Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-01 / 179. szám
"(Folytatás az 1. oldalról). várják tőlünk, hogy a valóban létező ideológiai és politikai különbségek ellenére szót értsünk, összefogjunk és megállapodjunk azokban a közös tennivalókban, amelyeket el kell végeznünk, hogy Európában béke és biztonság legyen, hogy az államok, az országok hasznosan együttműködjenek a közérdekű dolgokban népeink javára. Elnök elvtársi Tisztelt küldöttek! Nagy és nehéz utat tettünk meg, amíg idáig, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mostani, harmadik szakaszáig eljutottunk. Sok tanácskozás, vita van mögöttünk, harcolnunk is kellett. S az enyhülésnek, a békének nemcsak hívei, ellenzői is vannak. A gáncsvetőkkel meg kellett küzdeni idáig is, és nyilván ez a jövőben sem lesz másképp. Ez az értekezlet lezárja a múlt egy szakaszát és egy új, jobb békésebb világ korszakjelzőjeként kerülhet a történelembe. Ha az itt képviselt országok felelősen folytatják a megkezdett munkát, és a népek állhatatosan küzdenek a jövőben is a jó ügyért, akkor a holnap feladatait is megoldjuk. A magyar kormány az értekezlet okmányával egyetért, küldöttségünk azt megbízatásának megfelelően aláírja. Egyetértünk azzal is, hogy 1977-ben az érdekelt államok képviselőinek egy újabb értekezlete áttekintse majd az addig megtett utat, s megvizsgálja a teendőket. Szeretném biztosítani önöket arról, hogy a Magyar Népköztársaság és a bébeszerető magyar nép minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet nemes céljai valóra váljanak. Köszönöm figyelmüket! Leonyid Brezsnyev: Mindenki nyert, akinek drága bolygónk békéje és biztonsága Mi, az európai biztonsági és együttműködési konferencia zárószakaszának összes résztvevői érzékeljük ennek az eseménynek különleges jellegét és politikai horderejét. Meggyőződéssel állíthatom, hogy ugyanezt érzik milliók és milliók a tanácskozáson résztvevő országokban, sőt más országokban is. Velünk együtt mélységesen tudatában vannak annak, hogy mi is zajlik le ezekben a napokban a finn fővárosban. ' ■ £ Mi a nyitja ennek az érdeklődésnek, amely a teremben jelenlévő magas rangú politikusok és államférfiak tanácskozása iránt megnyilvánul? » A válasz nyilvánvalóan az, hogy a tanácskozás eredményeihez olyan várakozások és remények fűződnek, amilyenekre a háború utáni idők közismert együttes szövetségesi döntéseit követő időszakban egyetlen kollektív akció sem jogosított fel Az a nemzedék, amely átélte a második világháború szörnyűségeit, különösen jól látja ennek a tanácskozásnak történelmi értelmét. A tanácskozás célkitűzései annak az európai nemzedéknek eszéhez és szívéhez is szólnak, amely már a béke körülményei között nőtt fel és él, s ma jogosan úgy érzi, hogy ez másképp nem is lehetne. Rengeteg vér áztatta Európa földjét a két világháború alatt. A 33 európai állam, az Egyesült Államok és Kanada legfelsőbb politikai és állami vezetői azért gyűltek össze Helsinkiben, hogy közös erővel olyan kontinenssé változtassák Európát, amely mindörökre megszabadul a háborús megrázkódtatásoktól. A békére való jogot biztosítani kell Euópa valamennyi népe számára. Természetesen amellett vagyunk hogy ugyanezt a jogot biztosítsuk földünk valamennyi népe számára. Nem titok, hogy az információs eszközök a béke és a bizalom céljait szolgálhatják, Felelősség a kontinens jövőjéért ! Európa, amely számos nagyszerű nemzetközi kultúra hazája, a világcivilizáció egyik kiemelkedő hegycsúcsa, képes rá, hogy példát mutasson a tartós békén alapuló államközi kapcsolatok felépítésére. A Szovjetunió a tanácskozás eredményeit nem egyszerűen a második világháború politikai mérlege szükséges megvonásának tekinti. Ennek a tanácskozásnak az is feladata, hogy a jelen realitásai és az európai népek több évszázados tapasztalatai alapján elképzelje és felvázolja a jövőt. uw f " i„ir ■ [UNK] Vj Itt Európában nem egyszer ékesítették magukat kétes „babérokkal” az agresszorok akiket azután elért a népek átka. Itt, Európában politikai doktrínává kiáltották ki a világuralomra való törekvést amely azután több állam csődjével ért véget, amelyek erőtartalékait bűnös és embergyűlölő célkitűzések elérésére áldozták fel. 1. Ezért érkezett el az ideje, hogy levonjuk a szükséges kollektív következtetéseket a történelem tapasztalataiból. És mi itt ezeket a következtetéseket annak tudatában vonjuk le, hogy felelősek vagyunk az európai kontinens jövőjéért, mert ennek a kontinensnek békés viszonyok között kell léteznie és fejlődnie. Aligha tagadja bárki, hogy a tanácskozás eredménye valamennyi részt vevő állam érdekeinek gondosan kimért egyensúlyát tükrözi. Az eredményt tehát különös óvatossággal kell kezelni. Az európai értekezlet eszméjének felvetésétől a tetőpontig— a csúcsszintű befejezésig — megtett nem könnyű út immár mögöttünk van. A Szovjetunió, amely józanul értékeli az európai és a nemzetközi politikai erők viszonyát és dinamikáját, biztos benne, hogy az enyhülés és az egyenjogú együttműködés hatalmas áramlatai, amelyek az utóbbi években mindinkább meghatározzák az európai és a világpolitika alakulását, e tanácskozás és a tanácskozás eredményei révén újabb erőt és még nagyobb lendületet nyernek. jv . : ** Az okmány, amely aláírásunkra vár — a múlt eredményeit összegezve — tartalmával a jövő felé fordul. Az elért megállapodások a legidőszerűbb problémák széles skáláját ölelik fel: a békét, a biztonságot és a különböző területeken való együttműködést.A részt vevő országok közötti kapcsolatok szilárd alapot nyertek azokból az alapvető elvekből, amelyek meghatározzák az államok közötti viszonyban követendő magatartás szabályait. Ezek a békés egymás mellett élés elvei, amelyekért olyan nagy meggyőződéssel és következetességgel küzdött a szovjet állam megalapítója. Lenin és amelyekért ma is harcol a szovjet nép>. A tanácskozás meghatározta a kereskedelmi-gazdasági, a tudományos és műszaki területen a környezetvédelem területén, a kultúra és a művelődés terén kifejtendő együttműködés, az emberek, intézmények és szervezetek közötti kapcsolatok irányait és konkrét formáit is. Az együttműködés lehetőségei most olyan területekre is kiterjednek, amelyeken ez a hidegháború éveiben elképzelhetetlen volt. Ilyen például a béke és a népek közötti barátság érdekeit szolgáló széles körű kölcsönös tájékoztatás. 1975. augusztus 1. de a viszálykodás mérgét is elhinthetik az egész világon, az országok és a népek között. Szeretnénk remélni, hogy a tanácskozás eredményei a helyes irányt mutatják az e téren való együttműködés számára is. Az értekezlet számos fontos megállapodást fogadott el amelyek a politikai enyhülést katonai enyhüléssel egészítik ki. Ez is minőségileg új fokozat az államok közötti bizalom megszilárdításában. A Szovjetunió következetes híve annak hogy a tanácskozást követően a katonai enyhülés tovább fejlődjék. Az egyik elsőrendű feladat ezen a téren: megtalálni a lehetőséget a közép-európai haderőcsökkentésre úgy hogy ez senkinek se csorbítsa a biztonságát. Vagy megfordítva: mindenkinek hasznára váljék. Megvalósítjuk a megállapodásokat A tanácskozáson elért megállapodások sajátos politikai jelentősége és erkölcsi ereje abban foglalható össze, hogy ezeket a megállapodásokat a részt vevő államok legfőbb vezetői erősítik meg aláírásukkal. A közös és legfontosabb feladatunk, hogy teljes érvényt szerezzünk ezeknek a megállapodásoknak. . Mi abból indulunk ki, hogy az értekezleten képviselt valamennyi ország megvalósítja az elért megállapodásokat Ami a Szovjetuniót illeti, az pontosan így fog eljárni. Nézetünk szerint az értekezlet summája az, hogy a nemzetközi enyhülés mindinkább konkrét tartalommal telik meg. Az enyhülés kézzelfoghatóvá tétele a lényege mindannak, ami a békét Európában valóban tartóssá és megingathatatlanná teheti. Ezzel összefüggésben mi a fegyverkezési hajsza megszüntetését, reális leszerelési eredmények elérését tesszük az első helyre. „ Nagyon fontos az államközi kapcsolatok helyes és igazságos elveinek meghirdetése. Nem kevésbé fontos az is, hogy ezek az elvek gyökeret verjenek a jelenlegi nemzetközi kapcsolatokban, gyakorlattá és a nemzetközi élet olyan törvényévé váljanak, amelyet senki sem sérthet meg. A mi békepolitikánk erre irányul, és ezt újból kinyilvánítjuk erről a nagy tekintélyű szónoki emelvényről. Természetesen a 33 európai állam, az Egyesült Államok és Kanada vezetőinek a történelemben példa nélkül álló találkozója kulcsfontosságú láncszemmé kell hogy váljék az enyhülés, az európai és a nemzetközi biztonság megszilárdítása, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésének folyamatában. Ahhoz, azonban, hogy a népeknek a mostani találkozóval, a tanácskozás döntéseivel kapcsolatos reményei teljes mértékben valóra válhassanak, hogy azokat ne ingassa meg az első zord szélvihar, közös erőfeszítésekre, valamennyi részt vevő államnak az enyhülés elmélyítését célzó mindennapos munkájára van szükség. A tanácskozás sikere csak azért vált lehetségessé, mert résztvevői lépésről lépésre egymás elébe mentek, és a gyakran nem kis nehézségeket leküzdve végül is képesek E rendkívüli, tekintélyes hallgatóság előtt szeretném ismételten hangsúlyozni a szovjet külpolitika egyik állandó vonását — a béke és a népek közötti barátság lenini politikáját, annak humanizmusát. A humanizmus eszméi hatják át pártunk XXIV. voltak kidolgozni az általánosan elfogadott megállapodásokat minden egyes megvitatott kérdésben. Ezek a megállapodások nem úgy jöttek létre, hogy a tanácskozás egyes résztvevői a többiekre erőszakolják nézeteiket, hanem minden vélemény és érdek figyelembevételével és közös egyetértésben. Ha itt kompromisszumokról lehet beszélni, akkor ezek megalapozott kompromisszumok, olyanok, amelyek a béke javát szolgálják, anélkül, hogy elmosnák az ideológiában és a társadalmi rendszerekben tapasztalható különbségeket. Pontosabban, a részt vevő államok közös politikai akarata jut kifejezésre abban a formában, amelyben ez a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének feltételei között ma elérhető. A tanácskozás munkájának tapasztalatából fontos következtetések adódnak a jövőre nézve is. Ezek közül a legfőbb, ami a záródokumentumban is kifejeződik: senki sem teheti meg, hogy ilyen, vagy olyan külpolitikai jellegű megfontolásokra támaszkodva, megkísérelje előírni más népeknek, hogyan alakítsák ki belügyeiket. Minden állam népének szuverén joga, hogy megoldja belügyeit, kialakítsa belső törvényeit. Másfajta hozzáállás ingatag és veszélyes talaj a nemzetközi együttműködés szempontjából. Az általunk aláírandó dokumentum, az államok széles körű, de pontos akcióplatformja, amely egyoldalú, két- és sokoldalú alapon évekre, sőt évtizedekre szólhat. Az eddigi eredmények azonban nem jelentenek határt. Ma ez a lehetőségek maximuma, holnap pedig kiindulóponttá kell válnia a további előrehaladáshoz a tanácskozás által megnyitott irányokban. Az emberiségre jellemző a kezdeményezésekben és tettekben a megnyilvánuló folyamatosságra való törekvés. Ez vonatkozik arra a nagy ügyre is, amelyhez most a Helsinkiben képviselt 35 állam hozzákezd. Ez tükröződött abban, hogy kijelölték a további lépéseket az első európai biztonsági és együttműködési értekezlet utáni időszakra, a konferencia feladatainak megoldására és továbbfejlesztésére. kongresszusának határozatait, a békeprogramot, amelynek egyik pontja az európai értekezlet összehívásáról szóL Nagy megelégedéssel állapítom meg, hogy az európai béke megszilárdításának fő problémáival kapcsolatban a tanácskozás által kidolgozott tételek a népek érdekeit, az emberek érdekeit szolgálják, függetlenül a foglalkozástól, a nemzetiségtől és a kortól; a munkásokét, a falusi dolgozókat, az értelmiségiekét, vagyis minden egyes emberét és az egész emberiségét. A tételeket áthatja az ember tisztelete, az , ember iránti gondoskodás, hogy békében éljen és bizalommal tekinthessen a jövőbe. Az általunk elért megállapodások kibővítik annak lehetőségét, hogy a népek fokozottabban befolyásolják az úgynevezett nagy politikát. Ugyanakkor érintik a mindennapos problémákat is. Előmozdítják az emiber életkörülményeinek javítását, a foglalkoztatottság biztosítását, a jobb»* művelődési feltételeket. Ossze-j’,itt függnek ez egészségről való ’ gondoskodással is, vagyis rö~íj i, vnden mindennel, ami az egyes 5 * embereket, családokat, a fia ■* talokat és a különböző társad Vdalmi csoportokat érinti. Azokhoz hasonlóan, akik#' erről a szónoki emelvényről beszéltek, az európai biztonsági és együttműködési értekezmletet az összes résztvevők közös sikereként értékelem. A#* £ : értekezlet eredményei hasznAi not hajthatnak Európa határain túl is. tf A hosszú tárgyalások ered*ményei olyanok, hogy ninc#1 győztes í és legyőzött, nyerte#,“ és vesztes. Ez a józan ész dia-1 dala. Mindenki nyert, a kelet ’ v ti és a nyugati országok, a szo”cialista és a kapitalista álla’mok, a szövetségekben tömörültek és a semlegesek, a ki», és a nagy államok népei egy-1* aránt. Mindenki nyert, akinél# drága bolygónk békéje és biz jftonsága. < W Meg vagyunk győződve arrról, hogy mindannak a sikerés megvalósítása, amiről itt, ■ megállapodtunk, nemcsal#»hogy kedvező hatással lesz a»?>. európai népek életére, hanem mi fontos hozzájárulást jelent az, a világbéke megszilárdítására hoz is. Még egy gondolat, amelyet valószínűleg a jelenlévők közül sokan osztanak. A tanácskozás a nemzetközi politikai hasznos iskoláknak bízón valt a részt vevő államok számára; különösen hasznosnak napjainkban, amikor a pusztításra és megsemmisítésre hihetetlen eszközök állnak rendelkezésre. Az az erőteljes impulzus, amelyet a tanácskozáson részt vevő 35 állam vezetőinek ez a találkozó ad, arra hivatott, hogy elősegítse a békés életet Európában és azon kívül. Befejezésül szeretnék mély elismeréssel adózni a finn népnek és kormánynak, személy szerint Urho Kekkonen finn elnöknek, a harmadik szakasz munkájának nagyszerű megszervezéséért, a rendkívüli szívélyességért és vendégszeretetért. A délelőtti ülés Az európai biztonsági konferencia csütörtök délelőtti ülésének első szónoka. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági elnök többek között kijelentette: Ez az első alkalom a történelemben, amikor Európa megragadta a lehetőséget arra, hogy megteremtse a béke, a biztonság és a békés együttműködés reális feltételeit, annak ellenére hogy továbbra is fennállnak politikai, gazdasági ideológiai és társadalmi különbözőségek. Különösen nagyra értékeljük azt a szerepet, amelyet a konferenciát megelőző tárgyalásokon a Szovjetunió betöltött, nagyra értékeljük a Szovjetunió békepolitikáját. Ugyanakkor elismeréssel adózunk azoknak a reálisan gondolko(Folytatás a 3. oldalon) A lenini békepolitika humanizmusa