Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-01 / 281. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 281. szám. ARA: 1,20 Ft 1919. december 1., szombat. Településfejlesztés társadalmi munkában Nyitót kapukat dönget a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, amikor felhívja az ország lakosságát, tanácsait és társadalmi szerveit, hogy indítsanak településfejlesztési társadalmi munkamozgalmat az ország városaiban és községeiben. Maga a népfront is érzi ezt, nem véletlen, hogy a szeptember 2-án keltezett felhívás már utal a lakosság korábbi felajánlásaira, amelyekkel hozzá kívánnak járulni lakóhelyük fejlesztéséhez, csatlakozva a XII. kongresszus és a hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozó munkaversenyhez. Nálunk már hagyománya van a településfejlesztési társadalmi munkamozgalomnak. Évek hosszú során át száz és százezrek segítették önkéntesen és díjazás nélkül a településfejlesztési tervekben szereplő közérdekű célok megvalósítását, járultak hozzá a lakosság életkörülményeinek ellátottságának javításához, a környezet védelméhez. A bölcsődék, óvodák, iskolák, napközi otthonok játszóterek és sportpályák építése és fenntartása, a járda-, út-, vízvezeték- és csatornaépítés, a fásítás, parkosítás, öregek napközi otthonának létesítése és támogatása nem tartozik a rendhagyó események közé. Még az önmagában nem túl szívderítő, úgynevezett „lesz agitációnak” is a legrokonszenvesebb formája, amikor a különböző települések lakóinak, szocialista brigádoknak a felajánlásairól érkeznek hírek, mert valamennyien megszoktuk, hogy az ilyen természetű vállalások rendre teljesülnek is. Igen, kétségtelenül átment a köztudatba, milyen nagy segítséget nyújthat a társadalmi munka a települések fejlesztésében, egész előrehaladásunkban, az arányok első hallásra mégis sokakat érthetően meghökkentenek. Mert a statisztika azt mutatja, hogy a társadalmi munkában megtestesült érték országosan is meghaladja a tanácsi fejlesztési alapok 10 százalékát, például Baranya megyében 28,5 százalékkal növelte a lakóhelyek fejlesztésére fordítható összeget, és létezik olyan település is, ahol a fejlesztések 80 százaléka társadalmi munkából származik. Az abszolút számok is megérdemlik a figyelmet. A társadalmi munka értéke országosan 1976-ban 2,6 milliárd forint, 1977-ben 3,2 milliárd, tavaly már 3,8 milliárd forint volt, s az idén ennél is jóval többre számíthatunk. Joggal bízhatunk tehát abban, hogy a településfejlesztést szolgáló társadalmi munkának a negyedik ötéves tervben teljesített 7,4 milliárd forintos értéke a most folyó ötéves tervben megduplázódik. Aki szeret olvasni a sorok között, az eddigiekre támaszkodva több fontos kérdést fogalmazhatott meg magának. Beszéljünk ezekről nyíltan, amiként nagyon őszintén vitatkoztak ugyanezekről a kérdésekről a közelmúltban a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának közös ankétjén is. Az egyik ilyen, nem is teljesen indokolatlan aggály, hogy meddig fokozható még a társadalmi munka. Jelenlegi gazdasági helyzetünk, amelyre mostanában más alkalmas érv híján könnyen hivatkozhatunk, ebben az esetben is kínálja magát. Hiszen, ha településeink egy része — jelentős része — csak a saját szűkös bevételi forrásaira van utalva, s ugyanezeken a településeken a lakosság jogos igényei várnak kielégítésre, nem sok szó férhet a válasz igazságához; ha azt akarjuk, hogy legyen, csinálni kell, vagyis tovább kell növelni a társadalmi munka részarányát, mert nincs más választásunk. Szerencsére e kényszer szülte érvnél azért többet is tudunk mondani. Már a mai gyakorlat is igazolja, hogy a településfejlesztés társadalmi segítésében az új létesítmények építése mellett, mind nagyobb szerephez jutnak a karbantartó, fenntartó jellegű munkák, s a jövőben — elsősorban a városokban — e területeken, sőt, még a lakóházfenntartásoknál is fokozódhat a társadalmi közreműködés. S a szakemberek szerint a településfejlesztési társadalmi munkában még jó néhány más területen is jelentős kihasználatlan tartalékokkal rendelkezünk. Csak egy jellegzetes példát erre: ha a már elvégzett társadalmi munkát mindenütt pontosan tartanák nyilván és számolnák el, az derülne ki, hogy országosan 10—15 százalékkal nagyobb értéket hozunk létre jelenleg is, mint amennyiről a hiányos adatok tanúskodnak. Könnyű belátni, hogy a teljesítményt híven tükröző, pontos nyilvántartás tovább növelné a részvételi kedvet és ezen keresztül a produktumok értékét is. Az adatok azt mutatják, hogy azokon a településeken a legkisebb a társadalmi munka részaránya, ahol a legnagyobb a központi támogatás. E helyzeten mielőbb változtatni közös érdek, ezt kívánja településeink arányos fejlesztése és a társadalom igazságérzete egyaránt. Azt csak ráadásnak tekinthetjük, hogy ennek révén tovább nő majd a lakosság aktivitása, a településfejlesztést szolgáló társadalmi munkában való részvétele. KÉRI TAMÁS Lázár György a XVIII. kerületben Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke pénteken a főváros XVIII. kerületébe látogatott. Részt vett a látogatáson Bozsó László, a budapesti pártbizottság titkára is. A vendéget a pártbizottság székházában a kerület párt- és állami vezetői fogadták, majd Peták Emil, a pártbizottság első titkára adott tájékoztatót a 90 000 lakosú városrész gazdasági, politikai életéről, a pártbizottság irányító munkájáról, így a XII. pártkongresszusra való felkészülés helyi tapasztalatairól. A kerületfejlesztés eredményeiről, gondjairól szólva kiemelte: Pestlőrinc és Pestimre csaknem 100 000 lakója nagy áldozatkészséggel vesz részt a kerületfejlesztési akciókban, eddig is sok millió forintnyi értékkel gazdagította városrészét. A lakosság önzetlen társadalmi munkájának eredményeként például Lőrincen épült a főváros eddigi legnagyobb sportcsarnoka: a nemrégiben átadott, körülbelül 80 millió forint értékű létesítmény a kerület tíz, tornaterem nélküli iskolájának gondját oldotta meg. A korábban családi házas település ma már nagyvárosi jelleget ölt: három nagy lakótelep épült itt, a kerület lakóinak több mint 40 százaléka korszerű, modern otthonokban él. Jelenleg a Havanna lakótelep építkezése folyik, s az előirányzatok teljesítésével mintegy 5500 új otthonba költözhetnek be a családok ebben az ötéves tervidőszakban. (Folytatás a 2. oldalon.) a nők Életéből (3. old.) KIRE SZÁMÍTHAT A NÉPMŰVELŐ FALUN? (3. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT Mai számunkból CSORDÁS JÁNOS ÉLETMENTŐ (3. old.) Szekszárd Megkezdődött a felüljáró műszaki átadása Tegnap a délelőtti órákban megkezdődött a szekszárdi felüljáró műszaki átadása. A helyszíni szemlét tartó bizottságban Győri Imre beruházási főmérnök, eljárásvezető mellett ott voltak a beruházók, a kivitelezők, az alvállalkozók, valamint a DÉDÁSZ szakemberei. A műszaki átadást a bizottságnak tíz napon belül kell befejeznie, s ha közbe nem jön valami akadály, hamarosan megindulhat a felüljárón a forgalom. Fotó: Bakó Az utolsó simítások Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács — a társadalom fejlődése követelményeivel összhangban — módosította a Munka Törvénykönyvet. Az új rendelkezések elősegítik a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást, valamint — a jogok és kötelezettségek összhangjának figyelembevételével — továbbfejlesztik a dolgozók érdekvédelmét és egyszerűsítik a munkajogi szabályozást. A módosítás elősegíti a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott nemzetközi egyezményekben foglalt elveknek munkajogi szabályainkban való érvényesülését. Az új szabályok 1980. január 1-én lépnek hatályba. A törvényerejű rendelettel egyidejűleg adják ki majd a végrehajtást szabályozó minisztertanácsi és munkaügyi miniszteri rendeleteket. Az Elnöki Tanács Szikszai Sándor ezredest vezérőrnaggyá és dr. Csiba István rendőr ezredest rendőr vezérőrnaggyá nevezte ki. * Az Elnöki Tanács Dobay Károly István elítéltje a katonai bíróságok által jogerősen kiszabott halálbüntetést kegyelemből életfogytiglani szabadságvesztésre változtatta. (MTI) Elutazott az osztrák parlamenti küldöttség Pénteken elutazott Budapestről az osztrák parlament küldöttsége, amely Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének meghívására november 26-a és 30-a között hivatalos látogatást tett hazánkban. A Rudolf Thalhammer, az osztrák Nemzeti Tanács harmadik elnöke és a delegáció búcsúztatására a Keleti-pályaudvaron megjelent az országgyűlés több tisztségviselője. . Jelen volt Johann Josef Dengler, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Görögországtól Svédországig Parketta, bútorfríz exportra Évente több ezer lakás padlójának burkolásához elegendő parkettát, s egyéb faipari terméket készítenek Csibrákon, a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság fafeldolgozó üzemében. A napjainkban is nagyobbodó üzem termékeinek jelentős részét tőkés piacon értékesítik. De jelentős szerepe van a parkettgyárnak a település fejlődésében is. Csibráki magazinunk a negyedik oldalon.