Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-02 / 1. szám
ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101, Szekszárd, Postafiók 71. út-és közműfejlesztés Ifjú Pula János Bikács- Kistápé 1. szám alatti olvasónk írta: „Bikács-Kistápén a múlt évben járdát épített a Nagydorogi Közös Községi Tanács. A költségek egy részét adóként kivetette a lakosokra, azokra, akik azon az oldalon laknak, ahol a járda épült. Minden lakóházra egyforma összeget vetettek ki, függetlenül attól, hogy a lakóház előtt milyen hosszan húzódik a járda. Ez különösen rám nézve hátrányos, mivel a település legszélső házában lakom. A többi lakóházhoz épült járda kétszerese az enyémnek, ahol az be is fejeződik. Egy lakóházra 1150 forint a kötelezettség. Kérem, szíveskedjenek válaszolni, hogy jogos volt-e a tanács eljárása, hogy egyformán szetette ki az összeget?" "A kérdésre a Tolna megyei Tanács VB. Paksi Járási Hivatalának elnöke, dr. Kiss Frigyes válaszolt: — A kérdést feltevő, problémája ismert előttünk. A' Nagydorog Nagyközségi Közös ’ Tanács 1971-ben a Felszabadulás utca egyik oldalán betonjárdát létesített, elsősorban az itt lakók kérelmére. A’ tanács valamennyi járdával érintett telek tulajdonosát telkenként 1150 forint közműfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezte.• Az út- és közműfejlesztési hozzájárulásról szóló, 8/1970. FVM—PM. számú együttes rendelet előírásainak megfelelően az 1970. január 1-e után létesített villany-, vízvezeték, szennyvízcsatorna, pormentes közút és járda után közvetlenül az érintett telkek tulajdonosai egyszeri út- és közműfejlesztési hozzájárulást 'kötelesek' fizetni. E rendelet előírása szerint a hozzájárulás mértéke építési telkenként független a telek szélességétől. A fenti jogszabály, valamint a Nagydorog Nagyközség Közös Tanácsa 35/1971. számú tanácshatározata szerint ifjú Pula János is 1150 forint közműfejlesztési hozzájárulást köteles fizetni, mert az érintett építési telek a megvalósult létesítményhez közvetlen bekapcsolható. A járdaépítés továbbfolytatása nem indokolt, mert valamennyi telekre a gyalogosforgalom Szilárd burkolaton biztosított. Mivel a kérdést feltevő lakóháza és telke a megépített járdára ráköthető, ezért egyértelműen megállapítható, hogy ifjú Pója Jánossal szemben a helyi tanács ez irányú intézkedése törvényes volt Átlagkeresetszámítás Lovász Antalné Bonyhád, Rákóczi u. 158. szám alatti olvasónk kérdezte: „Hogyan kell a kismamákat elszámolni, miután az orvos átlagmunkára írja ki? Van-e erre országos rendelet, vagy eltérő lehet ez abban az esetben, ha állami vállalatnál, vagy ktsz-nél dolgozik? Én szövetkezetnél dolgozom. Héthónapos terhes vagyok. Átlagmunkára 1973. november 2-án mentem. Úgy számoltak el, hogy a július—augusztus—szeptember hónapok átlagát adták. Az októbert kihagyták. Pedig az október hónapot teljesítményben végigdolgoztam, érveltem, de nem kaptam kielégítő választ.” A kérdésre dr. Deák Konrád csoportvezető ügyésztől kértünk választ. “ Leveléből csupán annyit tudunk meg, hogy szövetkezetnél dolgozik, nem tudjuk azonban, hogy tagja-e a szövetkezetnek:, tehát tagsági viszonya van-e, vagy csupán alkalmazottja-e, tehát munkaviszonyban áll-e, s nem tagsági viszonyban. Erre figyelemmel idézzük a Munka Törvénykönyve 7. § (2) bekezdésének rendelkezését, amely szerint: „Az ipari szövetkezetek tagjai munkavégzésével összefüggő kérdéseket e törvény rendelkezései és a tagsági viszonyból eredő sajátosságok figyelembevételével kell szabályozni.” A munkaviszonyban állók átlagkeresetének számításával kapcsolatban a más vonatkozásokban egyébként már módosított 7/1967. (X. 8.) Mü. M. számú rendelet 8. §-a akként rendelkezik, hogy a dolgozó munkaviszonya első hónapjában a tárgyhóban, az első naptári' negyedév eléréséig pedig az előző naptári hónapban kifizetett díjazások képezik az átlagkereset-számítás' alapját." Ezt követően a naptári negyedéveket kell alapul venni.”’ Minthogy pedig a naptári negyedév a július— augusztus—szeptember, majd pedig a TV. negyedév az október—november—december, úgy véljük a szövetkezet éppen az állami vállalatokra is irányadó jogszabályi rendelkezések szerint járt el. Amennyiben ez a válasz nem elégítené ki, javasoljuk, szíveskedjék a szövetkezet alapszabályát és a bérezéssel kapcsolatos belső szabályzatot áttanulmányozni. Özvegyi nyugdíj Kényes kérdés. Helyesebben nem is a kérdés, inkább a kérdező személye. Bár teljes nélhtel és címmel kérdezett, mi mégis úgy döntöttünk, hogy nem közöljük a teljes nevet és címet, csupán a kezdőbetűket. Hogy miért döntöttünk így? 'Az kiderül S. ). kérdéséből:’’ „Bírósági döntés alapján érdemitlen vagyok az elhunyt férjem nevének a viselésére. Ennek ellenére megilletnék-e az elhunyt férj után járó javak? Gondolok az özvegyi nyugdíjra, illetményföldre, ingatlanélvezeti jogra. Munkaviszonyban eltöltött éveket igazolni nem tudok, uagy ohom, nyugdíjam nincs, így, bár az egészségem megvan, rá lennék szorulva a javak élvezésére.” A kérdés szerencsére nem mindennapi, keveseket is érinthet, mégis kuriózumként érdemes közölni dr. Deák Konrád csoportvezető ügyész válaszát. — Férje nevének viselése, vagy nem viselése r Az özvegyi nyugdíj és öröklés szempontjaitól is közömbös, mint ahogy azonban tanácskérő levele szerint „bírósági döntés alapján, érdemtelen” férje nevének viselésére, arra kell következtetnünk, hogy a * férjétől törvényesen elvált. Nyugdíjtörvényünk szerint „annak a nőnek, akinek házasságát felbontották és annak a feleségnek, aki férjétől X évnél hosszabb ideje külön él, az ideiglenes özvegyi nyugdíj az egyéb feltételek mellett is csak abban az esetben jár ha férjének halálakor tartásdíjban részesült.” Egyéb feltételek fennállása esetén is csak abban az esetben jár állandó özvegyi nyugdíj annak a nőnek, akinél házasságát felbontották, ha férjének halálakor tartásdíjban részesült, vagy „az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultság feltételei a különéléstől szakított 15 éven belül következnek be és a feleség tartásra való érdemtelenségét a bíróság nem állapította meg.’ Ezeket az egyéb feltételeket és a nyugdíjtörvénynek idevonatkozó Valamennyi rendelkezését nem tartjuk indokoltnak itt felsorolni, a nyugdíjtörvényt a tanácsnál, bíróságnál áttanulmányozhatja. Öröklési jogunk is a törvényes örökösök között a házastársat sorolja fel és azt a személyt nem, aki az örökhagyó halála előtt attól elvált. Mivel tanácskérő leveléből a körülményeket részletesebben nem ismerhettük meg, az arra adandó válaszunk is csak ilyen szűkszavú lehet. Lehetőség továbbtanulásra Csordás Ferencné Bonyhád, Alpári Gy. u. 5. szám alatti olvasónk tette fel a kérdést: „Milyen lehetősége van a fiamnak a továbbtanulásra? ’1974 nyarán, mint szakmunkástanuló vizsgázik. Kis korától szépen rajzol, fest. Eddig nem gondoltunk rajzkészsége fejlesztésére, gondoltuk, hogy majd megunja. De egyre szebben fest, és itt vidéken nincs rajzszakkör, ahol tovább fejlődhetne. Hol tanulhatna festeni, és egyben hol szerezhetné meg az érettségi bizonyítványt? A festmények, rajzok a lakásunkon vannak, ha szükséges, beküldöm.” A kérdésre a Tolna megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatójától, Rókus Jánostól kaptuk a következő választ: “ A szakmunkástanuló az érettségit az alábbi módon teheti le. A szakmunkásképző iskola „A” (tehát hagyományos) tagozatos tanulója korhatáron belül felvehető az azonos szakirányú szakközépiskola IX. osztályába, ha a szakmunkásképző iskola I—11—III. osztályát elvégezte és a tanév megkezdése előtt eredményes’különbözeti vizsgát tett a szakközépiskola’ I.’ osztályának’ azon elméleti tantárgyaiból, amelyeket a szakmunkásképző iskolában nem, vagy nem megfelelő szinten tanult. A felvételről a szakmunkásképző iskolában végzett szakmai gyakorlat, mérlegelésével a felvevő iskola igazgatója dönt és kijelöli azokat a tantárgyakat, illetve tananyagokat, amelyekből a ’ tanulónak különbözeti vizsgát kell tenni. ‘ ’ ’ ’ — A szakmunkásképző iskola „B” féméit színtű) tagozatának eredményes elvégzése után az azonos szakközépiskola III. osztályában’ lehet korhatáron belül — tanulmányokat folytatni. A különbözeti vizsga tantárgyait, tananyagát a felvevő iskola igazgatója jelöli ki. — A szakmunkásképző iskola tanulója átléphet a gimnáziumba is. A gimnáziumi II.osztályba a szakmunkásképző iskola II. osztályának, illetve a gimnáziumi III. osztályba a szakmunkásképző iskola III. osztályának sikeres elvégzése után, feltéve, ha a tanuló nem lépte túl a korhatárt és a gimnázium I. osztályának, illetőleg az I—II. osztályának tantárgyából augusztus 30-ig sikeres különbözeti, illetőleg összevont különbözeti vizsgát,íasz. Miután a levélben nem szerepel a fiú szakmája, így konkrét tanácsként iskolát nem nevezhetünk meg. Ha szükségét látják a szülők, személyesen is adunk tanácsot .T A második kérdésre a következőket tudom válaszolni. Bonyhápon, az I. sz. Vörösmarty M. Általános Iskolában felnőtt képzőművészkar működik, amelynek munkájában szakmunkástanulók is részt vesznek. A foglalkozásokat hetenként pénteki napon tartják. A kör keretében tehát vidéken is van mód a továbbfejlődésre. Ezt követően akár szakközépiskolai, akár gimnáziumi érettségi birtokában jelentkezhet képző-,, illetve iparművészeti felsőoktatásra. A képzőművészeti körbe való jelentkezés ügyében keressék fel Kovács Ferenc rajztanárt a fenti iskolában, aki maga is kiállító festő és várja a fiú jelentkezését. Családi pótlékigénylés Ifjú Kecskeméti Ferencné Szekszárd, Bartina u. 28.b. szám alatti olvasónk leveléből való a következő idézet: „1971. március 25-én szültem egy kislányt, most, november 13-én tudtuk meg, hogy kislányunkra családi pótlékra jogosultak vagyunk. Férjem a kérelmét beadta a Városi Tanács Költségvetési Üzeméhez, ahol dolgozik, ők csak három hónapra visszamenőleg tudnak pótlékot fizetni. Nem értem, hogy ha minket hivatalos szerv nem figyelmeztetett a kérelem benyújtására, igényjogosultságunkra, akkor miért mi károsodunk, miért nem kapjuk meg a családi pótlékot a gyermek születéséig visszamenőleg?” A kérdésre a következő választ kaptuk a Tolna megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatójától, Nagy Zoltántól: ■ — Mint minden társadalombiztosítási szolgáltatást, így a családi pótlékot is igényelni kell a dolgozónak, s ha ezt' valami ok miatt — jogszabály ismeretének hiánya, stb. — elmulasztja,’ vagy ' későn teszi meg, ezért senkit nem terhel a felelősség. Az adott esetben helyesen járt el a városi Tanács Költségvetési feremének társadalombiztosítási ügyintézője, amikor 1973 november hónapban beadott igénybejelentésre, csak három hónapra visszamenőleg folyósította a családi pótlékot, mivel a jelenleg érvényben levő 9/1966. (VI. 1.) Korm. számú rendelet 12. paragrafusa (2) bekezdés kimondja: „Családi pótlék legfeljebb az igénybejelentéstől számított három hónapra jár; a három hónapba a bejelentés hónapja is beszámít.” A rendelkezés tehát csak erre ad lehetőséget. Lakásigény lakáskérdéssel nem foglalkozunk. Ez a lakásügyi társadalmi bizottság feladata. Most mégis kivételt teszünk, mert egy olvasónk, Szabó Józsefné Szekszárd, Táncsics Mihály u. 5. sz., olyan kérdést tett fel, amelyből mindenki felvilágosítást kaphat a lakáselosztás rendjére). Ezt írta:„Szeretném, ha körülbelül meg tudnák mondani, hogy a közel négy éve beadott lakásigénylésem szerint mikor kapok lakást? Szociális körülményeimet figyelembe véve úgy érzem, ez szükséges lenne. Ahányszor már voltam a lakásügyi bizottságnál, részemre konkrétumot nem mondtak, még ’annyit sem, hogy körülbelül 1$74— 75-ben kapok lakást, vagy egyáltalán biztattak volna egy-két szóval is.” A kérdésre a városi tanács vb. osztályvezetője, Péteri Kálmán adta a következő választ: “ A lakáskiutalások nyilvánosságát még soha nem biztosították olyan nagy mértékben, mint az 1971-ben megjelent új lakásügyi rendelet megjelenése óta.' rA‘ lakásigények elbírálását, az igénylők besorolását a lakásügyi társadalmi bizottság végzi a lakásügyi szervekkel együtt. — A kérelmek társadalmi bizottság elé kerülnek. A lakásügyi hatóság és a társadalmi bizottság, valamennyi körülmény alapos és részletes tanulmányozásával és mérlegelésével elkészíti a lakáskiutalási névjegyzék-tervezetet, figyelemmel az újonnan épülő és a várhatóan megüresedő lakások számára. Ezt az első tervezetet a tanács épületében 30 napig kifüggeszti és ez ellen bárki észrevételt tehet. A beérkezett észrevételek alapján a társadalmi bizottság ismételten tárgyalja az elosztási tervet, s csak a módosítás után terjeszti azt a végrehajtó bizottság elé. A végrehajtó bizottság által jóváhagyott névjegyzék kötelezi a lakásügyi hatóságot a sorrendben való lakás kiutalására. . . Tekintettel arra, hogy Szabó Józsefné az 1971. évi lakáskiutalás névjegyzékre nem kerülhetett rá, "hiszen lakásigényé ‘ akkor még csak egyéves igény volt, ez ideig kiutalásban nem’ részesülhetett. Mivel a névjegyzékén szereplő minden egyes igénylő lakáskiutalásban részesült a közelmúltban, így most új névjegyzék közül Amennyiben Szabó Józsefné e névjegyzékre felkerül és a 30 napos észrevételezési idő eltelte után ’is rajta marad, úgy lakáskiutalása a névjegyzékben feltüntetett sorrendben megtörténik. Telefonszámaink : 129—01, 123—61.MI VÁLASZOLUNK