Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
TOLNA MEGYEI VItA PROLETÁfJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA feS A MTEOTEI TRwAcg Ism* ’ XX. évfolyam, 230. szám ARA: 90 FILLÉR Csütörtök, 1970. október 1. A Parlamentből jelentjük... Az új ötéves terv az országgyűlés előtt Szerdán délelőtt Kállai Gyula elnökletével megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az elnök kegyelettel emlékezett meg Nasszernak, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének elhunytéról, akivel a Magyar Népköztársaság barátját és szövetségét vesztette el. Az országgyűlés egyperces néma csendben emlékezett meg a kiváló államférfiről. Kállai Gyula ezután ismertette az ülésszak napirendjét, amelyen első helyen a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat, a következőkben pedig a képviselők és tanácstagok választásáról szóló korábbi törvény módosításának javaslata áll. Előreláthatóan egy interpellációra is sor kerül. Az 1971-ben kezdődő, fix ötéves tervről tartott expozéjában Páldi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke hangsúlyozta, hogy miközben a terv épít eddigi eredményeinkre, a párt irányelveivel összhangban reálisan számol szocialista társadalmunk építésének új feladataival. Ami az idén záruló harmadik ötéves terv már látható eredményeit illeti, mintegy 40 százalékkal nő a nemzeti jövedelem, és 31 százalékkal a fogyasztási alap. A fejlődést mindenekelőtt az ipari termelés növekedése és a mezőgazdaság teljesítésének kedvező fejlődése tette lehetővé. Figyelemreméltó, hogy a külkereskedelem a nemzeti jövedelemnél is gyorsabban fejlődött az elmúlt években, amiben nagy része volt a szocialista országokkal kiépült gazdasági együttműködés sokoldalú növekedésének. Ilyen körülmények között vált lehetővé, hogy — túlteljesítve az előirányzatot — a lakosság reáljövedelme és fogyasztása 31—32 százalékkal, a reálbérek pedig 17—18 százalékkal magasabbak az idén, mint 1 esztendővel ezelőtt. Növekedtek a tervidőszakban a nyugdíjak, a családi pótlék, bevezette a kormány a gyermekgondozási segélyt, a társadalombiztosítást pedig gyakorlatilag az egész lakosságra kiterjesztette. Több területen került sor központi bérrendezésre is. A parasztság személyes átlagjövedelme ez évben már eléri a munkásokét. Végül nagy eredmény, hogy az öt év alatt csaknem 320 ezer lakás épült. Kitért a tervhivatal elnöke gazdaságunk lényeges gondjaira is, egyebek között a korántsem kielégítő munkatermelékenységre, a korszerűtlen munkaerőgazdálkodásra és a sok helyen kifogásolható munkafegyelemre, valamint a beruházások megvalósításának tarthatatlanul lassú ütemére. Mindezzel messzemenően számoltak az új ötéves terv megszerkesztésekor, amelyben — noha gazdaságpolitikánk nem változik —fontos új vonások ismerhetők fel. A terv egyik legfontosabb célja, hogy a népgazdaság egyensúlyát a dinamikus fejlődés közepette is biztosítsa.• Ehhez ésszerűbben kell megszervezni a társadalom erőforrásainak felhasználását. Ebben a vonatkozásban a terv négy jellemző vonására hívta fel a képviselők figyelmét Páldi Imre. Ezek: a termelés szerkezetének korszerűsítése; a népgazdaság úgynevezett infrastruktúrájának, tehát tartópilléreinek megerősítése; a tudományos kutatás előrehaladása és a nemzetközi gazdasági együttműködés gyors fejlesztése. Az előadó ezután részleteiben is megvilágította, mi értendő az említett sajátosságokon. A termelésszerkezet korszerűsítésével kapcsolatban utalt az energiatermelés ara(Folytatás a 2. oldalon). Közlemény a kommunista és munkáspártok képviselőinek találkozójáról 1970. szeptember 28-tól 30-ig 45 kommunista és munkáspárt képviselői Budapesten eszmecserét folytattak az imperializmus elleni harc néhány időszerű kérdéséről. A küldöttségek kifejezték pártjaik készségét, hogy erőfeszítéseket tesznek a kommunisták és más antiimperialista szervezetek, erők összeforrottságának megerősítésére, együttműködésük kiszélesítésére az egyenjogúság alapján, s fokozzák szolidaritásukat az imperializmus elleni közös harcban. A találkozó tárgyilagos légkörben, az elvtársiasság és szolidaritás szellemében zajlott le. (MTI) agyfar küldöttség utazott Kairóba Elutazott Kairóba, Nasszer elnök temetésére a Losonczi Pál (a képen jobb oldalt) vezette magyar párt- és kormányküldöttség. A Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor, az MSZMP KB tagja, a SZOT főtitkára búcsúztatja az Elnöki Tanács elnökét, Losonczi Pál vezetésével a magyar küldöttség megérkezett Kairóba. (Képtávírónkon érkezett.) Báli Zoltán felszólalása az országgyűlés ülésszakán Báli Zoltán, Tolna megye 3. számú választókerületének képviselője, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke felszólalása elején elismerően szólott a IV. ötéves terv törvényjavaslatáról, amely tömören, de népgazdaságunk fejlődése érdekében sokoldalúan határozza meg célkitűzéseinket. A terv jelentőségét növeli, hogy része pártunk jó gazdaságpolitikájának, gazdaságirányítási rendszerünk bevált irányelveit tükrözi, annak célkitűzéseit valósítja meg. A képviselő ezután arról beszélt, hogy a IX. kongresszus határozatainak megfelelően megyénkben tovább fejlődött a lakosság politikai, gazdasági élete. A képviselő ezután így folytatta: Termelőszövetkezeteink nagy többsége megerősödött, állami gazdaságaink tovább fejlődtek. Megyénkben is mindjobban előtérbe kerül termelőszövetkezeteinkben a vállalatszerű gazdálkodás, a szakosodás és az iparszerű termelési módszer. Pártunk IX. kongresszusának határozatai megelégedéssel töltötték el megyénk parasztságát. A képviselő kitért a megye mezőgazdaságának gondjaira is. A géppark jelentős része elhasználódott, s az Agrokervállalatoknál pedig csökkent az alkatrészkészlet. Megemlítette, hogy a Tolna megyei Agrokernél 1965-ben 46 millió forint értékű alkatrész volt, 1967-ben ez 60 millióra növekedett, 1969-ben azonban 32 millióra csökkent. A gépek elhasználódása miatt mind több alkatrészre van szükség és az idények e.«’-re nőnek. — hangsúlyozta a képviselő, majd annak a véleményének adott hangot, hogy a volt mezőgazdasági gépjavító állomások egy részének alkatrészek készítésével és felújításával kellene foglalkozniok. A IV. ötéves terv törvényjavaslatát és annak indoklását tanulmányozva, a mezőgazdasági ágazatban is egész sor jelentős feladattal találkozunk — folytatta Báli Zoltán. A mezőgazdasági termelést az előző öt évhez viszonyítva 15—16%-kal kell növelni. Ugyanakkor az indoklás megállapítja, hogy a mezőgazdasági keresők száma a következő öt évben 100—150 ezer fővel csökken, egyben előírja azt, hogy a 15—16 ° C-os termelésnövekedést teljes egészében a termelékenység növelésével kell biztosítani. E feladat végrehajtásához a terv 61—62 milliárd Ft-ot biztosít az állati férőhelyek növelésére és korszerűsítésére, növénytermelésben a termények tárolására, gépek, műszerek beszerzésére. Azonban, ha figyelembe vesszük a jelenlegi erő- és munkagépek elhasználódását, látnunk kell azt, hogy a rendelkezésre kerülő gépek nagy mennyisége is esetleg egész minimális tényleges növekedést jelent, inkább a jelenlegi helyzet szinten tartását jelenti, még akkor is, ha esetleg az erőgépek vonóerejének növekedésével számolhatunk. Egyébként hiába növeljük a vonóerő nagyságát, ha ehhez megfelelő munkagépeket nem tudunk biztosítani. Jelenleg egyik problémánk az, hogy esetenként nagy vonóerővel kis kapacitású munkagépekkel dolgozunk, még akkor is, ha a munkagépkapcsolást szorgalmazzuk. Arra kell törekednünk, hogy mezőgazdaságunkban dolgozó nagy teljesítményű erőgépekhez megfelelő munkagépek legyenek, mégpedig olyanok, melyek stabilabb szerkezetükkel a kötöttebb talajok munkáit is megfelelő módon elvégzik. Vagyis összhangban kell lennie az erőgép vonzóerejének a munkagépek nagyobb teljesítményével, mert ez így gazdaságos éstermelékeny. Ezután a növekvő szállítási gondokkal foglalkozott Ball Zoltán, majd a bátaszéki termelőszövetkezet gépesített komplex brigádjainak munkáját ismertette. Kiemelte, hogy ez a munkaszervezet öt év átlagában 40 százalékkal alacsonyabb termelési költséggel dolgozik, mint a hagyományos munkaszervezetek. Befejezésül a termelőszövetkezetek orvosi ellátásáról szólt. — Kérésem az, hogy az Egészségügyi Minisztérium a már több, mint egy éve húzódó termelőszövetkezeti üzemorvosi ellátást szabályozó rendelkezést adja ki, hogy legalább azokban a szövetkezeti gazdaságokban, ahol 400 főnél több tag állandó jelleggel dolgozik, éppúgy, mint az ipari üzemekben, üzemorvosi ellátást biztosítani lehessen. Mezőgazdasági üzemeink veszélyessége egyre nő. Az emberek megelőző egészségvédelme egyre nagyobb igénnyel jelentkezik. Ezért szeretnénk, ha ez a jelentős kérdés az ember és a termelés érdekében mielőbb megoldást nyerne. Az országgyűlés elé terjesztett IV. ötéves tervtörvényt elfogadom.