Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

Szívélyes légkör a koreai Vöröskereszt-küldöttségek találkozóján Észak- és Dél-Korea Vörös­­keresztjeinek szerdán Phenjan­­ban lezajlott első plenáris tár­gyalása után a déli küldött­ség programja bankettekkel és látogatásokkal telik a szombati visszautazásig. E programnak akárcsak a szerdai ünnepélyes megnyitó ülésnek, jelentősége elsősorban a tárgyalások sike­rét lehetővé tevő légkör meg­teremtésében áll. Az újságírókkal és kísérők­kel együtt 54 főnyi dél-koreai küldöttség phenjani látogatása így nemcsak azt jelenti, hogy 27 év óta először utazott egy ilyen népes hivatalos csoport északra, hanem­­ azt is, hogy ennek a delegációnak először mutatják be a KNDK életét (s a dél-koreai sajtó 20 tudó­sítója így első kézből számol be az olvasóknak benyomá­sairól). Szon Szon Pil, a KNDK Vö­röskeresztjének elnöke szerdán este bankettet adott a déliek tiszteletére, csütörtökön dél­előtt pedig a vendégek Kim Ir Szen szülőházát keresték fel. A légkör mindkét alkalommal igen szívélyes volt: a banket­ten Li Bom Szek, a déli Vö­röskereszt-küldöttség vezetője pohárköszöntőjében arról be­szélt, hogy meggyőződése sze­rint az ország egyesítése után az egész koreai nép úgy fog ülni az asztalok körül, mint ezen a banketten. A mong­­jaongdei látogatáson pedig versengve készítettek közös fényképeket az északi és déli küldöttek. Szon Szon Pil csütörtökön a nemzetközi sajtó tudósítóival elbeszélgetve közölte, hogy már készül a szétszakadt csa­ládtagok listája. Az érintett személyek számát nem ismer­tette, de becslések szerint a szétszakadt családok kérdésé­nek rendezése északon és dé­len mintegy 10 millió embert érint. Az északi Vöröskereszt elnöke a Vöröskereszt-tárgya­lások és a politikai kérdések kapcsolatáról szólva hangsú­lyozta, hogy a családi, huma­nitárius problémák megoldása az egész koreai nép egyesítésé­nek ügyét segíti. (MTI) Egyiptom moszkvai és washingtoni nagykövete Kairóban Ahmed Khalil, a Washing­tonban működő egyiptomi ér­dekképviselet vezetője, aki diplomáciai kapcsolatok hiá­nyában lényegileg a nagykö­vet tisztét látja­ el, kedden vá­ratlanul Kairóba érkezett­.­­A Mena hírügynökség szerint hazai tartózkodása „magánjel­legük üarfoam. Mindazonáltal, mint nyugati hírügynökségek írják, az egyip­tomi fővárosban úgy hírlik, hogy a Khalil-látogatásnak „munkajellege” is van. A dip­lomata, aki nemrég Rogers külügyminiszterrel, majd Sis­­cóval a State Deparment kö­zel-keleti ügyekben illetékes államtitkárával tanácskozott, feltehetően tájékoztatja az egyiptomi vezetőket Washing­ton szándékairól — tekintettel a legújabb fejleményekre. Mint ismeretes Rogers nemrég aktívabb közvetítő szerepet jó­solt az Egyesült Államoknak a Közel-Keleten. KairóBan­ m­egjegyzik­­ még, hogy nemcsak Khálil washing­toni képviselő van otthon: Jehia Abdel Kader, az ország moszkvai nagykövete is foly­tatja még konzultációit kor­mánya vezetőivel. A csütörtöki Al Gumhurija szerint Egyiptom az ENSZ- közgyűlés őszi ülésszakán „új módon” kívánja felvetni a közel-keleti válság ügyét. A lap nem részletezte mit jelent ez, csupán utalt a térségben végbement legújabb fejlemé­nyekre. Gazdasági kérdések a Nixon—Tanaka találkozó középpontj­ában Magyar idő szerint csütör­tökön hajnalban Honoluluba érkezett Nixon amerikai el­nök, kíséretében Rogers kül­ügyminiszterrel, Kissinger nemzetbiztonsági főtanácsadó­val és más vezető személyi­ségekkel, hogy kétnapos meg­beszéléssorozatot folytasson Tanaka Kakuei japán minisz­terelnökkel. Tanaka mintegy négy órával Nixon után ér­kezett meg a Hawaii szige­tekre. Kissinger útban Honolulu felé a repülőgépen újságírók­kal beszélgetve igyekezett csökkenteni a japán—ameri­kai ellentétek jelentőségét. Ugyanezt a problémákról lát­szólag tudomást sem vevő, vagy azokat jelentéktelennek tartó­­ hangot ütötte meg Nixon, megérkezése után a repülőtéren mondott rövid beszédében. A tárgyalásokon számos kér­dést vitatnak meg a két or­szág vezetői: a japán—kínai és a japán—amerikai kapcso­latok és Tajvan státusának kérdését, az új kölcsönös „biz­tonsági” szerződés problémáit, — a központban azonban a gazdasági problémák állnak majd. Bár Washington minden eszközzel megpróbálta csök­k­enteni a japán áruk be­­romlását Amerikába, ugyan­akkor rákényszeríteni Tokiót, hogy tárja szélesebbre a ka­pukat az amerikai export előtt, a két ország közti defi­cit az Egyesült Államok rová­sára tovább növekszik. A TASZSZ tudósítója kiemeli, hogy ezek a gazdasági ellen­tétek egyre inkább átterjed­nek a politika területére is, így például Amerika és Ja­pán Ázsiához való viszonyá­ra. Nixon a japán miniszterel­nököt személyesen fogadta a hiskami légitámaszponton. Tanaka érkezésekor mind a japán miniszterelnök, mind az amerikai elnök hangsúlyozta a két ország együttműködésének jelentőségét. Közvetlenül Saigont fenyegetni a népi felszabadító erők (Folytatás az 1. oldalról)­ vesztette életét, illetve sebe­sült meg. További 200 pedig eltűnt. A népi erők heves rakéta­­támadásainak célpontja volt a Kambodzsa déli részébe veze­tő 2. számú főútvonal is, ame­lyet több ponton elvágtak és hosszabb szakaszon ellenőrzé­sük alá vontak.­­ A Thieu-rezsim augusztus 4-én kibocsátott önkényes sajtótörvénye elleni tiltakozá­sul testületileg lemondott a dél-vietnami sajtótanács. Amerikai vadászbombázók az elmúlt 24 órában a VDK területét 250 bevetésben, Dél- Vietnam különböző körzeteit pedig 333 bevetésben támadták — közölte csütörtökön dél­ben a saigoni amerikai pa­rancsnokság szóvivője. Tájékoztatójából kitűnt, hogy a demokratikus Vietnam ellen elkövetett légitámadások fő célpontja Dong Hói és Vinh térsége, valamint Haiphong kikötőváros környéke volt. A B—52-es amerikai hadá­szati bombavetők összesen 33 bevetésben támadták a VDK sűrűn lakott területeit és Dél- Vietnam felszabadított körze­teit. Az indokínai béke helyre­állításának egyetlen akadálya az, hogy az Egyesült Államok makacsul ragaszkodik a Thieu­­kormányzat hatalmon tartásá­hoz, ahhoz, hogy Dél-Vietnam­­ra rákényszerítse­ az amerikai neokolonializmust — mondot­ta Nguyen Mirth Vy, a VDK küldöttségének helyettes veze­tője csütörtökön, a párizsi Vietnam-konferencia 157. ülésén. (Xuan Thuy állammi­niszter, a VDK delegációjának vezetője jelenleg szabadságon van.) Keményen bírálta Nixon el­nököt a Vietnam elleni terror­­támadások folytatása miatt. „De semmiféle nyers erőszak sem képes megtörni a vietna­mi népnek az amerikai agres­­­szió ellen vívott harcát” — hangsúlyozta a VDK küldött­ségének helyettes vezetője. Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK külügyminisztere és Párizsban tárgyaló­­ küldöttsé­gének vezetője egyebek közt kijelentette: „Ha az Egyesült Államok ténylegesen azt akar­ná, hogy a tárgyalásokon ha­ladást érjenek el, ennek sem­mi akadálya sem lenne”. Mint mondotta, ha az Egyesült Államok komolyan válaszolt volna a DIFK hétpontos béke­­javaslatára, akkor már régen helyreállt volna a béke, az amerikai csapatok tisztességben kivonulhattak volna Vietnam­ból, s az­ összes amerikai fog­lyok visszatérhettek volna csa­ládjukhoz. McGovern — Thieu sorsáról McGovern, az amerikai de­mokrata párt elnökjelölt­je akit elsősorban a vietnami há­ború elleni fellépése tett nép­szerűvé, szerdán meglepő ki­jelentést tett. Újságírók előtt kijelentette: ha tárgyalások útján sikerül befejezni az in­dokínai háborút, Thieu dél­vietnami elnöknek és barátai­nak politikai menedékjogot nyújthatna az Egyesült Álla­mok. A szenátor közölte, bár nem hiszi hogy Thieu „a demokra­tikus eszméket képviseli, de ő volt saigoni emberünk. Mi helyeztük posztjára és mi védtük meg hatalmát”. (Reuter) Izland kiterjeszti halászati határait Olafur Johannesson izlan­di miniszterelnök az UPI amerikai hírügynökség tudósí­tójának adott interjújában kijelentette, hogy az ország halászati határait pénteken 12 tengeri mérföldről 50 mér­földre terjesztik ki. Hangsú­lyozta, hogy a 210 000 izlandi lakos számára ez élet-halál kérdés, mert az izlandi gazda­ság jóformán kizárólag a ha­lászati ipartól függ. A miniszterelnök hangsú­lyozta, hogy az egész ország és a parlament maradéktala­nul támogatja a határok ki­­terjesztésére vonatkozó dön­tést. Mint­ az UPI tudósítója megjegyzi: Nagy-Britannia és Nyugat-Németország erőtelje­­sen ellenzi az izlandi intézke­dést, amelyet a hágai nemzet­közi bíróság törvénytelennek minősített. Az izlandi minisz­terelnök sajnálkozását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a halászati kérdésben nem sike­rült megegyezésre jutni az angolokkal és a nyugatnéme­tekkel. Noha a békés megol­dást tartjuk ésszerűnek, kény­telenek vagyunk vállalni a döntés következményeit — mondta a miniszterelnök- Megbékélési folyamat a két Kongó között Zaire fővárosában, Kinsha­­sában szerdán közleményt írtak alá a Zaire Köztársaság és a Kongói Népi Köztársa­ság kapcsolatai normalizálá­sáról, illetve annak meneté­ről. A közlemény szerint is­mét megindul a forgalom a két országot elválasztó Kongó folyó partjai között : szeptem­ber közepén újból megnyit­ják a diplomáciai képvisele­teket, s a két ország vegyes­bizottsága három albizottsá­got létesít a gazdasági, tudo­mányos és kulturális együtt­működés problémáinak tanul­mányozására. A normalizálás­ról szóló elvi nyilatkozatot már korábban aláírták. (AFP) A Chilei KP levele Allende elnökhöz Luis Corvalan, a Chilei KP főtitkára szerdán válaszolt ar­ra a nyílt levélre, amelyet Silvador­ Allende köztársasági elnök intézett a népi egység pártjainak vezetőihez. Az elnök, mint emlékezetes, felszólította a pártokat, hogy az egységet ideológiai színvo­naluk emelésével és tagjaik fegyelmének fokozásával erő­sítsék. Válaszlevelében Corvalan hangsúlyozza, hogy a KP, mint eddig is, a párt legfontosabb feladatának a munkások, pa­rasztok, alkalmazottak, nők meglévő szervezeteinek erősí­tését tartja, valamint azt, hogy a szervezetek tagjai a politi­kai nézetkülönbségeken felül­emelkedve a népi egység prob­lémáinak megoldására mozgó­sítsa. A Chilei KP főtitkára a to­vábbiakban megállapítja, hogy a sorok eggyé kovácsolása és a tömegek mozgósítása terén valóban mutatkoznak gyenge­ségek a népi egységen belül. Tény ugyanakkor az is — folytatja — hogy valamennyi népi­­ egységpártnak a közös célokba vetett hite előmozdít­ja ezeknek a gyengeségeknek a­ leküzdését. „A legsürgősebb feladatok egyike éppen ezért, hogy biztosítsuk a munkások és parasztok részvételét a gaz­daság és az állami élet irányí­tásában, s hogy szélesítsük párbeszédünket a középréte­gekkel”. A Chilei KP levelében éle­sen elítéli a szélsőjobboldali provokátorokat és hangsúlyoz­za, hogy a kereszténydemokra­ta párt kétarcú játékot folytat, a reakciós lázadók kezére ját­szik. A KP véleménye az, hogy az erőviszonyok megváltoztatá­sához szigorú politikát kell folytatni a lázadókkal szem­ben, új és hatékony erőfeszí­téseket kell tenni a termelés növelése végett, s elérni, hogy a munkások, s a középrétegek elkötelezetten támogassák a kormány gazdasági és pénz­ügyi politikáját. A népi egy­ség meg tudja nyerni, a népi egységnek meg is kell nyernie harcát a nép ellenségeivel szemben — hangsúlyozza befe­jezésül a levél. (MTI) Jordánia különbékére készül Izraellel A Wafa palesztin hírügynök­ség azt jelentette, hogy­­ Jor­dánia még az év vége előtt bejelenti: kész különbékét alá­írni Izraellel. A Wafa értesü­lése szerint a jordániai kor­mány egyik tagja minisztériu­mának tisztviselői előtt nem­rég bejelentette, hogy „a béke az egyetlen módja a Jordán folyó megszállt nyugati partja visszaszerzésének”. A meg nem nevezett miniszter állítólag ki­fejezte azt a reményét, hogy a kormány az elkövetkezendő három hónap során hírt ad békekötési szándékairól. A Wafa az értesülés alátá­masztására felidézi Dajan iz­raeli hadügyminiszter több ki­jelentését. Az Al Moharrer című pa­­lesztínbarát bejrúti lap vi­szont arról tud, hogy Jordá­nia és Izrael megegyezett a Jordán folyó mindkét partján lévő menekülttáborok feloszla­tásában. A megegyezés lényege — tűnik ki az Al Moharrer cikkéből , hogy mind Jordá­nia, mind Izrael a maga kezé­be veszi a palesztinok sorsát, saját állampolgáraivá teszi őket. Jordánia nyugatnémet segítséggel kívánja letelepíteni a menekülteket, Izrael pedig azt szeretné, ha az ENSZ me­nekültsegélyező szerve, az UNRWA nem foglalkozna többet a palesztinokkal, a se­gélyt azután Tel Aviv folyó­sítaná. (AFP)

Next