Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-10 / 214. szám

I Hol járt Petőfi és Jókai tanúként ? Hatvany Lajos „így élt Pe­tőfi” című gyűjteményében megemlékezik arról, hogy a nagy költő, Jókai Mór társa­ságában 1846-ban Esztergom­ban járt. Barátjuk,­ Várady Antal esküvőjén tanúskodtak. A plébánia korabeli anyaköny­ve így szól erről: "Anyakönyvi bejegyzés Krisztus Urunk születése után /1846. június 29. házasságra összveadttak Vezeték és Ke­resztneve, hitvallása: és Vára­­di Antal helvét vallású és Huffy Ida k. a. R. katolikus. h­ázasságra öszveadottak. Életneve, születés- és lakhe­lye. Köz- és váltójogi ügyvéd Paszadi Szabolcs Vmvi születés, pesthi lakos. Fajkürthi szülés itteni lakos. Tanúk Vezeték és Kereszt- * neve, életneme. Petőfi Sándor költő, pesthy lakos és Ásvay Jókai Móricz, pesthy lakos. Az összeadó egyházi sze­mély. Kölcsönös megegyezé­­söket a házasságra kijelentet­ték előttem. Kollár István Plébános előtt a Plébánia lak­ban. Felmentés, elbocsátás. Vő­legény felmentve és elbocsájt­­va. Menyasszony hirdetve.” Az közismert tehát, hogy a XIX. század két nagy alakja tanúskodott az esztergomi es­küvőn.­ A házról azonban, ahol a lagzi volt, eddig nem tudtak semmit. Ortutay And­rás, a Komárom megyei Levél­tár igazgatója most a levéltár­ban őrzött Esztergom szabad királyi város 1845—46-os adó­felosztási könyvében talált be­jegyzések alapján „kinyomoz­ta”, hol lakott Ruffy Ida édesanyja „tekintetes Ruffy Andrásné”. Az akkor 131. szá­mú házként megjelölt épület­ben a ház lakóinak neve közt utólagos bejegyzésként — fel­tehetően évközben költöztek oda — ez szerepelt: „még egy özv.­ asszony, annak van egy tehene, Ruffyné.” Az összeírást 1845. végén készítették. Az 1847—48-as adókivetés szerint is abban a házban laktak. A ház,­ a város akkori úgy­nevezett második fertályában állt. Egy, ugyanazt az állapo­tot tükröző, 1877-ben készült térkép alapján, valamint a házhely nagyságából pontosan azonosítani lehetett : a­­ mai Kossuth utca 21-es számú ház­ban járt ;a lakodalomban Pe­tőfi és Jókai. A ház udvari része, ahol a lakók, köztük Ruffyék éltek, feltehetően már akkor is így nézett ki. Ugyan­is az 1838-as nagy árvíz után Esztergom házainak kilencven százalékát újjáépítették. A XIX. század negyvenes évei­nek ódon hangulatát tükröző házrészt Ortutay András fény­képen is megörökítette. Gyufagyűjtők figyelem ! Hol gyártják a világon a leghosszabb gyufát! De ha nem is a világon, akkor leg­alább Európában? A lengyel­­országi Bystrzyca Klodzka vá­ros lakóinak egy percig sem kell gondolkozniuk ezen a kérdésen: nagyon jól tudják, hogy náluk készítik Európá­ban a leghosszabb gyufát. Az itteni gyárban részint egyet­len gyufaszál pontosan két percig ég. De ilyen gyufát csak egy helyen lehet vásá­rolni: a városi gyufagyár mú­zeumában. Macska a repülőgép ellen Egy babona szerint ha feke­te macska szalad át az úton, az embernek nem lesz sze­rencséje. Mindeddig azonban még a legbabonásabb embert sem fenyegette az a veszély, hogy a levegőben találkozik fekete macskával. .. .Ontario repülőterén a gép már a levegőbe emelke­dett, amikor a csomagtérben az egyik ketrecből kimászott egy fekete macska. A cica ki­járatot keresve végül is a pi­lótafülkébe jutott és nyávogva futkosni kezdett a személyzet tagjainak lábai között. A megrémült pilóta­ a gépet visszavitte a földre, az utaso­kat egy másik repülőgépen helyezték el, majd a rendőrség külön parancsot adott ki, hogy fogják el és „tegyék ártal­matlanná” a macskát. Csigavadászati­­ engedély A svájci Vaud kantonban a hatóságok engedélyhez kötik a csigagyűjtést. A gyűjtéssel foglalkozóknak az engedélyen kívül magukkal kell vinniük egy 35 mm átmérőjű gyűrűt, mint a csigák mérőeszközét. Azokat a csigákat, amelyek átférnek a gyűrűn, szabadon kell bocsátaniuk. Kézi EKG-készülék A szív állapotáról, működé­séről gyors tájékoztatást adó elektrokardiográfra (EKG) nemcsak helyhez kötötten (kórházakban, rendelőintéze­tekben) lehet szükség, hanem „külső” vizsgálatoknál is (el­sősegélynyújtásnál, el nem mozdítható fekvőbetegnél, sportorvosi megfigyeléseknél stb.) .Erre a célra „Visicard” néven kis hordozható EKG- készüléket hoz forgalomba egy freiburgi cég. A készülék há­rom talpát a mellkas megha­tározott pontjaira kell illeszte­ni a vizsgálatkor, közvetlenül a szív fölé. A műszert négy szárazelem táplálja. Az elülső­ műszerla­pon helyezkednek el a kézelő­gombok, szabályzók, a jelző­lámpa és az EKG-görbét mu­tató kisméretű katódsugárcső képernyője. Csecsemők és kis­­gyermekek vizsgálatához cse­rélhető, egymáshoz közelebb eső talpakkal szerelik fel a készüléket Theresának segíteni kell a fogmosásnál­ ­ A manilai állatkertben élő Theresa névre hallgató elefánt soha nem hajlandó reggelizni és este nem fekszik le aludni, amíg gondozója nem segít ne­ki a toalett elvégzésében. The­resa maga mosdik, a fogait azonban nem tudja megtisztí­­tani. Azt viszont nagyon jól tudja, hogy ez elengedhetetlen, hiszen a fogorvosok máig sem tudják betömni az elefántok fogait, s még kevésbé tudnak műfogsort készíteni számukra A szervezet átöröklő képességének védelme Nyikolaj Dubinyin, a Szov­jet Tudományos Akadémia ál­talános genetikai intézetének igazgatója bejelentette, hogy a szovjet tudósoknak sikerült új, sajátos enzimeket felfedezniük. Úgynevezett reparatív enzime­ket találtak az élő­világ leg­különbözőbb képviselőinél — a baktériumoktól egészen az emberig. Amint a több évig tartó kí­sérletek során kiderült, ezek az enzimek elősegítik a sejtekben azoknak a folyamatoknak a normalizálódását, amelyek kü­lönféle külső hatások (ibolyán­túli és röntgensugarak, vegyi anyagok), egyes esetekben pe­dig az anyagcsere változása következtében szabálytalanok­­­­ká váltak. Nyikolaj Dubinyin kijelen­tette: a növényt, az állatot vagy az embert csak akkor érintik a külső környezet ká­ros befolyásai, ha nem műkö­dik a védekező rendszere. Eb­ben az esetben a szervezet gyakrabban betegszik meg, öröklődő elváltozások, úgyne­vezett mutációk keletkeznek benne. Ami a mezőgazdasági növé­nyeket illeti — mondotta Du­binyin —, az ilyen mutációk gyakran szükségesek és a tu­dósok mesterségesen is elő­idéznek mutációkat új fajták létrehozásánál. A szakemberek véleménye szerint a vírusku­tatóknak is számolniuk kell azal a lehetőséggel, hogy a sejtek esetleg nem tartalmaz­nak reparativ enzimeket. A szovjet tudósok kiderítet­ték, hogy az általuk felfedezett reparativ enzimeket számos ország tudósai miért nem tud­ták kimutatni bizonyos állat­fajtáknál, így például a hör­csögnél. Amint kiderült, a kül­földi tudósok olyan sejteket vizsgáltak, amelyeket hosszú időn át a szervezeten kívül­i kémcsőben tenyésztettek. Az ilyen elkülönített sejtekben el­hal a védekezőrendszer. A most 65 esztendős Dubi­nyin akadémikus egyébként a szovjet genetikai iskola vezér­­egyénisége Kronstadtban szü­letett. Dubinyin korán elveszí­tette szüleit és a szovjet hata­lom megalakulása után öt éven át gyermekotthonban ne­velkedett. Középiskolai tanul­mányainak befejezése után fel­vették a moszkvai egyetem biológiai fakultására. Dubinyin első tudományos munkáiban, amelyeket még egyetemi tanulmányai idején publikált, a gének problémá­jával foglalkozott. Ezek a mun­kák mindjárt közismertté tet­ték Dubinyin nevét. Mono­gráfiáit­­ kiadták Angliában, az NDK-ban, Csehszlovákiában, az Egyesült Államokban és más országokban. A Dubinyin vezetése alatt álló intézet laboratóriumaiban a Szovjetunió szövetségi köz­társaságainak többségéből ér­kezett fiatal tudósok dolgoz­nak. Dubinyin akadémikus jelen­tős érdemeket szerzett a mező­gazdaság-tudomány­­ számos gyakorlati kérdésének megol­dása terén is, így például ő kísérletezett elsőként új, magas terméshozamú cukorrépa-, bú­za-, paradicsom- és babfajták nemesítésével. Titoktartás Arturo Toscanini a New York-i Metropolitan-ben pró­bált egy ugyancsak elkapatott énekesnővel. A hölgy nagyon nehezen viselte el a karmes­ter bíráló megjegyzéseit. „Mister Toscanini, én világhí­rű énekes vagyok” — mondta élesen. Számíthat a titoktartá­somra asszonyom — vála­szolt szárazon a mester —, senkivel sem fogom közölni!” MAGAZIN * MAGAZIN MAGAZIN * MAGAZIN * ••• . « • Kolbászevési verseny Ronald Logan 21 éves angol tejesember világrekordot ál­lított fel, mégpedig azzal, hogy 12 perc alatt 28 kolbászt fo­gyasztott el A versenyzők 100 fontos díj reményében álltak rajthoz. Logan legerősebb el­lenfele a 45 éves Walter Cor­nelius volt, aki a közelmúlt­ban 10 perc­ alatt 30 kolbászt evett meg. A versenyzés nap­ján azonban 12 perc alatt mindössze 22 kolbász elfo­gyasztására jutott ereje, ezzel a teljesítményével pedig csak a harmadik helyen végzett Veszélyes-e a hajlakk ? Első­­ ízben hangzott el, hogy a spray-rendszerű haj­lakk esetleg tüdőmegbetege­dést okoz. Már tíz éve annak, hogy felmerült a szakértőkben a gyanú, azonban csak most hangzott el az óvatosan meg­fogalmazott vád .orvosi' szak­lapban, John Gowdy­­ tollából. John Gowdy kétségkívül szak­értője a kérdésnek, tekintettel arra, hogy legalább egy évti­zede foglalkozik a problémá­val a Food and Drug Admi­nistration kebelében. A tüdőnek azt a megbete­gedését, amelyet esetleg a hajlakk okoz, „raktározás­nak” vagy „tárolási betegség­nek” nevezik, amelynek az az előnye, hogy az állandóan használt hajlakkot az ember belélegzi és a műanyagré­szecskék, valamint esetleges egyéb káros anyagok lerakód­­nak a tüdőben. Maga Gandy is elismeri, hogy vajmi­­ kevés azoknak a dokumentációknak a száma, amelyek kétséget kizáróan be­bizonyítják a betegség létezé­sét és elterjedését, s ennek oka viszont csupán az, hogy a­­ jelenlegi kémiai analízisek nem elég pontosan és nem elég fejlettek ahhoz, hogy ki­mutassák a tüdőben felhal­mozódott­­ lakkrészecskéket. Csak miután a műanyagré­szecskék mennyisége­­ túljutott egy bizonyos szinten, akkor bizonyíthatnak a­­ röntgen­sugarak”. Az orvosok által a Food and Drug Administrationnek megküldött röntgenfelvételek legnagyobb része azt mutatja, hogy a tüdőben tuberkulózis­ra vagy egy igen elterjedt rák­­fajtára utaló nyomok vannak. Lényegében azonban félreért­hető látszatról van szó csu­pán, hiszen a figyelmesebb­­ vizsgálat kimutatja, hogy a tüdőben lerakodott lakkré­szecskék nem okoznak sem tuberkulózist, sem rákot. Nagyon sok nőnél előfordul azonban, hogy éveken át tar­tó rendszeres és bőséges haj­lakk-használat után különbö­ző jellegű tüdő- és légzőszervi megbetegedések lépnek fel. A kutatás mai állása szerint rendkívül nehéz pontosan­­ meghatározni, mi is ezeknek­­ a betegségeknek az eredete. Mindenesetre helyesnek­­ tartjuk, ha minden eshetősé­get figyelembe veszünk annak érdekében, hogy megállapít­suk: mi a közvetlen oka a tü­dő nem kielégítő működésé­nek, valamint az ezzel kap­csolatos légzőszervi és érrend­szeri megbetegedéseknek. MAGAZIN « MAGAZIN

Next