Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

1 ­­S OLEVÁRJAI, EGYESÜLtEk­igJ TOLNA MEGYEI Az európ­ai biztonsági és együttműködési konferencia második napja 1 Embs­erlissiítás vett Katecö Kádár János és Leonyid Brezsnyev felszólalásai Csütörtökön délelőtt folytat­­ta munkáját Helsinkiben a Finlandia palota nagytermé­ben az európai biztonsági és együttműködési konferencia zárószakasza. A ülés — ame­lyen Joszip Broz Tito jugo­szláv államfő elnökölt — helyi idő szerint fár tíz után né­hány perccel kezdődött. A délelőtti ülésen szólalt fel Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Kádár János, az MSZMP KB első titkára is. PÉNTEK 1975. aug. 1. XXV. évf. 179. sióm. ARA: 0,80 Ft Kádár János: Népink minden tőle telte! megtesz azért, h­j/ sz európai biztonsági és egy’íttiapkodási éMezrei names céljai valóra váljanak Elnök elvtárs! ‘Tisztelt küldöttek! A magyar közvélemény kez­dettől fogva figyelemmel kí­sérte és aktívan támogatta az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet tevékeny­ségét. Történelmi jelentőségű­nek tartjuk, hogy a közös erő­feszítés nem volt hiábavaló, az összes érdekelt egyetértésével most összeült a biztonsági ér­tekezlet legfelsőbb szintű zá­rószakasza. A népek várako­zásait, egy jobb jövő iránti re­ménységeit fejezi ki, és két­ségtelen, hogy Európa törté­nelmének új fontos lapját ír­ja ez a tanácskozás. A magyar küldöttség nevé­ben tisztelettel köszöntöm a küldötteket, az értekezlet min­den résztvevőjét. Minden kül­döttségnek­ jó munkát; az ér­­­tekezletnek teljes sikert kívá­nok. A Magyar Népköztársa­ság és a magyar nép nevében köszönetet mondok a Szovjet­unió, valamennyi európai or­szág, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada vezetői­nek és kormányzatának, hogy felelősen hozzájárultak az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet létrejöt­téhez. Szívből köszöntöm fá­radhatatlan, áldozatkész mun­kájukért nagyrabecsült házi­gazdáinkat. Urho Kekkonen urat, a Finn Köztársaság el­nökét, a finn kormányt, Hel­sinki város vezetőit, a testvéri finn népet. Tisztelt küldöttek! Mi annak a magyar népnek a küldötteiként veszünk részt ezen a történelmi jelentőségű tanácskozáson,­ amely államot alapítva 1100 éve él a Duna— Tisza táján. Európa közepén, így múltunk és jövőnk egy­aránt az itt élő népek sorsá­hoz kötődik. Meggyőződésünk, hogy Eu­rópa minden népének legfőbb kívánsága a béke. Ha lehetsé­ges, még fokozottabban így van ez a magyar nép eseté­ben, amely évszázadokon át, a hadak útjának k­ereszteződési pontján élt és mérhetetlen véráldozatokat hozott, hogy fennmaradhasson és megőriz­ze államát a fenyegető pusz­tulással szemben. Századunk­ban az első világháború hiá­bavaló áldozatai után a vesz­tes Magyarország területe a korábbinak egyharmadára csökkent, a második világhá­borúban, urai bűnéből a rossz oldaton vérezve, elvesztette felnőtt lakosságának 8 száza­lékát és az ország romhal­mazzá vált.­­­­­­A magyar nép sorsa har­minc évvel ezelőtt, az antifa­siszta koalíció történelmi győ­zelmének és annak következ­tében, hogy a szovjet hadse­reg, a vele együtt küzdőkkel, kiűzte hazánk területéről a hitleri fasiszta megszálló hada­kat, új, jó fordulatot vett. Azóta békében él a magyar nép, visszanyerve nemzeti függetlenségét és állami szu­verenitását, szilárdan és eltö­kélten halad maga választotta útján, s ma a fejlett szocia­lista társadalmat építi. Tör­ténelmünkből mi levontuk a szükséges tanulságokat. Min­denki megértheti, hogy a szo­cialista Magyar Népköztársa­ság számára az európai népek békéje, biztonsága, barátsága és együttműködése nem pusz­tán szavakat jelent, hanem Úgy véljük, hogy az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet eredményes­ségétől, és a jelen értekezlet szellemében végzendő további munkától függ népeink, föld­részünk, Európa, és nem túl­zás, ha azt mondjuk, nem kis mértékben az emberiség jövője. Az általunk képviselt népek reménye az, hogy az értekezlet jó munkát végez és a jövendő a béke lesz. A magyar küldöttség azt a megbízást kapta, hogy járul­jon hozzá az értekezlet sike­réhez. Igyekszünk e megbí­zásnak eleget tenni. A Magyar Népköztársaság rendíthetetlen híve a külön­böző társadalmi, rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésének. A Szovjetunióval és más szocialista országokkal együtt egyik kezdeményezője és aláírója volt az 1969-es budapesti felhívásnak, amely javasolta az európai bizton­sági értekezlet összehívását. Szövetségeseinkkel együtt az­óta is mindent megtettünk az értekezlet létrejöttéért. Képvi­selőink mindvégig részt vet­tek az előkészítő munkálatok­ban és a jelen értekezlet elé aláírásra beterjesztett okmány kidolgozásában. Tisztelt küldöttek! A Magyar Népköztársaság azt vallja, hogy mindent meg kell tenni a fegyveres össze­ütközésekkel fenyegető kérdé­sek békés­ megoldása, a há­ború, egy új világháború le­hetőségének kiküszöbölése ér­dekében, szilárd elveken, súlyos törté­nelmi tapasztalatokon nyugvó, hosszú távú politikát, és a magyar nép életbevágó érde­keit fejezi ki. Tisztelt küldöttek! Közismertek az európai né­pek múltbeli szenvedései, a két világháború rettenetes pusztí­tásai, az a tény, hogy a két világháború földrészünkön robbant ki. Mindezt, de leg­főképpen azt figyelembe véve, hogy a felhalmozott korszerű fegyverek konfliktus esetén eddig soha nem látott ször­nyűséggel és pusztulással fe­nyegetik Európa és a világ népeit, minden ország felelős tényezőinek hatékonyan hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az utóbbi időben mutatkozó eny­hülés tartós, a béke biztosí­tott és szilárd legyen. Kormányunk úgy véli, to­vábbi erőfeszítéseket kell ten­ni az általános leszerelés elő­mozdítására. Támogatunk minden komoly törekvést, így támogatjuk a Szovjetunió ja­vaslatát leszerelési világkon­ferencia összehívására. Üdvözöljük, és a nemzetközi enyhülés szempontjából meg­határozónak tekintjük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatai­nak javulását, megállapodásu­kat és további tárgyalásaikat a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról. Minden józanul gondolkodó ember látja, hogy az embe­riség fejlődésének jelen sza­kaszában a világháború elke­rülésének nincs más reális és elfogadható alternatívája, mint a békés egymás mellett élés, a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése , a fegyverkezési verseny megál­lítása, a fegyverzetek korlá­tozása, majd a leszerelés, az államok rendezett viszonya, a közös érdekű kérdésekben az együttműködés, a népek köze­ledése és barátsága. A Magyar Népköztársaság ennek tudatában és szellemé­ben építi nemzetközi kapcso­latait, tevékenykedik az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében, s közel hatszáz más nemzetközi szervezetben. Az értekezlet okmánya az európai biztonság sok és bo­nyolult kérdését tárgyalja. A magyar küldöttség kiemelke­dő fontosságúnak tartja az ál­lamok kapcsolatait és együtt­működését szabályozó elvek rögzítését. Az értekezlet mun­kájában részt vesz 35 szuve­rén állam közöttük vannak nagy és kis államok, ipari­lag fejlettek és kevésbé fej­lettek. szocialista és nem szo­cialista, elkötelezett és el nem kötelezett országok, semleges államok. Az államok kapcso­latait szabályozó elvek — mint a szuverén egyenlőség, az erő­szaktól való tartózkodás, a ha­tárok sérthetetlensége és a többi alapelv — tiszteletben tartása és gyakorlati érvénye­sülése megfelel a részt vevő 35 különböző állam érdekei­nek, biztosítja a békét. Betar­tásukkal száműzhetjük földré­szünkről a háborút, a fegyve­res konfliktusokat. A Magyar Népköztársaság kész ezeknek az elveknek következetes be­tartására. A magyar kormány úgy vé­li hogy az államok kapcsola­tainak a biztonsági értekezlet által történő elvi rendezése, ezen elvek gyakorlati érvé­nyesülése erősíti a politikai bizalmat, s ez megkönnyíti az európai fegyveres erők­ és Tisztelt küldöttek! Az értekezlet előkészítése során sok vitával járt, ezért sok munkát és­­ időt kívánt az ajánlások kidolgozása az euró­pai országok kulturális együtt­működésére, az információk, az emberi kapcsolatok bővíté­sére és bizonyos humanitárius kérdések megoldására. A Ma­gyar Népköztársaság kész az e kérdésekre vonatkozó ajánlá­sok elfogadására is és az e té­ren fennálló kapcsolatok fej­lesztésére.­­ A magyar kormány meg­győződése, hogy a békés egy­más mellett élés, a népek kö­zeledése és barátsága feltétele­zi, egyben lehetővé is teszi az államok termékeny együttmű­ködését a tudományok, a köz­oktatás, a kultúra és a tájé­koztatás terén. Az egyetemes tudományok, az emberiség ja­­­vát szolgáló együttműködésnek ragyogó, nyilvánvalóan mind­nyájunknak sokat mondó pél­dája volt a Szojuz—Apollo űr­hajók kiválóan véghezvitt kö­zös programja. A magyar társadalom az emberi kultúra minden valódi értékét a sajátjának tekinti. Az egyetemes emberi kultúra közkinccsé tételét a gyakorlat­ban megvalósítjuk, amikor Dante, Shakespeare, Moliere, Goethe, Tolsztoj és más nagy írók, költők műveit nagy pél­dányszámban kiadjuk, szín­padra visszük, a mai nyugati kultúra értékeit is hozzáfér­hetővé tesszük mindenki szá­mára. Mi hívei vagyunk az embe­rek közötti kapcsolatok, a nemzetek közti turizmus fej­lesztésének,­ az utazás, a vilá­szok fegyverzetének ésszerű, az egyenlő biztonság elvét fi­gyelembe vevő csökkentését is. Magyar részről üdvözöljük a tudományos, a gazdasági és a kereskedelmi együttműködés­,­re kidolgozott ajánlásokat is.'­­Magyarország ma is kiterjedt gazdasági kapcsolatokat tart fenn Európa sok országával, és részt vesz a nemzetközi gaz­dasági munkamegosztásban. A Magyar Népköztársaság elvi okokból híve és adottságai miatt érdekelt is abban, hogy a nemzetközi gazdasági együtt­működés a jövőben tovább szélesedjék. Úgy véljük, hogy általában az államok s külö­­­nösen a különböző társadal­­­mi rendszerű országok politi­­kai kapcsolatait szilárdan alá­ támasztja a kölcsönösen elő­nyös gazdasági együttműkö­­dés. Magyarország­­ kész a hátrá­nyos megkülönböztetésektől mentes, kölcsönösen előnyös, hosszú távú megegyezésekkel is szabályozott gazdasági együttműködésre mindazon or­szágokkal, amelyek maguk is érdekeltek ebben. gát látás további könnyítésé­’ nek. A Magyar Népköztársa­ságban gyakorlatilag minden ember nyitott kaput talál, aki becsületes szándékkal érkezik hozzánk. Szocialista­ és nem szocialista országok viszonyla­tában egyaránt jelentős kétol­dalú turizmust bonyolítunk le. A tízmilliós lélekszámú Ma­gyarországra évente több mint R millió külföldi látogató ér­kezik, és hárommilliónál több magyar állampolgár látogat külföldre.­­ A Magyar Népköztársaság már a gyakorlatban bizonyít­ja, hogy híve a kulturális együttműködés, az informáci­ók, a személyi forgalom bőví­tésének, minden olyan éssze­rű lépésnek, ami elősegíti a népek és országok kölcsönös, jobb megismerését. E téren is csak akkor és úgy lehet to­vábbi, előrevezető lépéseket tennünk, ha kölcsönösen tisz­teletben tartjuk a partner országok szuverén jogait, tör­vényeit, amit értekezletünk is elvár, az előttünk fekvő, kö­zösen kidolgozott okmányunk is igényel minden részt vevő államtól.­­ Kulturális együttműködés, az információk cseréje kap­csán jelentkeznek különösen az ideológiai különbségek. Mi is, akik itt tanácskozunk, kü­lönböző ideológiájú pártokat, különböző politikai rendszerű országokat képviselünk. De világos, nem azért jöttünk össze,­­hogy elfogadjuk egy­más ideológiáját vagy állami politikai rendszerét. Népeink, amelyeket képviselünk, azt (Folytatás a 2. oldalon). Az egyetlen alternatíva : a békés egymás mellett élés Készek vagyunk az ajánlások elfogadására

Next