Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

világ proletárjai, Egyesüljetek’) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KEDD 1976. márc. 2. XXVI. M. 52. szám. ARA: 0.90 PÍ az SZKP XXV. kongresszusának hétfői munkanapja Pirityi Sándor, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Az SZKP XXV. kongres­­­szusa hétfőn délelőtt, munká­jának 6. napján lezárta a kongresszus első két napiren­di pontját. A mindössze fél­órás délelőtti ülésen Gyin­­muhamed Kunajev, az SZKP Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára az alábbi vita-össze­­foglalót mondotta el: Küldött elvtársak! A központi bizottság beszá­molójának megvitatásában részt vettek minden köztársa­ságunk képviselői — a köz­ponti bizottságok titkárai, a területi pártbizottságok titká­rai, felszólaltak a munkások, kolhozparasztok, értelmisé­giek képviselői. A párt bel- és külpolitikája kérdéseinek szé­les körét érintették. Nem két­séges, hogy az új központi bizottság, amelyet majd meg­választunk, figyelmesen tanul­mányozni fogja az elhangzott észrevételeket, s azokat figye­lembe veszi majd munkájá­ban. Az általános vitáról szólva három mozzanatot szeretnék kiemelni. Szerintem ezek a legfontosabbak. Mindenekelőtt nagy megelé­gedéssel állapítható meg, hogy a kongresszuson felszólalt va­lamennyi küldött egyöntetűen helyeselte a központi bizott­ság politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét. Tel­jes támogatást kapott a köz­ponti bizottság beszámolójá­ban vázolt, jövőre vonatkozó irányvonal is. Elvtársak, ez azt jelent, hogy sokmilliós pártunk — amelynek akaratát mi itt ki­fejezésre juttatjuk — eszmei­leg és politikailag összefor­rottan, egységesen fogadta a XXV. kongresszusát. Ki kell emelni a vita rend­kívül konstruktív, tárgyszerű és elvszerű jellegét. Az elmúlt ötéves terv eredményeinek ko­moly elemzése, a párt és az ország jelenének és jövőjének átgondolása, fejlődésünk szá­mos problémájára vonatkozó érdekes javaslatok, saját tevé­kenységünk önkritikus, köve­telményeket támasztó megkö­zelítése — ezek az itt elhang­zott beszédek legfőbb jellem­vonásai. Ez pedig azt jelenti, hogy a kongresszuson csakúgy, mint az egész pártban, a kommu­nistákhoz méltó, alkotói mun­kastílus uralkodik. Egységesen és erőteljesen hallatják szavu­kat a proletár internacionaliz­musról, a népek barátságáról­ és a békéért vívott harcról. Ez a mi politikánk és ettől nem térünk el. Ki kell emelni­ a felszólalók nagy optimizmusát, magabiz­tos, céltudatos hangját. Mind­ez az ügyünk sikerébe, a ter­veink realitásába vetett szi­lárd meggyőződésnek és an­­n­iV " felismerésnek az ered­­n .. . , hogy ha a párt Koljek-KB Politikai Bizottságának tagja elnökölt. Bejelentette, hogy az első két napirendi ponttal, tehát a központi bi­zottság és a központi revíziós bizottság beszámolóival kap­csolatban 139 delegátus jelent­kezett szólásra, s 44 vitafel­szólalás hangzott el, Kuna rev­tív bölcsességével kijelöli a célokat, kitűzi saját maga és az egész ország feladatait, ak­kor megvalósulnak ezek a cé­lok, megoldódnak ezek a fel­adatok. Köszönetet mondok mind­azoknak az elvtársaknak, akik nagyra értékelték a beszámo­lót, s elismerő szavakkal szól­tak központi bizottságunkról, politikai bizottságunkról, ró­lam és külföldi barátainkról. De az a helyes dolog, ha eddi­­­gi sikereinket úgy tekintjük, mint a párt vezető szervei, továbbá a pártbizottságok és az összes pártszervezet kollek­tív munkájának, együttes erő­feszítésének eredményét. Mi akkor járunk el helye­sen, akkor járunk el lenini módon, ha eredményeink tu­datában, figyelmünket a még javaslatára a kongresszus megszavazta az első két napi­rendi pont vitájának lezárá­sát. Ezután az elnök felkérte Leonyid Brezsnyevet,­ az SZKP KB főtitkárát, az első napirendi pont előadóját, vi­tazáró beszédének elmondásá­ra, meglévő fogyatékosságokra, a megoldatlan feladatokra össz­­pontosítjuk. Az alábbiakban közöljük az SZKP XXV. kongresszusának határozatát az SZKP Központi Bizottsága Leonyid Brezsnyev előterjesztette beszámolójá­ról : Miután meghallgatta és meg­vitatta L.­­ Brezsnyev elv­társ, az SZKP KB főtitkára előterjesztésében az SZKP Központi Bizottságának beszá­molóját, a párt soron lévő bél­cs külpolitikai feladatairól, el­határozza: Úgy gondolom, a kongres­­­szus küldöttei egyetértenek az­zal, hogy az ügy ilyen megkö­zelítése mindennél­­ jobban elő­segíti a kommunisták és egész népünk politikai aktivitásának és alkotó energiájának fokozó­dását. Engedjék meg, hogy ennek jegyében zárjam a szavaimat. Úgy gondolom, hogy a köz­ponti bizottság beszámolójáról folytatott vita jellege és tar­talma mentesít a terjedelme­sebb záróbeszédtől. 1. Teljes egészében helyesli a párt központi bizottsága po­litikai irányvonalát és gyakor­lati tevékenységét. 2. Jóváhagyja­­ az SZKP KB beszámolóját és javasolja min­den pártszervezetnek, hogy munkájában érvényesítse azo­kat a tételeket és feladatokat, amelyeket L. I. Brezsnyev ve­tett fel az SZKP központi bi­zottsági beszámolójában. Ezt követően Viktor Grisin, a KB politikai bizottságának t­agja az első napirendi pont­tal kapcsolatos határozati ja­vaslat előkészítésére szomba­ton alakított 110 tagú bizott­ság megbízásából felolvasta a határozati javaslatot. A kong­resszus mind ezt, mind a köz­ponti revíziós bizottság beszá­molóját jóváhagyó határozati javaslatot egyhangúlag, lelkes taps és éljenzés közepette el­fogadta. Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a központi bizottság titkára lépett ezután a szónoki emelvényre, s fel­olvasott egy nyilatkozatterve­zetet, amelyben az SZKP XXV. kongresszusa kegyelet­tel megemlékezik a nemzet­közi kommunista és munkás­­mozgalom, a nemzeti felszaba­dító mozgalom mártírjairól, követeli mindazoknak a kom­munistáknak és egyéb haladó személyiségeknek a szabadon­­bocsátását, akiket 32 imperia­lizmus és a reakció a világ legkülönbözőbb részeiben be­börtönzött. Miután a kong­resszus ezt az okmányt is egyhangúlag elfogadta, az elnök berekesztette a délelőtti ülést. Leonyid Brezsnyev vita-összefoglalója az SZKP XXV. kongresszusának határozata fl Szovjetunió népgazdasága 19ZS—1980. évi fejlesztésének Itt irányai n­ekszej Kosziginnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolója Küldött elvtársak! Az SZKP Központi Bizottsá­ga a kongresszus elé terjesztet­­te a Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztése fő irányainak tervezetét. A terve­­zet a párt gazdasági és szociá­lis politikájával összhangban kifejti a kommunizmus anyagi­műszaki bázisa hazánkban tör­­­­ténő további építésének prog­­ramját. A párt előző kongresszusától bennünket elválasztó öt év tel­jes egészében megerősítette az SZKP XXIV. kongresszusán ki­­jelölt politikai irányvonal tu­dományos megalapozottságát és magas fokú hatékonyságát. To­vább fejlődött soknemzetiségű hazánk népeinek testvéri együttműködése. A párt és a nép egysége megbonthatatlan. Ami a nemzetközi ügyeket il­­leti, még szilárdabbakká vál­tak a Szovjetuniót a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gaz­­­­dasági Segítség Tanácsa tagál­lamaihoz: Bulgáriához, Cseh­szlovákiához, Kubához, Len­gyelországhoz, Magyarország­hoz, Mongóliához, a Német De­mokratikus Köztársasághoz és Romániához, valamint a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársasághoz, a Vietnami Demokratikus Köztársasághoz, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasághoz fűződő barát­ság szálai. Országunk és a földkerekség valamennyi népe számára óriá­si jelentőségű az SZKP XXIV.­ kongresszusán elfogadott béke­program alaptételeinek sikeres valóra váltása. Hála a Szovjet­­unió, a szocialista közösséghez tartozó országok, az összes bé­keszerető népek és államok erőfeszítéseinek, a világban el­mélyül a feszültség enyhülésé­­nek folyamata. A központi bizottság beszá­molója, amelyet Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára terjesz­tett elő, összegezi a párt és a szovjet nép által az elmúlt öt évben végzett hatalmas munka eredményeit. A kongresszus küldöttei egész pártunk véleményének adnak hangot, amikor egyönte­tűen hangsúlyozzák, hogy a központi bizottság és a politi­kai bizottság, élén Leonyid Il­jics Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtit­­kárával, elvi marxista-leninis­ta álláspontot képviselve nagy energiával és céltudatossággal gondoskodik az SZKP egész bel- és külpolitikájának kidol­gozásáról és sikeres megvalósí­tásáról. Ezt újra megerősíti a párt központi bizottságának „A Szovjetunió népgazdasága 1976 —1980. évi fejlesztésének­­ fő irányairól” címmel megtárgya­­lásra a kongresszus elé terjesz­tett tervezete, amelyet, mint ismeretes, a pártszervezetek­ben, a dolgozók gyűlésein és a sajtóban mélyrehatóan megvi­tattak. A dolgozók kinyilvání­tották a párt és a nép közös ügyének sikerre vitelében való, az előttünk álló feladatok mély megértésén alapuló nagyfokú érdekeltségüket. Felvetették, hogy a miniszté­riumok, a főhatóságok és más gazdasági szervek fordítsanak nagyobb figyelmet a termelés megszervezésében tapasztalha­­tó hiányosságok felszámolásá­ra, a termelési kapacitások ki­használásának javítására. A tervezet megvitatása során előterjesztett javaslatokat és kiegészítéseket nagy figyelem­­mel fogjuk megvizsgálni, a je­len dokumentum végleges for­mába öntése és az ötéves terv kidolgozása folyamán. A szovjet nép lelkes helyes­­léssel fogadta pártunknak a ti­zedik ötéves tervre vonatkozó új programdokumentumát, és ezzel kifejezésre juttatta, hogy egyöntetűen támogatja a párt gazdasági és szociális politiká­ját. 1. fl Szovjetunió gazdasági fejlődésének eredményei Melyek voltak az ország fej­lődésének fő gazdasági ered­ményei az utóbbi öt évben? Fokozódott a nép jóléte. Gyors ütemben fejlődött a szo­cialista termelés, meggyorsult a tudományos-műszaki hala­dás. Az ipari termelés, a beru­házások és a népjólét emelé­sét szolgáló új intézkedésekhez történt állami ráfordítások ab­szolút növekedésének mértékét tekintve a IX. ötéves terv or­szágunk történelmének leg­jobb ötéves terve. A szovjet társadalom előre­haladt a kommunizmus anyagi­műszaki alapjai létrehozásának útján. A kilencedik ötéves terv teljesítésének eredményeként jelentősen növekedett, az utób­bi tíz évben gyakorlatilag meg­kétszereződött az ország gazda­sági potenciálja. (Folytatás a 2. oldalon)

Next