Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

? Ezt hozta a hét a külpolitikában így látja a hetet, kommen­­­átorunk, Réti Ervin: A világ legrégibb gyarmata rövidesen elnyeri függetlensé­gét. A portugál hajósok jó öt évszázaddal ezelőtt, úton India felé tűzték ki a luzitán lobo­gót a guineai partokra. A hét első napján azonban eredmé­nyesen fejeződtek be az algé­riai fővárosban folytatott tár­­gyalások és szeptember máso­dik hetében Bissau Guinea Köztársaság hivatalosan is ön­állóságot nyer. A légi hidat már üzembe helyezték, a por­tugál expedíciós hadsereg ala­kulatait gyors ütemben szállít­ják haza. A „dekolonizációnak”, vagy­is a portugál gyarmatbiroda­­l­­m felszámolásának folyama­tában azonban ez a lépés ígér­kezik a legkönnyebbnek. Há­rom okból is: B­ssau-Guinea viszonylag kis területű és nem bír különösebb gazdasági je­lentőséggel; az országban jó­formán nincsenek portugál te­lepesek; a felszabadító moz­galmakat a haladó PAIGC- párt vezeti. Az egységes irá­nyítás és fellépés nemcsak a harc eredményességét biztosí­totta, de a szabad területeken már megszervezték a népi ha­talmat. A másik két afrikai gyarma­ton sokkal bonyolultabb a kép. Angolában például jelentős ter­mészeti kincsek vannak (kő­olajtermelése un. önellátóvá tette Portugáliát); az anya­­orszégbeli telepesek száma másfél millió; s ami a legna­gyobb gondot okozza, hogy a felszabadító erők egységét nem sikerült biztosítani, a különbö­ző csoportok egymással hada­koznak. Hasonló veszély áll fenn Mozambikban, ahol kü­lönböző szakadár szervezetek megpróbálják kétségbe vonni a küzdelmet ténylegesen vezető Frelimo szerepét. Ezek a tényezők önmaguk­ban is bonyolulttá teszik a ki­bontakozást, de a legnagyobb nehézséget a lisszaboni politi­kai­­ bizonytalanság jelenti. Az áprilisi fordulat során szétvert jobboldal, minden jel szerint, megpróbálja újjászervezni so­rait. A káros vadsztrájkoktól a Salazar szülővárosában le­zajlott nyílt fasiszta provoká­cióig számos nyugtalanító ese­mény történt Portugáliában, összeütközések voltak a fegy­veres erők testületén belül is, néhány tábornok jobboldali, antikommunista nyilatkozatok­ra­ ragadtatta magát, ugyan­akkor a haditengerészet veze­tői, s a „Kapitányok mozgal­mának” képviselői a demokra­tikus átalakulás még követke­zetesebbé tétele mellett száll­tak síkra. Ez a megoszlás, amellyel reálisan számolni kell, s amely nyilvánvalóan kihat majd a további fejleményekre, felvillanthatja a korántsem egyszerű frontvonalakat. A ha­ladó pártok különösen fontos­nak tartják az együttműködést a fegyveres erők mozgalmával, hiszen így lehet elejét venni egy esetleges puccskísérletnek. A forrongó Portugália nem elszigetelt jelenség — beleil­lik a NATO déli szárnyának alapvető megingásába, amely ma első számú témája a legkü­lönbözőbb irányzatú hírmagya­rázatoknak. Cipruson ugyanis változatlanul zavaros a hely­zet, de nem csökkentek a tö­rök—görög ellentétek sem. A Biztonsági Tanács a héten ciprusi kérésre ült össze, s többszöri halasztás után,­ egy­hangú határozat született a menekültek ügyéről, más hu­manitárius kérdésekről, fel­szólították a feleket a tűz­szünet betartására is. A ta­nácskozás nem volt hiábavaló, mivel a hétszázezer lakosú szi­geten legalább százötvenezer földönfutóval kell számolni, s a héten több ízben történtek kölcsönös vádaskodások, a fegyverszünetet sértő inciden­sek nyomán. Megint kitűnt azonban, hogy a tüneti, felüle­ti kezelés nem elegendő, iga­zi rendezésre van szükség, ahogyan azt a Szovjetunió ja­vaslata indítványozta. Görögország és Ciprus elfo­gadta a szovjet kezdeménye­zést, tehát a ciprusi kérdésnek a Biztonsági Tanács keretei között történő megvitatását. Törökország, udvarias formák között, de visszautasította, hasonló álláspontra helyezke­dett, nyersebben, Washington és London. Az amerikai dip­lomácia mintha átnyergelt volna Ankarára — egy ameri­kai lap szellemes megállapí­tása szerint a NATO katonai szervezetéből történt görög ki­vonulásnál már csak az lett volna kellemetlenebb az Egye­sült Államok számára, ha Tö­rökország teszi meg ugyanezt a lépést. (A török hadsereg ugyanis két és félszer nagyobb erőt képvisel a görög fegyve­res erőknél, s Törökország a Szovjetunióval határos!) Ter­mészetesen Washington sze­retne két vasat a tűzben tarta­ni és­­ Athénnal sem kíván sza­kítani. Mindezt könnyebb el­gondolni, mint megvalósítani. A két szövetséges között egye­lőre nem kerülhetett sor az amerikai külügyminiszter „in­gázó diplomáciájára”, pedig sokan ebben látták volna a csodaszert. Igaz, más sajtó­­orgánumok az ellenkező vég­letbe estek, s úgy írtak a cip­rusi csődtömegről, mint „Kis­singer Watergate-jéről.­ A déli szárny negyedik tag­ja, Olaszország belső állami krízissel küzd. Azok a válság­­jelenségek, amelyek többé-ke­­vésbé valamennyi nyugat-euró­pai országban kimutathatók voltak az elmúlt időszakban, félelmetes sűrűségben és kon­centrációban mutatkoznak Olaszországban. A nyugat­német—olasz csúcstalálkozón adott volt a téma, miként tud­ná az NSZK és a Közös Piac Olaszországot a víz felett tar­tani. Szóba kerültek új köl­csönök: a régi tartozásokat hosszabbítják, de Itália szaná­lásához és rendbehozatalához elsősorban belső változásokra lenne szükség. (A héten érde­kes nyilatkozatok hangzottak el a kereszténydemokrata párt több frakciója és a szocialista jobbszárnyhoz tartozó Nenni részéről: egyaránt a kommu­nistákkal való párbeszédet sür­gették.) Lenne megoldás a szétzilált Dél-Európában: a demokrácia megszilárdítása Portugáliában; a ciprusi kérdés megfelelő nemzetközi fórum elé utalása; a „történelmi kompromisszum” Olaszországban, a kommunis­ták bevonásával. Csakhogy ez gyökeresen más arculatot ad­na a NATO déli szárnyának, Washingtonban és Brüsszel­ben pedig ezt akarják a leg­kevésbé ... L ’ ? 1974. szeptember L t Budapestre érkezett a kubai külügyminiszter Pója Frigyes külügyminisz­­gyes és felesége, Rácz Pál kült tér meghívására szombaton kll­ügyminiszter-helyettes h­i­vatalos, baráti látogatásra Ma­gyarországra érkezett dr. Raúl Roa, a Kubai Köztársaság kül­ügyminisztere. A kubai külügy­miniszterrel együtt Budapest­re érkezett felesége is. Fogadásukra a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Paja Frn-Külügyminisztérium több ve­zető munkatársa. Jelen volt a fogadtatásnál dr. Meruk Vil­mos, a Magyar Népköztársaság havannai nagykövete és Flo­­real Chomon Mediavilla, a Ku­bai Köztársaság budapesti nagykövete. Raúl Roa életrajza Dr. Raúl Roa, a Kubai Köz­társaság külügyminisztere 1909. április 18-án született Havan­nában. Az ottani egyetemen közjogi és polgári jogi dokto­rátust szerzett. A havannai egyetem közjogi és társada­lomtudományi fakultásán tör­ténelemprofesszor. Az egyete­men társadalomtant és tár­sadalomfilozófiát oktatott, és a fakultás igazgatója volt. Diákéveitől kezdve tevéke­nyen részt vett a kubai nép­nek a nemzeti és társadalmi felszabadulásért vívott for­radalmi harcában. Machado és Batista diktatúrái alatt ül­dözték, bebörtönözték, szám­űzték. A forradalmi kormány­nak nagykövete volt az Ame­rikai Államok Szervezeténél. 1959-től a forradalmi kormány külügyminisztere. Tagja a Ku­bai Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának. Dr. Raúl Roa széles körű tu­dományos és irodalmi tevé­kenységet fejt ki. Irodalmi munkásságában elsősorban esszéíró, szinte valamennyi je­lentős kubai témáról írt iro­dalmi szinten. Cikkeinek, ta­nulmányainak gyűjteménye felöleli az irodalom, a filozó­fia, a szociológia és a politika számos területét. A folyóira­tokban közölt nagyszámú cikk, kritika, esszé mellett, több kubai költő kötetét ren­dezte sajtó alá. (MTI). VASÚTI SZERENCSÉTLENSÉG­­ JUGOSZLÁVIÁBAN • Súlyos vasúti szerencsétlen­ség történt pénteken a késő es­ti órákban Jugoszláviában: 22.40 órakor a zágrábi főpálya­­udvar közelében egy éles ka­nyarban kisiklott a Hellas­express Dortmund felé tartó mentesítő szerelvénye. A katasztrófában több mint száz utas lelte halálát, és mint­egy százötven megsebesült. Sok utas az egymásba fúródott va­gonokra zuhant vezetékek okozta áramütéstől halt meg. A Tanjug jelentése szerint a halálos áldozatok között a ju­goszláv állampolgárokon kívül nagyszámú török, görög, NSZK-beli és más külföldi tu­rista is van. Tájékoztató a szeptember 1-én életbe lépő fogyasztói áremelések és jövedelemnövelő intézkedések végrehajtásáról (Folytatás az 1. oldalról) zránkénti 1,50 Ft-os felár. Meg­szűnik a lengyel lángszén ket­tős ára. (Eddig a központi fű­tésű lakásoknál alacsony [48,— Ft/g], az egyéb fogyasztóknál magas [79,— Ft/g] ár érvénye­sült. Az új ár egységesen 62,10 Ft/g.) B) KOKSZ A koksz fogyasztói ára átla­gosan 24 százalékkal emelke­dik. Néhány kokszfajta pálya­udvari telepi ára a következő lesz: Továbbra is megmarad a koksztüzelésű központi fűtéses lakóházak mázsánkénti 16,— Ft-os árkedvezménye. C) TŰZIFA A tűzifa fogyasztói ára átlago­san 18 százalékkal emelkedik. Budapesten a pályaudvari telepről házhoz szállított tűzi­fa ára az alábbiak szerint vál­tozik: régi ár Ft/g új ár Ft/g áremelés mért. % Vidéken a tűzifa fogyasztói árának emelkedése a feldolgo­zás fokától (hasáb-, dorong-, kandalló- vagy konyhafa), a kiszolgálás helyétől (pálya­udvari vagy belterületi telep), valamint a termelés helyétől való távolságtól függően 11,8 százalék—21,5 százalék között ingadozik. A feldolgozatlan tűzifa fogyasztói ára kisebb, a feldolgozott tűzifáé pedig na­gyobb mértékben emelkedik. II. EGYÉB TÜZELŐ­ANYAGOK (TÜZELŐOLAJ, VEZETÉKES GÁZ, PROPÁN-BUTÁNGÁZ) ÁRVÁLTOZÁSA A­ TÜZELOLAJ (MEKALOR) A háztartási tüzelőolaj ára a következőképpen alakul: régi ár új ár áremelés­éért. % Kútnál, ill. kisker. forg. kimérve 1,50 Ft/1 2,10 Ft/1 40 tankautóban 2,20 Ft/kg (1,85 Ft/1) hordóban B) VEZETÉKES GÁZ A vezetékes gáz árának emelkedése kereken 20 száza­lék. A köbméterben kifejezett ár a gáz fűtőértékétől függő­en — úgy mint eddig — hely­ségenként változó. Budapes­ten például a gáz ára az aláb­biak szerint alakul: városi gáz főzési, vízmelegítési célra 0,84 Ft/m­3 1,— Ft/m3 19,0 fűtési célra 0,67 Ft/m3 0,80 Ft/m3 19,4 földgáz főzési, vízmelegítési célra 1,64 Ft/m3 1,97 Ft/m3 20,1 fűtési célra 1,31 Ft/m3 1,56 Ft/m3 19,1 Nagykanizsán és környékén, valamint Hajdúszoboszlón és néhány városi gázszolgáltatás­sal rendelkező vidéki városban a városi gáz ára köbméteren­ként 16 fillérrel, a földgázé pedig köbméterenként 33 fil­lérrel emelkedik. Azokban a központi, vagy távhőellátási berendezéssel és melegvízzel ellátott lakások­ban, ahol a szolgáltatott gázért átalányösszeget kell fi­zetni (gázmérő nélküli fo­gyasztók), az átalánydíjak 20 százalékkal — forintra kere­kítve — kerülnek felemelésre. C) PROPÁN-BUTÁN GÁZ ára 5 vagy 11 kg-os palackban 3,Ft/kg-ról 3,30 Ft/kg-ra (10 százalék), a 22 kg-os palack­ban 2,50 Ft k kg-ról 2,80 Ft/kg­­ra emelkedik (12 százalék). Az 5 kg-on aluli (turista) palackba töltött propán-bután­­gáz ára nem emelkedik. Vál­tozatlan marad a házhoz szál­lítási díj is. In. TÁVFŰTÉS ÉS TÁV-MELEGVÍZ SZOLGÁLTATÁS ÁRVÁLTOZÁSA A távfűtés díja 20 százalék­kal, a táv-melegvízszolgáltatás díja pedig 18 százalékkal nő. Ennek megfelelően a díjak is következők: régi díj új díj ürem. méri. % távfűtés 10,80 Ft/l­m3 13— Ft/lm3 20,4 folyamatos táv-meleg­vízszolgáltatás 17,— Ft/fő 20,— Ft/fő 17,6­9 A távhőellátási szolgáltatás­ba 1962—63. évi fűtési idény­ben vagy azt megelőzően be­kapcsolt lakásoknál a díjak 2,20 Ft/légköbméterrel kerül­­­nek felemelésre. A melegvíz-szolgáltatásba 1972. augusztus 1. után bekap­csolt lakásokban a fizetendő díj a lakás nagyságától füg­gően átalányösszegben van megállapítva. Ennek emelke­dése hasonlóképpen 18 száza­lék. IV. ÜZEMANYAGOK ÁRVÁLTOZÁSA Az egyes üzemanyagok ára a következőképpen emelkedik: A motorolajok ára nem vál­tozik. (MTI) régi ár új ár áremelés Ft/q Ft/g mért. "/, dió I. koksz 97,— 116,50 20,1 dió II. koksz 84,— 108,00 28,6 konyhafa kandallója 48,70 57,40 17,9 47,70 56,40 18,2 2,30 Ft/kg (1,93 Ft/1) áremelés régi ár új ár mérték­e %-ban régi ár új ár árem„ Ft/1 it. Ft/1 it. mért. % 86-os oktánsz.normál autóbenzin 3,-4,20 40 92-es oktánsz. szuperbenzin 4,— 5,60 40 98-as oktánsz. extrabenzin 5,— 7,­40 benzin-olaj keverék (20:1) 3,50 4,60 31 gázolaj 2,20 3,20 45

Next