Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-01 / 206. szám
Szívélyes légkör a koreai Vöröskereszt-küldöttségek találkozóján Észak- és Dél-Korea Vöröskeresztjeinek szerdán Phenjanban lezajlott első plenáris tárgyalása után a déli küldöttség programja bankettekkel és látogatásokkal telik a szombati visszautazásig. E programnak akárcsak a szerdai ünnepélyes megnyitó ülésnek, jelentősége elsősorban a tárgyalások sikerét lehetővé tevő légkör megteremtésében áll. Az újságírókkal és kísérőkkel együtt 54 főnyi dél-koreai küldöttség phenjani látogatása így nemcsak azt jelenti, hogy 27 év óta először utazott egy ilyen népes hivatalos csoport északra, hanem azt is, hogy ennek a delegációnak először mutatják be a KNDK életét (s a dél-koreai sajtó 20 tudósítója így első kézből számol be az olvasóknak benyomásairól). Szon Szon Pil, a KNDK Vöröskeresztjének elnöke szerdán este bankettet adott a déliek tiszteletére, csütörtökön délelőtt pedig a vendégek Kim Ir Szen szülőházát keresték fel. A légkör mindkét alkalommal igen szívélyes volt: a banketten Li Bom Szek, a déli Vöröskereszt-küldöttség vezetője pohárköszöntőjében arról beszélt, hogy meggyőződése szerint az ország egyesítése után az egész koreai nép úgy fog ülni az asztalok körül, mint ezen a banketten. A mongjaongdei látogatáson pedig versengve készítettek közös fényképeket az északi és déli küldöttek. Szon Szon Pil csütörtökön a nemzetközi sajtó tudósítóival elbeszélgetve közölte, hogy már készül a szétszakadt családtagok listája. Az érintett személyek számát nem ismertette, de becslések szerint a szétszakadt családok kérdésének rendezése északon és délen mintegy 10 millió embert érint. Az északi Vöröskereszt elnöke a Vöröskereszt-tárgyalások és a politikai kérdések kapcsolatáról szólva hangsúlyozta, hogy a családi, humanitárius problémák megoldása az egész koreai nép egyesítésének ügyét segíti. (MTI) Egyiptom moszkvai és washingtoni nagykövete Kairóban Ahmed Khalil, a Washingtonban működő egyiptomi érdekképviselet vezetője, aki diplomáciai kapcsolatok hiányában lényegileg a nagykövet tisztét látja el, kedden váratlanul Kairóba érkezett.A Mena hírügynökség szerint hazai tartózkodása „magánjellegük üarfoam. Mindazonáltal, mint nyugati hírügynökségek írják, az egyiptomi fővárosban úgy hírlik, hogy a Khalil-látogatásnak „munkajellege” is van. A diplomata, aki nemrég Rogers külügyminiszterrel, majd Siscóval a State Deparment közel-keleti ügyekben illetékes államtitkárával tanácskozott, feltehetően tájékoztatja az egyiptomi vezetőket Washington szándékairól — tekintettel a legújabb fejleményekre. Mint ismeretes Rogers nemrég aktívabb közvetítő szerepet jósolt az Egyesült Államoknak a Közel-Keleten. KairóBan megjegyzik még, hogy nemcsak Khálil washingtoni képviselő van otthon: Jehia Abdel Kader, az ország moszkvai nagykövete is folytatja még konzultációit kormánya vezetőivel. A csütörtöki Al Gumhurija szerint Egyiptom az ENSZ- közgyűlés őszi ülésszakán „új módon” kívánja felvetni a közel-keleti válság ügyét. A lap nem részletezte mit jelent ez, csupán utalt a térségben végbement legújabb fejleményekre. Gazdasági kérdések a Nixon—Tanaka találkozó középpontjában Magyar idő szerint csütörtökön hajnalban Honoluluba érkezett Nixon amerikai elnök, kíséretében Rogers külügyminiszterrel, Kissinger nemzetbiztonsági főtanácsadóval és más vezető személyiségekkel, hogy kétnapos megbeszéléssorozatot folytasson Tanaka Kakuei japán miniszterelnökkel. Tanaka mintegy négy órával Nixon után érkezett meg a Hawaii szigetekre. Kissinger útban Honolulu felé a repülőgépen újságírókkal beszélgetve igyekezett csökkenteni a japán—amerikai ellentétek jelentőségét. Ugyanezt a problémákról látszólag tudomást sem vevő, vagy azokat jelentéktelennek tartó hangot ütötte meg Nixon, megérkezése után a repülőtéren mondott rövid beszédében. A tárgyalásokon számos kérdést vitatnak meg a két ország vezetői: a japán—kínai és a japán—amerikai kapcsolatok és Tajvan státusának kérdését, az új kölcsönös „biztonsági” szerződés problémáit, — a központban azonban a gazdasági problémák állnak majd. Bár Washington minden eszközzel megpróbálta csökkenteni a japán áruk beromlását Amerikába, ugyanakkor rákényszeríteni Tokiót, hogy tárja szélesebbre a kapukat az amerikai export előtt, a két ország közti deficit az Egyesült Államok rovására tovább növekszik. A TASZSZ tudósítója kiemeli, hogy ezek a gazdasági ellentétek egyre inkább átterjednek a politika területére is, így például Amerika és Japán Ázsiához való viszonyára. Nixon a japán miniszterelnököt személyesen fogadta a hiskami légitámaszponton. Tanaka érkezésekor mind a japán miniszterelnök, mind az amerikai elnök hangsúlyozta a két ország együttműködésének jelentőségét. Közvetlenül Saigont fenyegetni a népi felszabadító erők (Folytatás az 1. oldalról) vesztette életét, illetve sebesült meg. További 200 pedig eltűnt. A népi erők heves rakétatámadásainak célpontja volt a Kambodzsa déli részébe vezető 2. számú főútvonal is, amelyet több ponton elvágtak és hosszabb szakaszon ellenőrzésük alá vontak. A Thieu-rezsim augusztus 4-én kibocsátott önkényes sajtótörvénye elleni tiltakozásul testületileg lemondott a dél-vietnami sajtótanács. Amerikai vadászbombázók az elmúlt 24 órában a VDK területét 250 bevetésben, Dél- Vietnam különböző körzeteit pedig 333 bevetésben támadták — közölte csütörtökön délben a saigoni amerikai parancsnokság szóvivője. Tájékoztatójából kitűnt, hogy a demokratikus Vietnam ellen elkövetett légitámadások fő célpontja Dong Hói és Vinh térsége, valamint Haiphong kikötőváros környéke volt. A B—52-es amerikai hadászati bombavetők összesen 33 bevetésben támadták a VDK sűrűn lakott területeit és Dél- Vietnam felszabadított körzeteit. Az indokínai béke helyreállításának egyetlen akadálya az, hogy az Egyesült Államok makacsul ragaszkodik a Thieukormányzat hatalmon tartásához, ahhoz, hogy Dél-Vietnamra rákényszerítse az amerikai neokolonializmust — mondotta Nguyen Mirth Vy, a VDK küldöttségének helyettes vezetője csütörtökön, a párizsi Vietnam-konferencia 157. ülésén. (Xuan Thuy államminiszter, a VDK delegációjának vezetője jelenleg szabadságon van.) Keményen bírálta Nixon elnököt a Vietnam elleni terrortámadások folytatása miatt. „De semmiféle nyers erőszak sem képes megtörni a vietnami népnek az amerikai agresszió ellen vívott harcát” — hangsúlyozta a VDK küldöttségének helyettes vezetője. Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK külügyminisztere és Párizsban tárgyaló küldöttségének vezetője egyebek közt kijelentette: „Ha az Egyesült Államok ténylegesen azt akarná, hogy a tárgyalásokon haladást érjenek el, ennek semmi akadálya sem lenne”. Mint mondotta, ha az Egyesült Államok komolyan válaszolt volna a DIFK hétpontos békejavaslatára, akkor már régen helyreállt volna a béke, az amerikai csapatok tisztességben kivonulhattak volna Vietnamból, s az összes amerikai foglyok visszatérhettek volna családjukhoz. McGovern — Thieu sorsáról McGovern, az amerikai demokrata párt elnökjelöltje akit elsősorban a vietnami háború elleni fellépése tett népszerűvé, szerdán meglepő kijelentést tett. Újságírók előtt kijelentette: ha tárgyalások útján sikerül befejezni az indokínai háborút, Thieu délvietnami elnöknek és barátainak politikai menedékjogot nyújthatna az Egyesült Államok. A szenátor közölte, bár nem hiszi hogy Thieu „a demokratikus eszméket képviseli, de ő volt saigoni emberünk. Mi helyeztük posztjára és mi védtük meg hatalmát”. (Reuter) Izland kiterjeszti halászati határait Olafur Johannesson izlandi miniszterelnök az UPI amerikai hírügynökség tudósítójának adott interjújában kijelentette, hogy az ország halászati határait pénteken 12 tengeri mérföldről 50 mérföldre terjesztik ki. Hangsúlyozta, hogy a 210 000 izlandi lakos számára ez élet-halál kérdés, mert az izlandi gazdaság jóformán kizárólag a halászati ipartól függ. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az egész ország és a parlament maradéktalanul támogatja a határok kiterjesztésére vonatkozó döntést. Mint az UPI tudósítója megjegyzi: Nagy-Britannia és Nyugat-Németország erőteljesen ellenzi az izlandi intézkedést, amelyet a hágai nemzetközi bíróság törvénytelennek minősített. Az izlandi miniszterelnök sajnálkozását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a halászati kérdésben nem sikerült megegyezésre jutni az angolokkal és a nyugatnémetekkel. Noha a békés megoldást tartjuk ésszerűnek, kénytelenek vagyunk vállalni a döntés következményeit — mondta a miniszterelnök- Megbékélési folyamat a két Kongó között Zaire fővárosában, Kinshasában szerdán közleményt írtak alá a Zaire Köztársaság és a Kongói Népi Köztársaság kapcsolatai normalizálásáról, illetve annak menetéről. A közlemény szerint ismét megindul a forgalom a két országot elválasztó Kongó folyó partjai között : szeptember közepén újból megnyitják a diplomáciai képviseleteket, s a két ország vegyesbizottsága három albizottságot létesít a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés problémáinak tanulmányozására. A normalizálásról szóló elvi nyilatkozatot már korábban aláírták. (AFP) A Chilei KP levele Allende elnökhöz Luis Corvalan, a Chilei KP főtitkára szerdán válaszolt arra a nyílt levélre, amelyet Silvador Allende köztársasági elnök intézett a népi egység pártjainak vezetőihez. Az elnök, mint emlékezetes, felszólította a pártokat, hogy az egységet ideológiai színvonaluk emelésével és tagjaik fegyelmének fokozásával erősítsék. Válaszlevelében Corvalan hangsúlyozza, hogy a KP, mint eddig is, a párt legfontosabb feladatának a munkások, parasztok, alkalmazottak, nők meglévő szervezeteinek erősítését tartja, valamint azt, hogy a szervezetek tagjai a politikai nézetkülönbségeken felülemelkedve a népi egység problémáinak megoldására mozgósítsa. A Chilei KP főtitkára a továbbiakban megállapítja, hogy a sorok eggyé kovácsolása és a tömegek mozgósítása terén valóban mutatkoznak gyengeségek a népi egységen belül. Tény ugyanakkor az is — folytatja — hogy valamennyi népi egységpártnak a közös célokba vetett hite előmozdítja ezeknek a gyengeségeknek a leküzdését. „A legsürgősebb feladatok egyike éppen ezért, hogy biztosítsuk a munkások és parasztok részvételét a gazdaság és az állami élet irányításában, s hogy szélesítsük párbeszédünket a középrétegekkel”. A Chilei KP levelében élesen elítéli a szélsőjobboldali provokátorokat és hangsúlyozza, hogy a kereszténydemokrata párt kétarcú játékot folytat, a reakciós lázadók kezére játszik. A KP véleménye az, hogy az erőviszonyok megváltoztatásához szigorú politikát kell folytatni a lázadókkal szemben, új és hatékony erőfeszítéseket kell tenni a termelés növelése végett, s elérni, hogy a munkások, s a középrétegek elkötelezetten támogassák a kormány gazdasági és pénzügyi politikáját. A népi egység meg tudja nyerni, a népi egységnek meg is kell nyernie harcát a nép ellenségeivel szemben — hangsúlyozza befejezésül a levél. (MTI) Jordánia különbékére készül Izraellel A Wafa palesztin hírügynökség azt jelentette, hogy Jordánia még az év vége előtt bejelenti: kész különbékét aláírni Izraellel. A Wafa értesülése szerint a jordániai kormány egyik tagja minisztériumának tisztviselői előtt nemrég bejelentette, hogy „a béke az egyetlen módja a Jordán folyó megszállt nyugati partja visszaszerzésének”. A meg nem nevezett miniszter állítólag kifejezte azt a reményét, hogy a kormány az elkövetkezendő három hónap során hírt ad békekötési szándékairól. A Wafa az értesülés alátámasztására felidézi Dajan izraeli hadügyminiszter több kijelentését. Az Al Moharrer című palesztínbarát bejrúti lap viszont arról tud, hogy Jordánia és Izrael megegyezett a Jordán folyó mindkét partján lévő menekülttáborok feloszlatásában. A megegyezés lényege — tűnik ki az Al Moharrer cikkéből , hogy mind Jordánia, mind Izrael a maga kezébe veszi a palesztinok sorsát, saját állampolgáraivá teszi őket. Jordánia nyugatnémet segítséggel kívánja letelepíteni a menekülteket, Izrael pedig azt szeretné, ha az ENSZ menekültsegélyező szerve, az UNRWA nem foglalkozna többet a palesztinokkal, a segélyt azután Tel Aviv folyósítaná. (AFP)