Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-01 / 127. szám
PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Tunéziai Köztársaság nemzeti ünnepe, az ország függetlensége kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte Habib Bourgibát, a Tunéziai Köztársaság elnökét. SZOLNOK Szolnok 900 éves jubileuma alkalmából szombaton a Szigligeti Színházban került sor az ünnepi könyvhét országos vidéki megnyitójára. Kukii Béla városi tanácselnök köszöntője után Illés Endre kétszeres Kossuth-díjas, a Magyar írók Szövetsége titkárságának tagja, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója ünnepi beszédben méltatta a könyv ünnepének szerepét és jelentőségét. A megnyitón részt vett dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes és dr. Majoros Károly a megyei pártbizottság titkára is. MOSZKVA .A vietnami nép őszintén hálás a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a szovjet kormánynak, a testvéri szovjet népnek azért a hatalmas, értékes támogatásért és segítségért, amelyben a vietnami népet részesítette és részesíti a francia és az amerikai imperializmus ellen vívott két ellenállási háborúban, a szocializmus építésében és a háborús sebek begyógyításában” — állapítja meg az a távirat, amelyet Nguyen Van Kinh, a Vietnami—Szovjet Baráti Társaság elnöke küldött Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, abból az alkalomból, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége a Népek Barátsága Érdemrenddel tüntette ki a Vietnami—Szovjet Baráti Társaságot. BUDAPEST Szombaton az ÉDOSZ Gorkij fasori székházában tartották meg a Magyar Vadászok Országos Szövetségének kibővített küldöttközgyűlését. A tanácskozáson megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a SZOT főtitkára és Fehér Lajos, a Magyar Partizán Szövetség elnöke A közgyűlést Vallus Pál a MAVOSZ és a Nemzetközi Vadászati Tanács (CIC) elnöke nyitotta meg. A küldöttek megtárgyalták az országos intéző bizottság beszámolóját, amelyből kiderült: az elmúlt három évben az ország 750 vadásztársaságának taglétszáma meghaladta a 25 ezret. Az újonnan felvett vadászok egyharmada fiatalabb 30 évnél. Ezt hozta a hét a bülpolitikában Így látja a hetet kommentátorunk. Cárdos Miklós, Ford elnök első NATO-felléptére erős hatással volt mindaz, ami Vietnamban történt. Maga Luns NATO-főtitkár mondotta néhány órával a brüsszeli csúcstalálkozó előtt, hogy a „délkelet-ázsiai változások következményei egyes körökben bizonytalanságot keltettek a NATO jövőjét illetően". Az elnöki különgép még az óceán fölött szállt, amikor a brüsszeli tárgyalópartnerek egyikének országában egy rádiókommentátor tapintatlanul emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államoknak számolnia kell tekintélye bizonyos csökkenésével. Az ankarai rádió szögezte le — utalván a Vietnam utáni korszak kezdetére: Törökországot nem lehet fegyverszállítási tilalmak és engedélyezések hideg-meleg zuhanyával kezelni, az ország ragaszkodik eddigi elképzeléseihez és ha Amerika változtat a sajátján, Ankara nem követi. Ford elnök mielőtt beszállt a repülőgépbe éppen az atlanti egységről beszélt és ugyanezt emlegette a péntek esti brüsszeli záróközlemény is — ez a török állásfoglalás azonban azt mutatja, hogy az egyik legfontosabb NATO-vitét nehéz, sőt lehetetlen a régi módon, washingtoni rábeszéléssel megoldani. Az amerikai elnök brüsszeli programjában fontos helyet kapott a görög és a török miniszterelnökkel folytatott tárgyalás, de semmi jele annak, hogy a ciprusi sebek gyógyításához Brüsszelben megtalálták a csodaszert. Sem Demirel, sem Karamanlisz nem tágított eredeti elképzeléseitől. A minap Bécsben, majd Rómában folytattak Giniusról megbeszéléseket török és görög politikusok, és ott már kiderült: Athén csak akkor hajlandó a törökök „szövetségi állam”koncepcióját még csak megtárgyalni is ha Ankara előbb visszavonul a szigetország göröglakta területeinek egy részéről, hogy a menekültek visszaköltözhessenek. Ankara viszont a ciprusi probléma amúgy sem könnyű megoldását össze akarja kötni az Égei-tengeri olajlelőhelyek birtoklásának még bonyolultabb témájával. A második kérdéscsoport, az úgynevezett „ibériai kérdőjelek” témája ugyancsak nem tartozik az „atlanti egységet megszilárdító” problémák közé. Nem világos még, mennyiben elégszik meg Ford, és a kérdésben még az elnöknél is türelmetlenebb hangot használó Kissinger Goncalves portugál miniszterelnök, ahogy ő mondta „félreértés-eloszlató” nyilatkozatával, amely szerint Portugália tiszteletben tartja szerződéses kötelezettségeit és ez vonatkozik a NATO-ra is. Az azonban már jól látszik, hogy Ford aligha kapná meg a 15 NATO-tagállam többségének helyeslését a még csak körvonalaiban nyilvánosságra hozott amerikai elképzeléshez, Spanyolország és a NATO szoros kapcsolatteremtéséhez. Ez már előre beárnyékolja Ford madridi látogatását. Madrid után Salzburgban áll majd tárgyalóasztalhoz az amerikai elnök. Az előző napokban Belgrádban és Bécsben vendégeskedő Szadat elnök előtt vázolja: van-e az Egyesült Államoknak újabb elképzelése a közel-keleti válság megoldására. Ezzel összefüggésben figyelemre méltó, hogy az amerikai kommentárok a salzburgi beszélgetést mindig a nemsokára sorra kerülő Ford—Rabin-találkozóval emlegetik, azaz: azt sugallják, hogy az Egyesült Államok elnöke közvetítőként remélhetően nagyobb sikerre számít, mint külügyminisztere, akinek kis lépések elnevezésű kísérletsorozata legutóbb kudarcot szenvedett. Alighanem Salzburg is azt bizonyítja majd, hogy a sokágú bonyolult közel-keleti válságból kivezető utat csak a Szovjetunió és a szocialista országok által javasolt, az arab világ által is támogatott genfi értekezlet mielőbb megkezdődő üléssorozatán lehet megtalálni. Ford európai látogatásának bejelentésekor és a brüsszeli csúcs előtti órákban is elhangzott: ennek a találkozónak kell állást foglalnia, vajon mikor ülnek össze az állam- és kormányfők az európai biztonsági és együttműködési konferencia befejező tanácskozására. Az eredeti megfogalmazások később úgy módosultak, hogy ez a kérdés — hogy vajon a helsinki Infandia-palota pár napja megnyitott új szárnyában mikor kell összeállítani az európai, nagy asztal ülésrendjét — csak „mint a keletnyugati kapcsolatok széles témakörének” egyik részlete került szóba. Persze, tulajdonképpen mindegy, hogy Helsinkiről milyen témával kapcsolatban beszél akár Ford elnök, akár a brüsszeli csúcs más résztvevője. Amikor például Ford elnök és Schmidt nyugatnémet kancellár munkaebédje után félhivatalosan közölték a bonni küldöttség emberei: „Fennáll a lehetősége annak, hogy a helsinki találkozót még a nyár vége előtt összehívják”, az érdeklődő újságírók nem a téma összefüggései, hanem a várható időpont iránt érdeklődtek. „A nyár hivatalosan szeptember 21-én ér véget” — hangzott a konkrét kérdésre a meglehetősen dodonai válasz. Ebben a feleletben is ott van az a brüsszeli NATO-csúcsra érvényes határozatlanság és a döntéseket megkerülni igyekvő óvatosság aminek egy magyarázata van: a tizenöt NATO-tagállam nehezen talál akár csak két olyan problémakört is, amelyben azonos álláspontot vall. Chile A chilei szakszervezetek helyzetének kivizsgálására a közelmúltban Chilébe látogatott az ENSZ nemzetközi munkaügyi szervezetének (ILO) bizottsága. A bizottság küldetése befejeztével jelentést készített, amelyet egy időben hoztak nyilvánosságra Genfben és az ENSZ New York-i székhelyén. A jelentés egész sor olyan tényt ismertet, amelyek a szakszervezeti szabadság megsértését bizonyítják. A junta — mutat rá a dokumentum — miután törvénytelenül betiltotta Chilében a dolgozók egyetlen szakszervezeti központját, nyílt támadásba lendült a dolgozók jogai ellen. Az ILO-bizottság jelentésében erélyesen követeli a szakszervezeti szabadság visszaállítását, és a chilei nép jogainak tiszteletben tartását Az ILO-bizottság a szakszervezeti jogok visszaállítását követeli Liaasabon A portugál szocialista miniszterek ismét részt vesznek a kormány munkájában A Portugál Szocialista Párthoz tartozó miniszterek azonnali hatállyal ismét teljes mértékben részt vesznek az ideiglenes kormány munkájában — jelentette be szombaton hajnalban a fegyveres erők mozgalma legfelsőbb forradalmi tanácsának szóvivője. Az erről szóló döntés annak a több mint négyórás tanácskozásnak eredményeként született, amely pénteken délután zajlott le a legfelsőbb forradalmi tanács és a szocialista párt küldöttsége között. A szocialisták — mint a szóvivő közölte — „ígéretet tettek az MFA-nak, hogy teljes mértékben együttműködnek vele a „szocialista társadalom felépítésében”. A legfelsőbb forradalmi tanács — mint a szombati bejelentés hírül adja — „elismeri, hogy bizonyos torzulások vannak az ország politikai életében, amelyeket felül kell vizsgálni és korrigálni kell”. A felek egyetértettek abban, hogy a demokratikus tevékenységet meg kell erősíteni és be kell tartani a forradalmi törvényeket, hogy ily módon „biztosítani lehessen a forradalom előrehaladását”. Mint ismeretes, a Portugál Szocialista Pártot a kabinetben képviselő Mario Soares és Salgado Zenha több nap óta bojkottálta a kormány tevékenységét, tiltakozásul a Republica című lap megszüntetése miatt. A két miniszter csupán szerdán volt jelen a kabinet ülésén, amikor a napirenden Angola szerepelt, A Biztonsági Tanács Hominiia-vitája A Biztonsági Tanács pénteken megkezdte a namíbiai helyzet megvitatását. A kérdés napirendre tűzését az tette szükségessé, hogy a Délafrikai Köztársaság nem teljesítette azokat a korábbi ENSZ-határozatokat, amelyek kimondták: a dél-afrikai hatóságok által Namíbiában bevezetett faji elkülönítő rendet fel kell számolni, ki kell onnan vonni a dél-afrikai csapatokat, és a terület igazgatását az ENSZ közvetítésével át kell adni Namíbia népének. Az ülésen az ENSZ Namibia-tanácsának képviselői, valamint az afrikai egységszervezet, az ENSZ afrikai csoportja és a namíbiai hazafiak szóvivői erélyesen elítélték a Dél-afrikai Köztársaság politikáját. Sam Hujoma, a Délnyugatafrikai Népi Szervezet (SWAPO) elnöke beszámolt arról, hogy a pretoriai kormány törvényellenes, önkényuralmi intézkedésekkel próbálja elnyomni a namíbiai nemzeti felszabadító mozgalmat. Rupiah Banda, az ENSZ Namíbia-tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a Dél-afrikai Köztársaság semmibe veszi az ENSZ-t, a Biztonsági Tanácsot és a nemzetközi jogot, nem hajlandó eleget tenni azoknak a felhívásoknak, amelyek szerint meg kellene szüntetnie Namíbia törvénytelen megszállását. Az ENSZ afrikai csoportjának szóvivője hangsúlyozta: az afrikai országok Namíbia megszállását agressziós cselekménynek tekintik és felszólítják a világszervezetet, hogy teljesítse történelmi küldetését a namibiai nép felszabadításával kapcsolatban. A Bizonsági Tanács hétfőn folytatja a namibiai helyzet megvitatását. Szaljut—4 Mint a TASZSZ hírügynökség a szovjet űrközpontból jelentette szombaton — magyar idő szerint — reggel 7 órakor kezdődött meg Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov szovjet űrhajósok hetedik munkanapja a Szaljut—4 tudományos űrállomás fedélzetén. * A kozmonauták egy komplex berendezés segítségével spektrogafikus vizsgálatokat végeztek a Föld légkörével és felszínével kapcsolatban. Felvételt készítettek a Szovjetunió területének európai részéről, a Kaukázuson túli területről és Észak-Kazahsztánról. E kísérletek célja, hogy meghatározzák a légköri fizika, a meteorológia és a természeti kincsek kutatásának feladatait. Dél-dunántúli verselytermesztési tanácskozás Szekszárdon Hatvan Baranya, Somogy és Tolna megyei gazdaság fogott össze, hogy az idén ötvenezer hektárnál nagyobb területen iparszerűen termesszen búzát, borsót, lucernát és babot vetőmagnak. A rendszergazda az ország elöljáró búzatermesztő szövetkezete, a babarci Béke Tsz. Baranya megyében. Róla babarcinak (röviden: BBR) nevezték el az ország jelenleg legnagyobb búza-, borsó-, lucerna- és babvetőmag-termesztő rendszerét, amely igen biztató terméskilátásokkal kezdi az első évet — amint arról Husti Mihály főagronómus beszámolt. A babarci termelési rendszer céljairól is tájékoztató hangzott el a dél-dunántúli vetőmagtermesztési tanácskozáson, amelyet Szekszárdon rendezett pénteken a Tolna megyei Tanács VB mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a MAE növénytermesztési szakosztálya, a BBR és a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat déldunántúli központja. Mintegy százhatvan Baranya, Fejér, Somogy és Tolna megyei mezőgazdasági vezető szakember vett részt a tanácskozáson, amelyen dr. Katona János, a dél-dunántúli vetőmagtermeltető központ igazgatója, dr. Manninger G. Adolf agrártudomány-egyetemi tanár, dr. Ferenczi Endre docens, dr. Balla László, a Martonvásári Kutató Intézet tudományos főmunkatársa tartott vitaindító előadást a korszerű vetőmagtermesztéssel összefüggő kérdésekről«