Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-24 / 70. szám
rozsu M £t?Y £t világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPU XXIII. évfolyam, 70. szám ARA: 90 FILLÉR Szombat, 1973. március 24. WMTITTiniIITi ll IWTi I I l .......— Mai szántunkból PEDAGÓGUSOK A VÁLASZTÓK ELŐTT 3. o. LEHETNÉNEK OLCSÓBBAK A TANSZEREK 4. o. A legszárazabb tél után 5. o. Egy évszázad tanúja 7. o. A cél : a büntetőeljárás gyorsítása, egyszerűsítése, hatékonyságának növelése Az országgyűlés elfogadta a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatot Pénteken a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Napirend szerint a büntetőeljárásról szóló törvényElöljáróban dr. Korom Mihály hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a büntetőjogi felelősségre vonás rendjét megállapító, a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok és személyek jogait és kötelezettségeit szabályozó rendelkezéseket tartalmazza. E törvényjavaslat jogrendszerünk fejlesztésének abba a folyamatába tartozik, amelynek során az Országgyűlés az elmúlt évben megalkotta a bíróságokról és az ügyészségekről szóló törvényeket, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította 1971-ben a büntető törvénykönyvet, 1972-ben pedig a polgári perrendtartást. — Büntető jogszabályainknak — mondta az igazságügyi miniszter — az a rendeltetése, hogy jó „fegyvert” adjanak a bűnüldöző és az igazságszolgáltató hatóságok kezébe társadalmi, állami és gazdasági rendünk védelmére, a bűnüldözés hatékonyságának növelése érdekében. A bűnözés még számottevő problémát jelent, és sok gondot okoz mindannyiunknak. Éppen ezért a bűncselekmények felderítése, azok elkövetőinek törvényes és gyors felelősségre vonása fontos közérdek. Meggyőződésem — jelentette ki dr. Korom Mihály —, hogy társadalmunk képes a bűnözést kiváló okokat megszüntetni és így hosszabb távon a bűncselekmények számát lényegesen visszaszorítani. Ebben a munkában a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervekre nagy feladatok hárulnak. Erőfeszítéseinknek azonban csak akkor lehet tartós eredménye, ha kapcsolódik hozzájuk az állami és társadalmi szervek munkája, az állampolgárok támogatása is. A bűnüldöző és igazságszolgáltató hatóságok elsőrendű kötelessége, hogy a jogszabályok megtartásával és megtartatásával őrködjenek hazánk szocialista jogrendje, közbiztonsága fölött. Ezért törjavaslat megvitatásával folytatták munkájukat a képviselők. A törvényjavaslatot dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter terjesztette elő, vényeink rendelkezéseinek megfelelően kell fellépniök mindazokkal szemben, akik a jogszabályainkba ütköző cselekményeket követnek el. A bűnüldöző és igazságügyi hatóságok dolgozói alapvetően sikeresen oldják meg nehéz feladataikat. Megbízhatóan őrködnek hazánk közrendje és közbiztonsága fölött. Az új törvény javaslata elvi és gyakorlati szükségszerűségből került az országgyűlés elé. Az 1962. évi 8. számú törvényerejű rendelettel megalkotott és eddig hatályban volt büntetőeljárási jogszabályunk alapvetően jól betöltötte feladatát. Éppen ezért a most előterjesztett törvényjavaslat megőrzi és továbbfejleszti mindazokat az eljárási elveket és rendelkezéseket, amelyek eddig is gerincét jelentették büntetőeljárásunknak. A bűnüldözés mai követelményei és az eljárási jogszabályok előírásai azonban nemegyszer ellentmondásba kerültek egymással. A vitathatatlanul helyes elvek érvényesítésére hivatott részletszabályok már sok esetben fölöslegesen bonyolulttá és hosszadalmassá, nehézkessé tették a büntető igazságszolgáltatást. — Büntető igazságszolgáltatásunk vezérfonala, hogy az eljárás minden szakaszában érvényesüljenek a törvényesség követelményei. Ezek azt jelentik, hogy minden hatóság és állampolgár alapvető kötelessége a jogrend tisztelete, a törvények és más jogszabályok előírásainak és szellemének követése — magatartásban, cselekedeteiben és intézkedéseiben egyaránt. Büntető törvényeink azokat az előírásokat tartalmazzák, amelyek meghatározóak mind a bűnüldöző hatóságok, mind az érintett állampolgárok számára. A büntetőeljárás szabályozza, hogy a társadalom védelmében fellépő állami szervek milyen intézkedésekre jogosultak, mit kötelesek megtenni; továbbá, hogy az eljárás alá vont állampolgárokat milyen jogok illeti meg, illetőleg milyen kötelezettségek terhelik. Ezek a célok a törvényjavaslat minden rendelkezését áthatják és új rendelkezései kifejezik a törvényesség továbbfejlesztésére, illetve garanciáinak biztosítására irányuló törekvéseket. — Hazánkban a törvénnyel összeütközésbe kerülő állampolgár elnyeri megérdemelt büntetését. A büntetésben kifejezésre jut a társadalom ítélete is. Az pedig a törvényesség egyik sarkalatos elve, hogy bűncselekmény miatt büntetést csak bíróság állapíthasson meg. Sarkalatos elv az is, hogy minden állampolgár élhessen az eljárási törvény biztosította lehetőségekkel. Ezért szögezi le a törvényjavaslat: „Senki sem tekintendő bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.’* Ebből a fontos elvből következik az is, hogy akivel szemben a büntetőeljárást folytatják, az nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására, a bűnösség bizonyítása az eljáró hatóságok kötelessége. Ez az „ártatlanság vélelme” elnevezésű jogelv. Büntetőeljárásunkban — összhangban az ENSZ által elfogadott embert megköveteli: bíróságaink az eddiginél jobban éljenek az anyagi hátrányokkal járó büntetésekkel, a pénz fő. és mellékbüntetések, a vagyonelkobzás alkalmazásával, amikor úgy találják, hogy azok hatékonyabb módon segítik elő a bűnözés visszaszorítását, a megsértett jogrend helyreállítását. Ennek törvényi feltételeit és a jogalkalmazás egységes irányítását is tovább kell fejleszteni. A jogszabályokat úgy kell alkalmazni, hogy a bűnösök elnyerjék megét jogok egyetemes deklarációjával •— eddig is érvényesítettük ezt az elvet, a törvényjavaslat azonban most kifejezetten megfogalmazza. Kitért a miniszter arra, hogy a törvényességi garanciák további erősítését szolgálják a javaslatnak azon új rendelkezései, amelyek — alkotmányunkkal összhangban — az eljárás minden szakaszára kiterjesztik a védő jogait. — Büntető törvényeink előírják a jogsértőkkel szembeni fellépést, vagyis azt, hogy a bűncselekmények elkövetőit — személyükre tekintet nélkül felelősségre kell vonni. A kormány úgy véli, hogy demelt büntetésüket és azzal őket és másokat is visszatartsunk bűncselekmények elkövetésétől. A büntető törvénykönyvet módosító törvényerejű rendelet a bűncselekményeket két csoportra osztotta: bűntettekre és vétségekre. Ennek alapján lehetővé vált az is, hogy a most benyújtott törvényjavaslat a kisebb jelentőségű, egyszerű ténybeli és jogi megítélésű ügyekben vétségi eljárást vezessen be, s ezáltal magát (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Korom Mihály beszéde büntetőpolitikánk differenciált érvényesítése A szocialista további . A törvényjavaslatban három alapvető cél jut kifejezésre: a szocialista törvényesség további erősítése, a differenciálás követelményének jobb érvényre juttatása és törvényesség erősítése a büntető eljárás egyszerűsítése minden szakaszban, tehát a nyomozás, az ügyészségi tevékenység, a bírósági eljárás és a büntetés végrehajtása során egyaránt. Az épületváz már elkészült, most a paneleket emelik be a szekszárdi déli kertvárosi iskola tornatermének építkezésén. A munkát nyár végére akarják befejezni az építők, s az iskola igazgatója reméli, hogy a következő tanévben már használhatják a 9x18 méteres termet a gyerekek. G. K. —