Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-02 / 1. szám

ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101, Szekszárd, Postafiók 71. út-és közműfejlesztés Ifjú Pula János Bikács- Kistápé 1. szám alatti olva­sónk írta: „Bikács-Kistápén a múlt évben járdát épített a Nagydorogi Közös Községi Tanács. A költségek egy ré­szét adóként kivetette a la­kosokra, azokra, ak­ik azon az oldalon laknak, ahol a járda épült. Minden lakó­házra egyforma összeget ve­tettek ki, függetlenül attól, hogy a lakóház előtt milyen hosszan húzódik a járda. Ez különösen rám nézve hátrá­nyos, mivel a település leg­szélső házában lakom. A többi lakóházhoz épült járda kétszerese az enyémnek, ahol az be is fejeződik. Egy lakó­házra 1150 forint a kötele­zettség. Kérem, szíveskedje­nek válaszolni, hogy jogos volt-e a tanács eljárása, hogy egyformán szetette ki az összeget?" "A kérdésre a Tolna me­gyei Tanács VB. Paksi Já­rási Hivatalának elnöke, dr. Kiss Frigyes válaszolt: — A kérdést feltevő, problémája ismert előttünk. A' Nagydorog Nagyközségi­ Közös ’ Tanács 1971-ben a Felszabadulás utca egyik oldalán betonjárdát létesí­tett, elsősorban az itt la­kók kérelmére. A’ tanács valamennyi­ járdával érin­tett telek tulajdonosát tel­kenként 1150 forint közmű­­fejlesztési­­ hozzájárulás megfizetésére kötelezte.­­­• Az út- és közműfej­lesztési hozzájárulásról szó­ló, 8/1970. FVM—PM. szá­mú együttes rendelet elő­írásainak megfelelően az 1970. január 1-e után léte­sített villany-, vízvezeték, szennyvízcsatorna, pormen­tes közút és járda után közvetlenül az érintett tel­kek tulajdonosai egyszeri út- és közműfejlesztési hoz­zájárulást 'kötelesek' fizetni. E rendelet­ előírása szerint a hozzájárulás mértéke épí­tési telkenként független a telek szélességétől. A fenti jogszabály, valamint a Nagydorog Nagyközség Kö­zös Tanácsa 35/1971. számú tanácshatározata szerint if­jú Pula János is 1150 fo­­­­rint közműfejlesztési hoz­zájárulást­­ köteles fizetni, mert az érintett építési te­lek a megvalósult létesít­ményhez közvetlen bekap­csolható. A járdaépítés to­­­­vábbfolytatása nem indo­kolt, mert valamennyi te­lekre a gyalogosforgalom Szilárd burkolaton biztosí­tott.­ Mivel a kérdést fel­tevő lakóháza és telke a megépített járdára ráköt­hető, ezért egyértelműen megállapítható, hogy ifjú Pója Jánossal szemben a helyi tanács­­ ez irányú in­tézkedése törvényes volt Átlagkereset­számítás Lovász Antalné Bonyhád, Rákóczi u. 158. szám alatti olvasónk kérdezte: „Hogyan kell a kismamákat elszámol­ni, miután az orvos átlag­­munkára írja ki? Van-e erre országos rendelet, vagy elté­rő lehet ez abban az eset­ben, ha állami vállalatnál, vagy ktsz-nél dolgozik? Én szövetkezetnél dolgozom. Hét­hónapos terhes vagyok. Át­lagmunkára 1973. november 2-án mentem. Úgy számol­tak el, hogy a július—augusz­tus—szeptember hónapok át­lagát adták. Az októbert ki­hagyták. Pedig az október hónapot teljesítmé­nyben vé­gigdolgoztam, érveltem, de nem kaptam kielégítő vá­laszt.” A kérdésre dr. Deák Kon­rád csoportvezető ügyész­től kértünk választ. “ Leveléből csupán an­­­nyit tudunk meg, hogy szö­vetkezetnél dolgozik, nem tudjuk azonban, hogy tag­ja-e a szövetkezetnek:­, te­hát tagsági viszonya van-e, vagy csupán­­ alkalmazott­­ja-e, tehát munkaviszony­ban áll-e, s nem tagsági viszonyban. Erre figyelemmel idézzük a Munka Törvénykönyve 7. § (2) bekezdésének ren­delkezését, amely szerint: „Az ipari szövetkezetek tagjai munkavégzésével összefüggő kérdéseket e törvény rendelkezései és a tagsági viszonyból­ e­redő sa­játosságok­ figyelembevéte­lével kell szabályozni.” A munkaviszonyban ál­lók átlagkeresetének szá­mításával kapcsolatban a más vonatkozásokban egyébként már módosított 7/1967. (X. 8.) Mü. M. szá­mú rendelet 8. §-a akként rendelkezik, hogy a dolgo­zó munkaviszonya első hó­napjában a tárgyhóban, az első naptári'­­ n­egyedév el­éréséig pedig az előző nap­tári hónapban kifizetett dí­jazások képezik az átlag­­kereset-számítás' alapját." Ezt követően a naptári ne­gyedéveket kell alapul ven­ni.”’ Minthogy pedig a nap­tári negyedév a július— augusztus—szeptember, majd pedig a TV. negyedév az október—november—de­cember, úgy véljük a szö­vetkezet éppen az állami vállalatokra is irányadó jogszabályi rendelkezések szerint járt el. Amennyiben ez a válasz nem elégítené ki, javasol­juk­­, szíveskedjék a szövet­kezet alapszabályát és a bérezéssel kapcsolatos bel­ső szabályzatot áttanulmá­nyozni. Özvegyi nyugdíj Kényes kérdés. Helyeseb­ben nem is a kérdés, in­kább a kérdező személye. Bár teljes nélhtel és címmel kérdezett, mi mégis úgy dön­töttünk, hogy nem közöljük a teljes nevet és címet, csupán a kezdőbetűket. Hogy m­iért döntöttünk így? 'Az kiderül S. ). kérdéséből:’’ „Bírósági döntés alapján érdemitlen vagyok az elhunyt férjem nevének a viselésére. Ennek ellenére megilletnék-e az el­hunyt férj után járó javak? Gondolok az özvegyi nyug­díjra, illetményföldre, ingat­lanélvezeti jogra. Munka­viszonyban eltöltött éveket igazolni nem tudok, uagy o­­hom, nyugdíjam nincs, így, bár az egészségem megvan, rá lennék szorulva a javak élvezésére.” A kérdés szerencsére nem mindennapi, keveseket is érinthet, mégis kuriózum­ként érdemes közölni dr. Deák Konrád csoportvezető ügyész válaszát. — Férje nevének viselé­se, vagy nem viselése r Az özvegyi nyugdíj és öröklés szempontjaitól is közöm­bös, mint ahogy azonban ta­nácskérő levele szerint „bí­rósági döntés alap­ján, ér­demtelen” férje nevének viselésére, arra kell követ­keztetnünk, hogy a * férjé­től törvényesen elvált. Nyugdíjtörvényünk sze­rint „annak a nőnek, aki­nek házasságát felbontot­ták és annak a feleségnek, aki férjétől X évnél hos­­­szabb ideje külön él, az ideiglenes özvegyi nyugdíj az egyéb feltételek­­ mellett is csak abban az esetben jár ha férjének halálakor tartásdíjban részesült.” Egyéb feltételek fennállása esetén is csak abban az esetben jár állandó­­ özve­gyi nyugdíj annak a nőnek, akinél­ házasságát felbon­tották, ha férjének halála­kor tartásdíjban részesült, vagy „az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultság felté­telei a különéléstől­ szak­­í­­tott 15 éven belül követ­keznek be és a feleség tar­tásra való érdemtelenségét a­ bíróság nem állapította m­eg.’­­ Ezeket az egyéb feltéte­leket és a nyugdíjtörvény­nek idevonatkozó Vala­mennyi rendelkezését­ nem tartjuk indokoltnak itt fel­sorolni, a nyugdíjtörvényt a tanácsnál, bíróságnál át­tanulmányozhatja. Öröklési jogunk is a tör­vényes örökösök között a házastársat sorolja fel és azt a személyt nem, aki az örökhagyó­­ halála előtt at­tól elvált. Mivel tanácskérő levelé­ből a körülményeket rész­letesebben nem ismerhet­tük meg, az arra adandó válaszunk is csak ilyen szűkszavú lehet. Lehetőség továbbtanulásra Csordás Ferencné Bony­hád, Alpári Gy. u. 5. szám alatti olvasónk tette fel a kérdést: „Milyen lehetősége van a fiamnak a továbbtanu­lásra? ’1974 nyarán, mint szakmunkástanuló vizsgázik. Kis korától szépen rajzol, fest. Eddig nem gondoltunk rajz­készsége fejlesztésére, gon­doltuk, hogy majd megunja. De egyre szebben fest, és itt vidéken nincs rajzszakkör, ahol tovább fejlődhetne. Hol tanulhatna festeni, és egy­ben hol szerezhetné meg az érettségi bizonyítványt? A festmények, rajzok a laká­sunkon vannak, ha szüksé­ges, beküldöm.” A kérdésre a Tolna me­gyei Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet igazgatójá­tól, Rókus Jánostól kaptuk a következő választ: “ A szakmunkástanuló az érettségit az alábbi mó­don teheti le. A szakmun­kásképző iskola „A” (tehát hagyományos) tagozatos ta­nulója korhatáron belül felvehető az azonos szak­irányú szakközépiskola IX. osztályába, ha a szakmun­kásképző iskola I—11—III. osztályát elvégezte és a tanév megkezdése előtt eredményes­­’különbözeti vizsgát tett a szakközép­­iskola’ I.’ osztályának­’ azon elméleti tantárgyaiból­, amelyeket a szakmunkás­­képző iskolában nem, vagy nem­ megfelelő szinten ta­nult. A felvételről a szak­munkásképző iskolában végzett szakmai gyakorlat, mérlegelésével a felvevő is­kola igazgatója dönt és ki­jelöli azokat a tantárgya­kat, illetve tananyagokat, amelyekből a ’ tanulónak különbözeti vizsgát kell­­ tenni. ‘ ’ ’ ’ — A szakmunkásképző iskola „B” féméit színtű) tagozatának eredményes el­végzése után az azonos szakközépiskola III. osztá­lyában’ lehet korhatáron belül — tanulmányokat folytatni. A különbözeti vizsga tantárgyait, tan­anyagát a felvevő iskola igazgatója jelöli ki. —­ A szakmunkásképző iskola tanulója átléphet a gimnáziumba is. A gimná­­ziumi II.­­­osztályba a szak­munkásképző iskola II. osztályának,­ illetve a gim­náziumi III. osztályba a szakmunkásképző iskola III. osztályának sikeres el­végzése után, feltéve, ha a tanuló nem lépte túl a kor­határt és a gimnázium I. osztályának, illetőleg az I—II. osztályának tantár­gyából augusztus 30-ig si­keres különbözeti, illetőleg összevont különbözeti vizs­­gát­,­íasz. Miután a levél­ben nem szerepel a fiú szakmája, így konkrét ta­nácsként iskolát nem ne­vezhetünk meg. Ha szüksé­gét látják a­ szülők, szemé­lyesen is adunk tanácsot .T­­ A második kérdésre a következőket tudom vála­szolni. Bonyhápon, az I. sz. Vörösmarty­ M. Általá­nos Iskolában felnőtt kép­zőművészkar működik, amelynek munkájában szakmunkástanulók is részt vesznek. A foglalkozásokat hetenként pénteki napon tartják. A kör keretében tehát vidéken is van mód a továbbfejlődésre. Ezt kö­vetően­ akár szakközépisko­lai, akár gimnáziumi érett­ségi birtokában jelentkez­het képző-,, illetve ipar­művészeti felsőoktatásra. A képzőművészet­i körbe való jelentkezés ügyében keres­sék fel Kovács Ferenc rajz­tanárt a fenti iskolában, aki maga is kiállító festő és várja a fiú jelentkezését. Családi pótlék­igénylés Ifjú Kecskeméti Ferencné Szekszárd, Bart­ina u. 28.­b. szám­ alatti olvasónk levelé­ből való a következő idézet: „1971. március 25-én szültem egy kislányt, m­ost, novem­ber 13-én tudtuk meg, hogy kislányunkra családi pótlékra jogosultak vagyunk. Férjem a kérelmét beadta a Városi Ta­nács Költségvetési Üzeméhez, ahol dolgozik, ők csak há­rom hónapra visszamenőleg tudnak pótlékot fizetni. Nem értem, hogy ha minket hiva­talos szerv nem figyelmezte­tett a kérelem benyújtására, igényjogosultságunkra, akkor miért mi károsodunk, miért nem kapjuk meg a családi pótlékot a gyermek születé­séig visszamenőleg?” A kérdésre a­­ következő választ kaptuk a Tolna me­gyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatójától, Nagy Zoltántól: ■ — Mint minden társa­dalombiztosítási­­­ szolgálta­tást, így a családi pótlékot is igényelni kell a dolgozó­nak, s ha ezt' valami ok miatt — jogszabály isme­retének hiánya­, stb. — el­mulasztja,’ vagy ' későn te­szi meg, ezért senkit nem terhel a felelősség.­­ Az adott­ esetben he­lyesen járt el a városi Ta­nács­­ Költségvetési feremé­nek társadalombiztosítási ügyintézője, amikor 1973 november hónapban be­adott igénybejelentésre, csak három hónapra vissza­menőleg folyósította a csa­ládi pótlékot, mivel a je­lenleg érvényben levő 9/1966. (VI. 1.) Korm. szá­mú rendelet 12. paragrafu­sa (2) bekezdés kimondja: „Családi pótlék legfeljebb az igénybejelentéstől szá­mított három hónapra jár; a három hónapba a beje­lentés hónapja is beszá­mít.” A rendelkezés tehát csak erre ad lehetőséget. Lakásigény lakáskérdéssel nem foglal­kozunk. Ez a lakásügyi tár­­sadalmi bizottság feladata. Most mégis kivételt teszünk, mert egy olvasónk, Szabó Józsefné Szekszárd, Táncsics Mihály u. 5. sz., olyan kér­dést tett fel, amelyből min­denki felvilágosítást kaphat a lakáselosztás rendjére). Ezt írta:­­„Szeretném, ha körül­belül meg tudnák mondani, hogy a közel négy éve be­adott lakásigénylésem szerint mikor kapok lakást? Szociá­lis körülményeimet figyelem­be véve úgy érzem, ez szük­séges lenne. Ahányszor már voltam a lakás­ügyi bizottság­nál, részemre konkrétumot nem mondtak, még ’annyit sem, hogy körülbelül 1$74— 75-ben kapok lakást, vagy egyáltalán biztattak volna egy-két szóval is.” A kérdésre a városi ta­nács vb. osztályvezetője, Péteri­ Kálmán adta a kö­vetkező választ: “ A lakáskiutalások nyilvánosságát még soha nem biztosították olyan nagy mértékben, mint­ az 19­71-ben megjelent új la­kásügyi rendelet megjele­nése­ óta.' rA‘ lakásigények elbírálását, az igénylők be­sorolását a lakásügyi tár­sadalmi bizottság végzi a lakásügyi szervekkel együtt. — A kérelmek társadal­mi bizottság elé kerülnek. A lakásügyi hatóság és a társadalmi bizottság, vala­mennyi­­ körülmény alapos és részletes tanulmányozá­sával és mérlegelésével el­készíti a lakáskiutalási név­jegyzék-tervezetet,­ figye­lemmel az újonnan épülő és a várhatóan megürese­dő lakások számára. Ezt az első tervezetet a tanács épületében 30­ napig kifüg­geszti és ez ellen bárki ész­revételt tehet. A beérkezett észrevételek alapján a tár­sadalmi bizottság ismétel­ten tárgyalja az elosztási tervet, s csak a módosítás után­­ terjeszti azt a végre­hajtó bizottság elé. A vég­rehajtó bizottság által jó­váhagyott névjegyzék köte­lezi a lakásügyi hatóságot a sorrendben való lakás kiutalására. . . Tekintettel arra, hogy Szabó Józsefné az 19­71. évi lakáskiutalás­ névjegyzékre nem kerülhetett rá, "hiszen lakásigényé ‘ akkor még csak egyéves igény volt, ez ideig kiutalásban nem’ ré­szesülhetett. Mivel a név­jegyzékén szereplő minden egyes igénylő lakáskiuta­lásban részesült a közel­múltban, így­­ most új név­jegyzék kö­zül Amennyi­ben Szabó Józsefné e név­jegy­zékre felkerül és a 30 napos észrevételezési idő eltelte után ’is rajta marad, úgy lakáskiutalása a név­jegyzékben feltüntetett sor­­rendben megtörténik.­­ Telefonszámaink : 129—01, 123—61.MI VÁLASZOLUNK

Next