nem­zetközi szempontból nagy ér­deklődést kelt az a lehetőség, hogy a pápa esetleg közvetít a nigériai polgárháborúban. A „Fekete párduc” elneve­zésű négermozgalom chica­gói főhadiszállásáról csütör­tök hajnalban tüzet nyitottak egy rendőrjárőrre. A meg­erősített rendőrség ezt köve­tően behatolt az épületbe és a szervezet ott tartózkodó tagjait letartóztatta. A rövid tűzharc során öt rendőr meg­sebesült. Nixon elnök Indiába érkezett, ahol tüntetők fogad­ták, akik a vietnami háború ellen emelték fel szavukat. Párizsban a Vietnammal foglalkozó értekezlet ülésén a VDK küldöttségének vezetője Nixon kijelentéseivel kap­csolatban azt mondotta, „az amerikai elnök csúfot űz a világból, amikor azt próbálja elhitetni, hogy a béke­ küszö­bön áll". Kairóban iraki katonai küldöttség tartózkodik, hogy az Izraellel szembeni katonai intézkedésekről tárgyaljon, A prágai jelentésünkben pedig Vasas Blcnk interjúját ismer­tetjük, Prága A CSKP KB áprilisi és má­jusi ülései fordulatot jelen­tettek a politikai gyakorlat­ban és minőségi változást hoztak a konszolidáció folya­matában. Az elmúlt három hónap alatt a CSKP új veze­tése sokat tett a közélet és a politikai élet megnyugvása érdekében. Ennek ellenére számos probléma és kérdés megoldásra vár a kommunis­tákra és a pártonkívüliekre. Ezekkel a kérdésekkel foglal­kozik Vasil Bilaknak, a CSKP KB elnökségi tagjának és tit­kárának interjúja, melyet a pozsonyi Pravda közöl és amelyet a Rudé Právo is egy­idejűleg átvett. Bilak, elutasítva a neki fel­tett kérdésnek azt a megálla­pítását, hogy „ő januári fér­fiú”, kijelentett: ami január­ban történt, azt a központi bizottság valósította meg, a párttagok többségére támasz­kodva és az nemcsak, „néhány januári férfiú” műve volt. Bilak újólag hangoztatja: tel­jes mértékben egyetértett és ma is egyetért azzal, hogy ,,január” elkerülhetetlen volt. A KB elnökségének tagja részletesen foglalkozott nyilat­kozatában azzal, hogy a Bilak interjúja Vaa?sé hősei V­arsó, az SsS város, Europs. kultúrájának egyik terem­­­tő műhelye, a­ tudományok­ és művészetek otthona 1923. szeptember 27-én a fasiszta csizmák talpa alá került. A Wehrmacht páncélosai mögött elözönlötték Varsót a ,,sori­ áergruppék” farkasai, s megkezdődtek a lakosság szörnyű szenvedései. A horogkeresztes banditák 1943. április végén, június elején halomra gyilkolták a gettó lakóit, majd az 1944. augusztus elsején felkelt lakosság ellen folytattak népirtó háborút. A varsóiak hosszú heteken át csodálatos hősiességgel küzdöttek a fasiszták legmodernebb fegyverei ellen a barikádokon. Kiömlött vérük hozzájárulás volt Lengyelország és Varsó újjászületéséhez. Mégsem kellett volna annyi vérnek elfolynia és oly iszonyatos pusztulásnak bekövetkeznie. Sajnos, a felkelés időpontját a Londonba telepedett lengyel emigráns kor­mány határozta meg, anélkül, hogy tervét egybehangolta volna a szovjet - belorusz front helyzetének tényleges le­hetőségeivel. A szovjet hadsereg akkori, átmenetileg nehéz és ked­vezőtlen helyzete ellenére mindent megtett a varsói népi felkelők megsegítésére. Fegyvert, lőszert, élelmet és gyógy­szert juttatott légi úton a városba. A kellően elő nem készített küzdelem­­ 1944. október 2-án a fasiszták győzelmével végződött Hitler parancsára a vá­ros lakónegyedeit, ipartelepeit földig lerombolták, lakóit legyilkolták, vagy elhajtották. Amikor a szovjet hadsereg­nek és a Szovjetunióban megszervezett lengyel haderőnek 1945. januárjában sikerült a lengyel főváros területére­­ nyo­mulnia, a hadijelentés ezzel a megrendítő mondattal zá­rult: „Varsó elpusztult. A tanulságok világosak: Varsó népe hős volt a felkelés­ben, a helytállásban, majd hős az újjáépítésben is. Varsó immár nem halott város, sőt előbb, mint valaha. Elbuká­sának és felemelkedésének, története pedig minden nép tanítója» R M­ Merénylet az amerikai külügyminiszter ellen A támadó összetévesztette Kínos közjáték zavarta meg a japán—amerikai gazdasági bizottság hetedik ülésszakán részt vett­ amerikai vendégek, közöttük Rogers külügymi­niszter, repülőtéri búcsúztatá­sát. Egy rádióriporter­nek ál­cázott japán fiatalember me­rényletet akart elkövetni az amerikai külügyminiszter el­len, de Roger­set összetévesz­tette Armin Meyerrel, az Egyesült Államok tokiói nagy­követével, s tőrével Meyerre rohant. Az amerikai nagykö­vet azonban, bár a földre zu­hant, sértetlen maradt, mert merénylője a támadás pillana­tában megbotlott, s tőrt szo­rongató keze célt tévesztett. A rendőrségi köztöm­ény sze­rint a merénylő, a helyszínen lefegyverzett, őrizetbe vett 21 éves Juji Ha­maoka gondosan előkészítette tervét: a repülő­téri búcsú­zta­táskor megnetofont és mikrofont tartva kezében, lap- és rádiótudósítók csoport­jában tartózkodott. Amikor az amerikai vendégek feltűntek, villámgyorsan kivált csoport­ból, s ruhája alá rejtett 13 centiméteres tőrét előrántva, támadásba lendült. Rogers külügyminiszter éppen a Fehér Ház-i különrepülőgép feljáró­jánál tartózkodott, s tőle alig tíz méternyire állt az 55 éves Armin Meyer, aki a közel­múltban adta át megbízóleve­lét Hirohito császárnak. A japán rendőrség közlése szerint Juji Hamaoka, a tokiói merénylet elkövetője kihall­gatása során „a társadalmi­­ideológiai kutató intézet” tag­jának vallotta magát. Elfoga­­tásakor röpcédulákat találtak nála, amelyek szerzői követe­­­lik az Okoniwa szigetén felhal­mozott amerikai vegyi fegyve­rek eltávolítását és az ame­rikai katonai támaszpontok felszámolását. a nagykövettel A Mariner—6 felvétele a Marsról A pasadénál űrlaboratóri­­umban csütörtökön közölték­ hogy a Mariner—6 űrszonda infravörös spektrométerének hűtőberendezése elromlott, amikor az űrlaboratórium el­haladt a Mars­ mellett. Ennek következtében a szonda nem tudja megállapítani, van-e kértsav-anhidrid a vörös boly­gón. A zavar nem érinti a vízgőz, az ammóniák a me­tán és a szénsav jelenlétének kiderítésére előirányzott vizs­gálatokat A Mariner—5 hasonló mű­szerekkel van felszerelve, azonban vele kapcsolatban ugyancsak zavart jelentettek Pasadenában. A második, öt nappal később felbocsátott űr­laboratóriummal ugyanis a csütörtökre virradó éjszaka hét órán át megszakadt a kapcsolat és azóta is csak igen gyenge jeleket tudtak venni. Amennyiben a hibát nem si­kerül kiküszöbölni a Mariner —7 programjának esetleg csak egy részét teljesítheti. Jól sikerültek viszont a Mariner—6 közelképek a Marsról. A Mariner—6 felvétele a Ma­rsr­ól: az égitest egy része nem látszik.

Next