Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
A IX. ötéves terv vitája az SZKP XXIV. kongresszusán A Kremlben szerdán folytatta munkáját az SZKP XXIV. kongresszusa. A küldöttek megvitatják Alekszej Koszigin kedden elhangzott beszámolóját a népgazdaság fejlesztésének kilencedig ötéves tervéről. Valamivel 10 óra előtt nagy taps fogadta a kongresszus elnökségének a terembe lépő tagjait. A tanácskozási terem számos pontján ,mini ünnepségek zajlottak: a küldöttek azokat a társaikat köszöntötték, akik a kongresszus idején kapták meg a Szocialista munka hőse kitüntető címet. Ezt követően Pjotr Maserov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a délelőtti ülés elnöke Pjotr Nyeporozsnyij energetikai és villamosítási minisztert szólította a szónoki emelvényre. Nyeporozsnyij részletesen szólt a villamosipar fejlődéséről, s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta : az elmúlt öt év során a fejlődés minőségileg új szakaszba érkezett. 1970-ben a Szovjetunió 740 milliárd kilowattóra villamosságot termelt. A jövő feladatairól szólva Nyeporozsnyij hangoztatta, hogy egységes villamossági és távvezetékrendszert kell kiépíteni, amelynek a fejlesztése nemcsak a Szovjetunióban, hanem a szocialista gazdasági integráción belül is feladat. Példaként hozta fel a miniszter a Béke távvezetéket, amelybe a Szovjetunión kívül Magyarország, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és Bulgária is beletartozik. Nyeporozsnyij vitába szállt azokkal a kongresszusi felszólalókkal, akik környezetvédelem címén a víztárolók, a vízierőművek építését nehezményezik. Hangoztatta, hogy az építkezések összhangban állanak a föld védelmével.Nyomatékosan rámutatott, hogy a kérdést komplex módon kell megközelíteni: az energiabázisok kiépítését úgy kell végezni, hogy abból a haltenyésztés, az öntözéses gazdálkodás, a rizstermesztés is profitáljon. Az energetikai és villamosítási miniszter után Vaszilij Prohorov, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára lépett a szónoki emelvényre. Vaszilij Prohorov felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek tevékenyen kivették részüket az új ötéves terv irányelveinek kidolgozásából. A dolgozók tízmilliói vitatták meg az irányelveket, számos javaslatot terjesztettek elő, amelyeket figyelmesen megvizsgált az SZKP Központi Bizottsága és a Minisztertanács. Prohorov megelégedéssel állapította meg, hogy az SZKP Központi Bizottságának beszámolója támogatta a vállalati kollektíváik szociális fejesztése tervezésének gyakorlatát, amivel a szakszervezetek aktívan foglalkoztak az utóbbi években. Az ilyen tervek intézkedéseket irányoznak elő a lét- és munkakörülmények, a szabadidő -kihasználás további javítására, a munkások és alkalmazottak szakképzettségének, általános műveltségi színvonalának emelésére. A társadalmi fogyasztási alapok növekedésével — mutatott rá az SZSZKT titkára, — bővülnek a szakszervezetek lehetőségei, egyebek között egészségügyi területen. A 8. ötéves terv éveiben a szovjet szakszervezetek 165 ezer férőhellyel rendelkező szanatóriumokat, üdülőket és hasonló intézményeket építették. "A szovjet szakszervezetek forrón helyeslik az ország fejlesztésének új szociális—gazdasági programját — mondotta Prohorov. A moszkvai Lihacsov autógyárban az automatizált és gépesített szalagok hossza elérte a 75 kilométert — mondotta felszólalásában Pavel Borogyin, a gyár igazgatója. Borogyin, aki maga is segédmunkásból vált a termelés vezetőjévé, beszámolt azokról a minőségi változásokról, amelyek a szovjet munkásosztály képzettségi szintjében mentek végbe. Konsztantyin Geraszimov, az Orosz SZSZSZK miniszterelnök-helyettese és tervbizottságának elnöke felszólalásában hangsúlyozta: helyesnek tartja a pártnak a köztársaság keleti körzetei gazdasági potenciáljának növelését, természeti kincseinek gyorsított ütemű kihasználását célzó irányvonalát. Hangsúlyozta, hogy Nyugat-Szibéria az új ötéves tervben az ország legnagyobb kőolaj- és földgázbázisává válik. Szibériában és a Távol-Keleten tovább fejlődik a fémkohászat, a gépgyártás, a fafeldolgozó- és könnyűipar, valamint több más iparág. Amilcar Cabral, a Portugál Guinea és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának főtitkára, Hernan del Canto, a Chilei Szocialista Párt képviselője, Nisizava Tomio, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára üdvözlő szavai után Nyikolaj Taraszov szovjet könnyűipari miniszter felszólalásában az üzemek műszaki korszerűsítésének problémáival foglalkozott. Elmondotta, hogy iparágában az új ötéves tervben a termelés növekedésének 95 százalékát a munkatermelékenység emelésével érik el. Az SZKP XXIV. kongresszusa csütörtökön folytatja munkáját. (MTI) Az SZKP XXIV. kongresszusának küldöttei nagy érdeklődéssel veszik át a tanácskozás eddigi anyagait. CKép távírónkon érkezett) Fock Jenő választási beszéde (Folytatás az 1. oldalról) — Az életszínvonal egyik igen fontos tényezője a lakáshelyzet alakulása. A negyedik ötéves terv során további 400 ezer új lakást építünk fel. Ennek nyomán öt esztendő alatt — egy lakásra három személyt számítva — egymillió 200 ezer ember költözik majd új otthonba. Közvéleményünk időszerűnek és szükségesnek tartotta a lakásgazdálkodás problémakörének átfogó rendezését is. A nemrég hozott határozatok megvalósításától a lakásviszonyok további javulását, a jobb lakáselosztást, és a terhek igazságosabb megoszlását várjuk. — Amint pártunk X. kongresszusa is rámutatott, az országépítő célok elérésének fontos feltétele és követelménye, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésével összhangban növeljük a nép életszínvonalát — mondotta a továbbiakban. Egyes társadalmi rétegek, csoportok jövedelmében az évek folyamán indokolatlan különbségek alakulnak ki. Ezek megszüntetésére időközönként központi bérintézkedések is szükségesek. Ezt szem előtt tartva a kormány, a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — az MSZMP Központi Bizottságának korábbi állásfoglalása alapján — néhány területen béremelésekre hozott határozatot. Fontos megbízatásnak teszek eleget, amikor most tájékoztatom önöket és egyúttal az ország közvéleményét arról, hogy 1971. június 1-én —összhangban a negyedik ötéves terv életszínvonal-emelés; előirányzatával — a következő központi bérintézkedéseket hatjuk végre. Felemeljük az alsó- és középfokú oktatási intézmények és az óvodák pedagógusainak illetményét 20 százalékkal. Ez az intézkedés mintegy 110 ezer pedagógust érint. — Felemeljük az orvosok, a gyógyszerészek bérét, szintén 20 százalékkal, továbbá az egészségügyi középkáderek (ápolók, laboránsok, asszisztensek, műtősök, stb.) bérét 5—10 százalékkal; az alsó- és középfokú oktatási és egészségügyi intézmények egyéb alkalmazottainak bérét 10 százalékkal. — Emeljük a fegyveres erők és testületek kötelékében szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tisztek, tiszthelyettesek illetményét 10 százalékkal. — A béremelésre hozott határozat végrehajtása során egy évben 1 milliárd 520 millió forintot fordítunk az érintett kategóriák életszínvonalának javítására. A bérintézkedés több mint 400 ezer ember jövedelmét emeli. A végrehajtás kimunkálása az érintett minisztériumok és szakszervezetek közös és felelősségteljes feladata. Ehhez a párt és a kormány csak elvi szempontokat ad. Nem lenne helyes a béremelésnél az egyenlősdi. A pedagógusoknál a béremelést fel kell egyben arra is használni, hogy a természettudományos szakokon végzők az oktatás területén maradjanak és ne az ipar és kereskedelem területén helyezkedjenek el egy-két évi nevelői tevékenység után. A népgazdaságunk adott lehetőségeinek keretében elhatározott béremelés társadalmi hatását nagyon jelentősnek tartjuk és mert tudjuk, hogy ez az intézkedés az érintettek gondjait enyhíti. Márpedig, ha egy pedagógus, vagy egy ápolónő, érezve a fokozottabb megbecsülést nagyobb kedvvel, jobb közérzettel végzi munkáját, annak a szülő, vagy az ápolásra szoruló beteg, s közvetve egyegy család érzi majd kedvező következményeit. Fock Jenő a továbbiakban elmondotta: — Tudjuk, hogy ezzel a mostani intézkedéssel korántsem oldottunk meg minden égető problémát. Éppen a most lezajlott szakszervezeti kongresszusok jelezték, hogy akadna még más területen is bőven tennivalónk. A problémákat az ország anyagi erejéhez mérten sorrarendre megoldjuk, mint ezt egész dolgozó népünk tanúsíthatja. A mostani bérpolitikai intézkedések azokat érintették, akiknek a bérét a legrégebben rendeztük, akik a legjelentősebben maradtak el mások bérszínvonalától Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkkal összefüggésben a Minisztertanács elnöke aláhúzta : Minden vonatkozásban bővítenünk kell külkereskedelmünket, a mainál hatékonyabban fel kell használnunk a nemzetközi együttműködésben rejlő nagy lehetőségeket. Együtt a szocialista országokkal, elő kell segítenünk a szocialista nemzeti gazdaságok közötti integrációs folyamatokat és a különböző kooperációs együttműködések további kiterjesztését. A szónok a továbbiakban a KGST-országok gazdasági integrációjának és munkamegosztásánál, fontosságáról a népgazdaságokban kialakult, nem kívánatos párhuzamosságok kiküszöböléséről beszélt. Mi, magyarok, különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk a tüzelőanyag, az energetika, a fontosabb nyersanyagok biztosítását célzó, szoros együttműködésnek — fűzte hozzá. Ezután a nemzetközi politika időszerű kérdéseivel foglalkozott Fock Jenő. Hangoztatta, hogy tevékenyen részt veszünk minden olyan akcióban, amely a nemzetközi helyzet javítását, a béke és a biztonság megszilárdítását, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködését szolgálja. Emlékeztetett az elmúlt időszak egyik legjelentősebb külpolitikai jellegű kezdeményezésére, a Varsói Szerződés tagállamai „budapesti felhívására”, s leszögezte: kormányunk álláspontja szerint elérkezett az idő, hogy a bizonytalan európai viszonyok rendezettebb alapokra kerüljenek; minden ország ismerje el a második világháború után Európában kialakult realitásokat, s fokozatosan megszűnjenek azok a körülmények, amelyek bizalmatlansághoz, esetleg fegyveres konfliktusokhoz vezethetnek. Elérkezett az ideje annak, hogy kontinensünk országai áttérjenek az európai biztonsági értekezlet előkészítésének aktívabb szakaszára, a tanácskozás sokoldalú előkészítésére. A Minisztertanács elnöke ezután a délkelet-ázsiai helyzettel foglalkozott, majd az izraeli agresszió nyomán a közelkeleti problémák megoldásával. — Álláspontunk szerint a délkelet-ázsiai problémák hamarább megoldódnának, ha javulna az együttműködés a Kínai Népköztársasággal, ha szorosabbra zárulnának a sorok a Kínai Népköztársaság, s a világ kommunista és munkásmozgalmai között. Ezért munkálkodunk mi, magyarok céltudatosan és következetesen az egység megteremtésén. A szocialista közösség más országaival együtt, a Magyar Népköztársaság is számos konkrét erőfeszítést tett azért, hogy a világ békéjét is fenyegető izraeli agresszió következményeit minden e térségben élő nép jogos érdekeinek figyelembevételével politikai eszközökkel felszámolják. Támogattuk és támogatjuk a Biztonsági Tanács 1967. november 2?-i határozatának végrehajtását, amelyet Izrael konokul ellene és végrehajtását mind ez ideig elszabotálta. Nagyra értékeljük az Egyesült Arab Köztársaság kormányánál: a konfliktus békés megoldására tett pozitív javaslatait. Fock Jenő a továbbiakban a szocialista országok közötti kapcsolatokról szólt. — Egyik fő törekvésünk volt, hogy erősítsük szövetségünket a Varsói Szerződéshez és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. E feladatot is sikerrel teljesítettük. Fejlődtek kapcsolataink a többi szocialista országgal is, a Vietnami Demokratikus Köztársasággal, a Kubai Köztársasággal, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Kültársasággal. Megelégedéssel konstatáljuk, hogy az utóbbi időben a Kínai Népköztársaság vezetői részéről is mutatkozik bizonyos készség államközi kapcsolataink normalizására. A továbbiakban hangoztatta, hogy a népek békéjének, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének legfőbb akadályozója az Egyesült Államok, amely makacsul ellenszegül a vitás kérdések békés eszközökkel történő megoldásának. A nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő eseményéről, az SZKP XXIV. kongresszusáról szólva a kormány elnöke rámutatott: Ez a nagyszabású tanácskozás, a kommunisták munkaértekezlete mérföldkő a szovjet nép történelmi útján, egyben kimagasló eseménye a szocializmust építő országok életének, a világ kommunista mozgalmának, az egész nemzetközi életnek. A kongresszust, az egész világhoz hasonlóan nagy figyelemmel kísérjük mi, magyarok is. Az SZKP kongresszusán megfogalmazott értékelésekkel a legteljesebb mértékben egyetértünk. És lelkesedéssel töltenek el azok a célok, amelyek az SZKP XXIV. kongresszusának tanácskozásain megfogalmazódnak. Beszéde végén Fock Jenő a következőket mondotta: — Kipróbált, igaz barátunkhoz, a Szovjetunióhoz hasonlóan mi is céltudatosan, lépésről lépésre, szorgalmas és fegyelmezett munkával tudunk csak tovább haladni gazdasági és társadalmi fejlődésünknek útján. Sikereink, — mint eddig is — a szocializmust építő népeknek, a szocializmus és a világ haladó erői gyarapodásának szerves részét képezik. Munkásosztályunk, dolgozó népünk hatékony támogatását kérjük ahhoz, hogy politikánkat következetesen valóra tudjuk váltani. Kérem szavazatukkal, bizalmukkal és mindennapi munkájukkal támogassák igazán nemes és vonzó nagy társadalmi célkitűzéseink megvalósítását!