Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-24 / 277. szám

Roland-szobrok, pellengérek és szégyenketrecek A várakon és kastélyokon kívül egész városokat is mű­emlékké nyilvánítottak Cseh­szlovákiában : Csehországban 920, Szlovákiában pedig 200 történelmi műemlékvárost tar­tanak nyilván. A városok to­vábbi fejlődésének urbaniszti­­kus elrendezésénél figyelem­be veszik, hogy a mai fejlődés harmonizáljon a történelmi múlt emlékeivel. A városokat és városkákat a középkorban és később a ne­kik adományozott külön jogok különböztették meg­ a többi községtől. A privilégiumokban kifejezésre jutó kiváltságok és jogok írásos emlékei a levél­tárakban, városi könyvtárak­ban és múzeumokban húzód­tak meg, de mindmáig marad­tak róluk emlékek különböző architektonikus alkotásokban is — városházákon, városi piaccsarnokokban, mészárszé­kekben, kőkerítéseken, fegy­vertárakban, s egyéb építmé­nyeken. Közéjük tartoznak az épen maradt pellengérek és a Roland-szobrok, mint a városi jogok jelképei. A VÁROSI JOGOK ŐRE A Roland-szobrok rendsze­rint karddal, vagy dárdával és pajzzsal felfegyverzett, vérte­zett középkori lovagot ábrázol­nak. Eredetük Hruotlandra, Nagy Károly hadseregének vi­téz harcosára vezethető vissza, akiről Einhard, a császár élet­rajzának szerzője is említést tesz, s akiről később dicsőítő dalokat zengtek, a Franciaor­szágban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és másutt híressé vált Roland­­énekekben. Jelképe lett a hő­siességnek, a bátorságnak, az ellenséget legyőző erőnek, s ebben a minőségben a városi jogoknak őre lett; szimbóluma a polgári biztonságnak és a jogrendnek. A mai Csehszlo­vákia területének nagy részén minden lovag­ szobrot Roland­­nak neveztek. Néhol helyi el­nevezést kapott, Prágában például „Bruncvik”. Érdekes, hogy a legrégibb Roland-szobrok a folyók köze­lében találhatók és a tudósok véleménye szerint a szabad hajózási és raktározási jogot jelképezték, így Roland-szobor állt az Elba mellett Litomeri­­cén, s a közeli Decinben is, itt még a kikötőt is „Rolgnd”-nak nevezték. 1506 körül a prágai Károly-híd pillérén is szob­rot állítottak az óváros címe­rét viselő vértezett lovagnak — őt nevezték el Bruncviknak. Lábainál oroszlán fekszik. A szobor már a Kampa terüle­tén áll, amely a Moldva bal­partján a Mala Strana-n fek­szik, jogilag azonban az Óvá­roshoz tartozott. Jelenlegi for­mája a Ludvig Simek szob­rászművész által 1884-ben ké­szített másolata az eredetinek, amelyet a városi lapidárium­­ban helyeztek el. Egyes kuta­tók a „Roland”-szobrok elne­vezését a latin „rolla”, fizetsé­get és vámot jelentő szóra vezetik vissza; a díjat a váro­soknál szedték a hajózásért. BÁRTFÁN ÉS POZSONYBAN Később a Roland-szobrokat középületeken, főként városhá­zákon helyezték el. Amikor az 1537-es tűzvész után átépítet­ték a litomericei városházát, a Roland-szobrot az épület északnyugati sarkpillérén he­lyezték el; a pilléren 1539 év­szám szerepel, de a buzogányt tartó szobor korábbi eredetű. A szlovákiai Bártfán a Ro­land-szobor a városháza késő­gótikus homlokzatának a csú­csán látható. Az épületnek 1904—1905-ben való újjáépítése alkalmával helyeztek el egy másolatot; az eredeti középko­ri Roland-szobor a múzeum­ban kapott helyet. Gyakran állítottak Roland­­szobrot a díszkutakra is. Cheb városában az eredeti, 1521-ből származó késő-gótikus, pajzsra és dárdára támaszkodó Ro­land-szobrot a XVI. század vé­gén a díszkút közepén állítot­ták fel. Táborban az 1567-ből származó zászlós lovagszobor ugyancsak a díszkút közepén áll. Itt is a városi jogokat jel­képezi. A leghíresebb Rolandok egyike a pozsonyi főtéren áll. 1571-ben készült, II. Miksa császár koronázásának emlé­kére. Ekkor koronázták ma­gyar királlyá. A szobor alko­tója a Deutsch-Altenburg-i Littringer András osztrák kő­faragó volt. A városok kiváltságainak másfajta műemlékei a pellen­gérek. A Kozmosz krónikája arról számol be, hogy az or­szágban már 1200 körül is vol­tak pellengérek. Az 1327-ben kelt prágai törvényhatósági jog pellengérrel — köztéren történő karóhoz kötözéssel — büntette mindazokat a polgá­rokat, akik „rejtve szúrófegy­vert viseltek”. Eleinte a pel­lengér a főtéren földbe vert karóból állt, amelyhez láb-, kéz- és nyakbilincseket erősí­tettek, s ezekhez „erősítették” az elítélteket. Később a pellengért „kidí­szítették” ; rendszerint több lépcsős emelvényen helyezték el. Maga a pellengér kőoszlop lett és keletkezése idejének stílusnyomait viseli. A pellen­gér a város pallosjogának és általában a jogrendnek lett a jelképe. Kisebb büntetések esetében a megbüntetett „nyil­vános közszemle­ oszlopa” lett. Ily módon büntették az erköl­csi kihágásokat, a kisebb lo­pásokat, a rágalmazást. De végrehajtottak a pellengéren súlyosabb büntetéseket is — a pardus elnevezésű verést, a tüzes vassal történő megbé­lyegzést, a megvesszőzést, „MEGSZÉGYENÍTŐ EMELVÉNY” Számos pellengért az 1545. január 7-én megtartott cseh országgyűlés állított fel. Itt több olyan határozatot hagy­tak jóvá, amely „a közerkölcs megjavítását” célozta. I. József és Mária Terézia a XVIII. században kiadott dön­téseivel fokozatosan csökken­tette a pellengér-büntetéseket, amelyeket azután már csak ki­sebb és ismételt lopásoknál al­kalmaztak. Végül II. József császár eltörölte a pellengért és az 1787-ben kiadott új bün­tető törvény a pellengér he­lyett a „megszégyenítő emel­vényt” vezette be bűnügyi és politikai vétségekért. A császári döntés ellenére sok pellengér maradt meg a cseh és a szlovák városokban. Néhány eredeti helyén és for­májában maradt meg, többet díszkutak, szobortalapzatok dí­szítésére használtak fel. A nagy városokban azonban a császár parancsára javarészt eltávolították a pellengéreket. De a kisebb városokban megmaradtak régvolt idők em­lékeként. Horicében a Suma­­ván egy kör alakú lépcsőzetes alapzaton nyolc oldalú oszlop áll, az oszlop tetején kis ká­polna van harangocskával és zászlóval. Dél-Morvaországban, Vrate­­ninán, toszkán oszlopon lovag áll, pajzzsal a kezében. Hason­ló lovagos pellengér áll Satov városkában; ez a Znojmo-i múzeumban kapott helyet. AZ „INTŐ” FAKARD Sok pellengér található Szlo­vákiában, rendszerint lépcső­zetes alapzaton kúpban vég­ződő kőhasáb, vagy hasonló végződésű toszkán oszlop. Ké­sőbarokk-kori pellengér áll Pöstyénben, egy XVI. szá­zadból származó pellengért Túrában, egy XVIII. századit Tapolcsányban őriznek. Híres az 1780-ból származó pozsonyi pellengér, amely ma a városi múzeumban áll. A szlovákiai pellengéreken gyakran meg­maradtak az eredeti bilincsek, a leláncolt vasgolyók. Városi vásárok alkalmával ezeken fa­kardot tartó kezeket állítottak ki. Ezek azt hirdették, hogy a városnak pallosjoga van és óva intették az embereket a lopások következményeire. Máshol ezeket az „intő” keze­ket a városháza épületén he­lyezték el. Olykor a városhá­zára, vagy a pellengérre fém­mérleget helyeztek el. Itt-ott megmaradt az asszonyokat er­kölcsi kihágásokért és hűtlen­ségért megszégyenítő ketrec, így például Lőcsén. Az erede­tileg reneszánsz ketrecet 1930- ban restaurálták és ma a vá­rosháza melletti téren áll. Hétvégi vendégek a „Babitsban 99 Rangos vendégei lesznek a megyei művelődési központ­nak szombaton és vasárnap. Szombaton érkezik Pécsről a Bóbita bábegyüttes, a „Ki mit tud?” kétszeres nyertesei, akik nemzetközi szinten is elisme­rést szereztek újszerű produk­cióikkal. A Klubpresszóban tartanak előadást, délután öt órakor, műsorukon jazz-paró­­diák szerepelnek majd. A Klubpresszó törzsközönsége bizonyára örömmel fogadja a Bóbitát, de úgy tűnik, hogy a presszó helyisége nem a leg­kedvezőbb színtere az együt­tes fogadásának. Már csak azért sem az, mert kevesen férnek el „nézőterén”. Ugyancsak szombaton érke­zik két napos látogatásra a művelődési központba Rábai Miklós, a neves néptánc-szak­ember, aki a Szekszárdi Nép­táncegyüttes új műsorához, az Ecseri lakodalmas bemutató­jához nyújt segítséget. A vál­lalkozás érdekessége, hogy a szekszárdiak az első amatőr csoport, amely megpróbálja az Állami Népiegyüttes reperto­árjának leghíresebb táncjáté­kát bemutatni. Dolgozókat felvesz 16 évet betöltött lányokat szövőnek felvesz a PTM An­gyalföldi Szövőgyára. A beta­nulási idő 8 hét, ezen idő alatt kb. havi 1050 Ft bruttó fize­tést és napi, egy forintért ebé­det biztosítunk. Lakást mini­mális térítés mellett adunk. Jelentkezés írásban a gyár munkaerő-gazdálkodásán : Bp. XIII., Szekszárdi u. 19—25. o. (292) fr íj üdülőkörzet az Alföldön A Minisztertanács határoza­tot hozott — a Balaton terü­letének ötödét kitevő — 127 km 2 területű Kiskörei-víztároló közvetlen környékének üdülő­körzetként való hasznosításá­ra. Hazánk legnagyobb mező­­gazdasági jellegű vízgazdálko­dási létesítménye kb. 298 000 ha aszályos jászsági és nagy­kunsági terület öntözését, 116 millió kWa elektromos ener­gia termelését, Kisköre és Ti­­szalök között a Tiszán bizton­ságos hajózást tesz lehetővé. A 400 millió m3 vizet befogadó tároló környékén 640 ha terü­letet üdülőkörzetként kíván­nak hasznosítani. A fejlesztési terv 45 000 szálláshely megva­lósítását írja elő, teljes köz­művesítést kb. 21 000 fő — részleges közművesítést 24 000 fő részére kell biztosítani. Gondoskodni kell Tiszafüred — Poroszló térségében a ma­dárvilág védelméről, Tisza­­derzs környékén pedig va­dászterület kialakításáról. Az elképzeléseket 1985-ig kívánják megvalósítani, ezzel lehetővé válik az Alföld fo­kozódó üdülési igényeinek ki­elégítése. MÁR KAPHATÓK az 1973. évi reprezentatív kivitelű képzőművészeti falinaptárak ! Gyönyörű ajándéktárgyak belföldre, külföldre, karácsonyra, év végére. Székely Bertalan, Halápy János, Medveczky Jenő művei, műemlé­kek, városképek gyönyörű falinaptárakon. Kaphatók a papírárut árusító boltokban Forgalomba hozza a PIÉRT •­­ M­­At-Vt (336) Papírprognózis a KGST-országoknak Elkészült a KGST-tagorszá­­gok 1990-ig várható papírigé­nyének előrejelzése a Papír­ipari Kutató és Fejlesztő Inté­zetben. A KGST cellulóz- és papíripari munkacsoportjának felkérésére kidolgozott prognó­zis segítséget kíván nyújtani a baráti országoknak a szakosí­tás megvalósításához. A papírgyártás szakosításá­nak különösen nagy a jelentő­sége, mert a cellulóz- és pa­pírgyártás rendkívül eszköz­­igényes, és a nyersanyagul szolgáló tűlevelű erdők egyre fogynak. Ezért csak hatalmas cellulózgyár termelése igazán gazdaságos, mégpedig ott, ahol a közelben kiterjedt fenyőer­dőben sincs hiány. Hazánknak — és több más szocialista or­szágnak is — hiányoznak eh­hez az adottságai, ezért, mint ismeretes, a Szovjetunióban a szibériai Uszty-Lim­ben már épül is az óriás, évi 500 000 tonna cellulózt termelő gyár, amelynek beruházásához több KGST-ország, közöttük hazánk is hozzájárul. (A Dunaújvá­rosban működő legnagyobb ha­zai papírgyár évi cellulózter­melése 22 000 tonna.) Az Uszty- Lim­i gyár felépülte után a megállapodás szerint a KGST- tagországokat is ellátja cellu­lózzal. A Papíripari Kutató és Fej­lesztő Intézet prognózisa­­ a to­vábbi beruházásokhoz is út­mutatóul szolgálhat. A felmé­réshez az intézet közgazdászai külön tematikát dolgoztak ki, az összeállított „kérdőíveket” szétküldték az összes európai KGST-tagországoknak, s a be­érkezett válaszokat feldolgoz­ták. A vizsgálódásból kitűnt: a KGST-tagországokban jelenleg átlag 35 kilogramm egy lakos papírfelhasználása évente, s ez megfelel a világátlagnak. Ma­gyarország a 45 kilogrammos egy főre jutó fogyasztásával a középmezőny élén jár, előt­tünk áll a ranglistán Csehszlo­vákia 62, és a Német Demok­ratikus Köztársaság 71 kilo­grammos felhasználással. 1990- re hazánk egy főre jutó papír­igénye megkétszereződik, akár­­csak a többi KGST-országban, 90 kilogramm lesz várhatóan a személyenkénti papírfelhasz­nálás. A papír iránti növekvő igényt az ipar és a csomago­lástechnika fejlődése határoz­za meg, az áruk bővülő vá­lasztéka egyre több csomagoló­papírt igényel. Ezt jelzik a prognózis adatai is. Míg a kü­lönböző csomagoló- és egyéb papírokból, kartonokból 1970- ben 7,3 millió tonnát használ­tak fel az európai KGST-tag­­országok összesen, addig 1990- ben előreláthatólag 27,2 mil­lió tonna ilyen papír áll majd rendelkezésünkre. Azonkívül a kulturális színvonal emelkedé­se is hozzájárul a fokozódó pa­pírkereslethez. Az adatok ta­núsága szerint még a televízió is serkentőleg hat a papírfo­gyasztásra: az ismeretterjesztő műsorok ugyanis fokozzák a nézők érdeklődését a könyvek, folyóiratok, újságok iránt is. Részben ennek eredményeként a KGST-országokban 1990-ig megháromszorozódik a nyom­dákban felhasznált papírmen­­­nyiség. (MTI! A Paksi Állami Gazdaság biritói kerülete FELVESZ pár éves gyakorlattal rendelkező ESZTERGÁLYOST Fizetés megegyezés szerint. Érdeklődni lehet: Biritó gépműhelyében. (297)

Next