Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-24 / 70. szám

rozsu M £t?Y £t világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA­ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPU XXIII. évfolyam, 70. szám ARA: 90 FILLÉR Szombat, 1973. március 24. WMTITTiniIITi ll IWTi I I l .......— Mai szántunkból PEDAGÓGUSOK A VÁLASZTÓK ELŐTT 3. o. LEHETNÉNEK OLCSÓBBAK A TANSZEREK 4. o. A legszárazabb tél után 5. o. Egy évszázad tanúja 7. o. A cél : a büntetőeljárás gyorsítása, egyszerűsítése, hatékonyságának növelése Az országgyűlés elfogadta a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatot Pénteken a Parlamentben folytatta munkáját az ország­­gyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Napirend szerint a bün­tetőeljárásról szóló törvény­Elöljáróban dr. Korom Mi­hály hangsúlyozta, hogy a tör­vényjavaslat a büntetőjogi fe­lelősségre vonás rendjét meg­állapító, a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok és sze­mélyek jogait és kötelezettsé­geit szabályozó rendelkezése­ket tartalmazza. E törvény­­javaslat jogrendszerünk fej­lesztésének abba a folyamatá­ba tartozik, amelynek során az Országgyűlés az elmúlt évben megalkotta a bíróságokról és az ügyészségekről szóló tör­vényeket, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módo­sította 1971-ben a büntető törvénykönyvet, 1972-ben pe­dig a polgári perrendtartást. — Büntető jogszabályainknak — mondta az igazságügyi mi­niszter — az a rendeltetése, hogy jó „fegyvert” adjanak a bűnüldöző és az igazságszol­gáltató hatóságok kezébe tár­sadalmi, állami és gazdasági rendünk védelmére, a bűnül­dözés hatékonyságának növe­lése érdekében. A bűnözés még számottevő problémát je­lent, és sok gondot okoz mindannyiunknak. Éppen ezért a bűncselekmények felderíté­se, azok elkövetőinek törvé­nyes és gyors felelősségre vo­nása fontos közérdek. Meggyőződésem — je­lentette ki dr. Korom Mi­hály —, hogy társadal­munk képes a bűnözést kivál­ó okokat megszüntet­ni és így hosszabb távon a bűncselekmények számát lényegesen visszaszorítani. Ebben a munkában a bűnül­döző és igazságszolgáltató szer­vekre nagy feladatok hárul­nak. Erőfeszítéseinknek azon­ban csak akkor lehet tartós eredménye, ha kapcsolódik hozzájuk az állami és társa­dalmi szervek munkája, az ál­lampolgárok támogatása is.­­ A bűnüldöző és igazság­­szolgáltató hatóságok elsőren­dű kötelessége, hogy a jogsza­bályok megtartásával és meg­­tartatásával őrködjenek ha­zánk szocialista jogrendje, közbiztonsága fölött. Ezért tör­javaslat megvitatásával foly­tatták munkájukat a képvi­selők. A törvényjavaslatot dr. Ko­rom Mihály igazságügyi mi­niszter terjesztette elő, vényeink rendelkezéseinek megfelelően kell fellépniök mindazokkal szemben, akik a jogszabályainkba ütköző cse­lekményeket követnek el. A bűnüldöző és igazságügyi ha­tóságok dolgozói alapvetően sikeresen oldják meg nehéz feladataikat. Megbízhatóan őr­ködnek hazánk közrendje és közbiztonsága fölött.­­ Az új törvény javaslata elvi és gyakorlati szükségsze­rűségből került az országgyű­lés elé. Az 1962. évi 8. számú törvényerejű rendelettel meg­alkotott és eddig hatályban volt büntetőeljárási jogszabá­lyunk alapvetően jól betöltöt­te feladatát. Éppen ezért a most előterjesztett törvényja­vaslat megőrzi és továbbfej­leszti mindazokat az eljárási elveket és rendelkezéseket, amelyek eddig is gerincét je­lentették büntetőeljárásunknak. A bűnüldözés mai követelmé­nyei és az eljárási jogszabá­lyok előírásai azonban nem­egyszer ellentmondásba kerül­tek egymással. A vitathatatla­nul helyes elvek érvényesíté­sére hivatott részletszabályok már sok esetben fölö­slegesen bonyolulttá és hosszadalmassá, nehézkessé tették a büntető igazságszolgáltatást. — Büntető igazságszolgálta­tásunk vezérfonala, hogy az eljárás minden szakaszában érvényesüljenek a törvényes­ség követelményei. Ezek azt je­lentik, hogy minden hatóság és állampolgár alapvető köte­lessége a jogrend tisztelete, a törvények és más jogszabályok előírásainak és szellemének követése — magatartásban, cselekedeteiben és intézkedé­seiben egyaránt. Büntető tör­vényeink azokat az előíráso­kat tartalmazzák, amelyek meghatározóak mind a bűnül­döző hatóságok, mind az érin­tett állampolgárok számára. A büntetőeljárás szabályoz­za, hogy a társadalom védel­mében fellépő állami szervek milyen intézkedésekre jogosul­tak, mit kötelesek megtenni; továbbá, hogy az eljárás alá vont állampolgárokat milyen jogok illeti meg, illetőleg mi­­lyen kötelezettségek terhelik. Ezek a célok a törvényjavas­lat minden rendelkezését át­hatják és új rendelkezései ki­fejezik a törvényesség tovább­fejlesztésére, illetve garanciái­nak biztosítására irányuló tö­rekvéseket. — Hazánkban a törvénnyel összeütközésbe kerülő állam­polgár elnyeri megérdemelt büntetését. A büntetésben ki­fejezésre jut a társadalom íté­lete is. Az pedig a törvényes­ség egyik sarkalatos elve, hogy bűncselekmény miatt büntetést csak bíróság állapíthasson meg. Sarkalatos elv az­ is, hogy minden állampolgár élhessen az eljárási törvény biztosította lehetőségekkel. Ezért szögezi le a törvényjavaslat: „Senki sem tekintendő bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.’* Ebből a fontos elvből követ­kezik az is, hogy akivel szem­ben a büntetőeljárást folytat­ják, az nem kötelezhető ártat­lanságának bizonyítására, a bűnösség bizonyítása az eljáró hatóságok kötelessége. Ez az „ártatlanság vélel­m­e” el­nevezésű jogelv. Büntetőeljá­rásunkban — összhangban az ENSZ által elfogadott embert megköveteli: bíróságaink az eddiginél jobban éljenek az anyagi hátrányokkal járó bün­tetésekkel, a pénz fő. és mel­lékbüntetések, a vagyonelkob­zás alkalmazásával, amikor úgy találják, hogy azok haté­konyabb módon segítik elő a bűnözés visszaszorítását, a megsértett jogrend helyreállí­tását. Ennek törvényi feltéte­leit és a jogalkalmazás egysé­ges irányítását is tovább kell fejleszteni. A jogszabályokat úgy kell alkalmazni, hogy a bűnösök elnyerjék megét­ jogok egyetemes deklarációjá­val •— eddig is érvényesítettük ezt az elvet, a törvényjavaslat azonban most kifejezetten megfogalmazza. Kitért a miniszter arra, hogy a törvényességi garanciák to­vábbi erősítését szolgálják a javaslatnak azon új rendel­kezései, amelyek — alkotmá­nyunkkal összhangban — az eljárás minden szakaszára ki­terjesztik a védő jogait. — Büntető törvényeink elő­írják a jogsértőkkel szembeni fellépést, vagyis azt, hogy a bűncselekmények elkövetőit — személyükre tekintet nélkül felelősségre kell vonni. A kor­mány úgy véli, hogy demelt büntetésüket és azzal őket és másokat is visszatartsunk bűncselek­mények elkövetésétől. A büntető törvénykönyvet módosító törvényerejű rende­let a bűncselekményeket két csoportra osztotta: bűntettekre és vétségekre. Ennek alapján lehetővé vált az is, hogy a most benyújtott törvényjavas­lat a kisebb jelentőségű, egy­szerű ténybeli és jogi megíté­lésű ügyekben vétségi eljárást vezessen be, s ezáltal magát (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Korom Mihály beszéde büntetőpolitikánk differenciált érvényesítése A szocialista további . A törvényjavaslatban há­rom alapvető cél jut kifejezés­re: a szocialista törvényesség további erősítése, a diffe­renciálás követelményének jobb érvényre juttatása és törvényesség erősítése a büntető eljárás egysze­rűsítése minden szakasz­ban, tehát a nyomozás, az ügyészségi tevékenység, a bírósági eljárás és a bün­tetés végrehajtása során egyaránt. Az épületváz már elkészült, most a paneleket emelik be a szekszárdi déli kertvárosi iskola tornatermének építkezésén. A munkát nyár végére akarják befejezni az építők, s az iskola igazgatója reméli, hogy a következő tanévben már használhatják a 9x18 méteres termet a gyerekek. G. K. —

Next