Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

2 Képújság Új törvények Befejezte ülésszakát a Legfelsőbb Tanács Moszkva, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti. Együttes üléssel folytatta munkáját pénteken délelőtt Moszkvában, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának két háza. A szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács csütör­tökön külön-külön ülésen vi­tatta meg a jövő évi népgaz­dasági és szociális tervet, va­lamint a költségvetés elő­irányzatát. A pénteki együt­tes ülésen Nyikolaj Bajba­­kov miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság el­nöke válaszolt a képviselők felszólalásaira, javaslataira, hangsúlyozva: a vita meg­mutatta, hogy az SZKP KB határozatának útmutatásával a jövő évi terv teljesíthető, s a szovjet törvényhozás tagjai maguk is hozzá kívánnak já­­rulni annak végrehajtásához. A költségvetéssel kapcsolatos felszólalásokra Garbuzov pénzügyminiszter válaszolt. A Legfelsőbb Tanács a ter­vet és a költségvetést egy­hangúlag elfogadta. A Szovjetunió népi ellen­őrzéséről szóló törvény terve­zetét Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese terjesz­tette elő. Hangsúlyozta: a törvénytervezet elősegíti a szocialista törvényesség fo­kozott érvényre jutását, még jobban bevonja a dolgozókat a szovjet állam ügyeinek igazgatásába. A népi ellenőr­zésben ma már mintegy ki­lencmillió szovjet állampol­gár vesz részt, egy egész há­romtized millió ellenőrző cso­port működik. A javasolt tör­vény szabályozza a népi el­lenőrzés szervezetét és hatás­körét, összhangba hozza azt a Szovjetunió új alkotmányá­val. A törvénytervezetet a Legfelsőbb Tanács egyhangú­lag elfogadta. A Szovjetunió bíróságáról, ügyészségéről, a gazdasági döntőbíróságról és az ügyvé­di munkáról szóló törvények tervezetét Mihail Gorbacsov, a Politikai Bizottság póttag­ja, a Központi Bizottság tit­kára terjesztette elő. Hangsú­lyozta, hogy a tervezetet az illetékes bizottságok gondo­san áttanulmányozták. A ter­vezetek elfogadása szabá­lyozza az igazságügyi szer­vek munkáját, fokozottan ér­vényre juttatja a szocialista törvényességet. A Legfelsőbb Tanács a törvénytervezetet egyhangúlag elfogadta. Ezzel a Legfelsőbb Tanács ülésszaka befejezte munká­ját. A pénteki ülésen részt vettek az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Leonyid Brezsnyevvel. Mexikó nem fogadja be a volt iráni uralkodót Irán külügyminisztere csü­törtök esti tv-nyilatkozatá­­ban a legélesebb hangon bí­rálta az amerikai kormányt és leszögezte: csak akkor en­gedik szabadon a túszokat, ha Washington kiadja a volt sahot. Szadek Ghothzadeh a közművelődési tv-hálózat ál­tal közvetített nyilatkozatá­ban azt mondotta, hogy Car­ter elnök és kormánya valót­lanul állítja be a helyzetet.­­ A sah 25 éven át amerikai segítséggel gyilkolt, fosztoga­tott országában, s ezért fele­lősségre kell vonni. Washing­ton azonban nem akarja, hogy saját felelőssége lelep­leződjék, ezért nem adja ki az egykori uralkodót — mondotta a külügyminiszter. Ghodhzadeh véleménye sze­rint Irán­­ nem bízhat sem az ENSZ, sem más nemzetközi szervezetek pártatlan ítéleté­ben az amerikai befolyás mi­att. Egyébként — közölte — csak ezután döntenek arról, részt vesz-e a Biztonsági Ta­nács szombaton kezdődő vi­tájában vagy sem. Jorge Castaneda mexikói külügyminiszter pénteken hajnalban bejelentette, hogy nem engedik vissza az or­szágba a jelenleg New York­ban tartózkodó Reza Pahla­­vit, a megbuktatott iráni sa­hot.. Emlékezetes, hogy az ex-sah és családja korábban Mexikóváros melletti rezi­denciáján tartózkodott, s a volt uralkodó onnan utazott gyógykezelésre New Yorkba. Hírügynökségek ezzel össze­függésben emlékeztetnek ar­ra, hogy egyedül Egyiptom fejezte ki készségét a meg­buktatott Reza Pahlavi befo­gadására. Szadat elnök pén­teken megújította a meghí­vást. Kísérleti atomrobbantás Névadóban csütörtökön föld alatti kísérleti atomrob­bantást hajtottak végre, amely az idén sorrendben a 13. volt az Egyesült Államok­ban — jelentette be a wa­shingtoni energiaügyi mi­nisztérium. 1979. december 1. New York, ENSZ A közgyűlés elítélte a Camp David-i különalkut Az ENSZ-közgyűlés pén­tekre virradóra nagy jelentő­ségű határozatot fogadott el, amelyben megbélyegzi az Egyiptom és Izrael által Pa­lesztinai nép és más arab né­pek érdekeinek semmibevé­telével kötött Camp David-i különmegállapodást. A határozatban, amelyet 75 szavazattal, 33 ellenszavazat­tal, 37 tartózkodás mellett fo­gadtak el, a közgyűlés ér­vénytelennek nyilvánítja a szerződést a palesztinai nép jövőjének meghatározása szempontjából, s elutasítja azokat a tételeit, amelyek semmibe veszik, sértik vagy tagadják a palesztinai nép el­idegeníthetetlen jogait. Egy másik jogerős határo­zatában a világszervezet fel­szólítja a Palesztinai Felsza­badítási Szervezetet, hogy egyenjogú félként vegyen részt minden — a közel-ke­leti rendezést célzó — akció­ban, erőfeszítésben és érte­kezleten. Ezt a határozatot 117 ENSZ-tagállam támogat­ja szavazatával. SIKERTELEN KÍSÉRLETEK A BT KIEGÉSZÍTÉSÉRE Az ENSZ-közgyűlés csütör­tökön újabb sikertelen kí­sérletet tett a Biztonsági Ta­nács egyik nem állandó tag­jának megválasztására. A so­rozatos szavazások eredmé­nyei mindinkább azt mutat­ják, hogy a hely betöltésére Kubának van a legnagyobb esélye, bár az Egyesült Álla­mok folytatja erőfeszítéseit a szigetországnak a testületből való távoltartására. A csütör­tökön megtartott tizenkét tit­kos szavazási forduló egyiké­ben, amely az összes megtar­tott szavazások sorrendjében már a 38. .volt, Kuba 87 sza­vazatot kapott, míg Kolum­bia, amely ugyancsak pályá­zik erre a helyre , 57-et. Kuba ugyan ezúttal először kilencszavazatnyi közelségbe került a megválasztáshoz, de a közgyűlés kétharmados sza­­vazattöbségének elnyeréséhez 96 szavazatra lett volna szüksége, ezért a szavazást ismételten elhalasztották. A Biztonsági Tanács nem állandó tagjait kétéves idő­tartamra választják. Mivel a január 1-ével lejáró m­andá­­tumú Bolívia helyére a kép­viselet területi elve értelmé­ben egy másik latin-ameri­kai országot kell megválasz­tani, a közgyűlés addig foly­tatja a szavazási procedúrát, amíg valamelyik latin-ame­rikai ország el nem nyeri a megfelelő arányú támogatást. A közgyűlés legközelebb de­cember 5-én szavaz a BT ki­egészítése ügyében. MAGYAR FELSZÓLALÁS RHODESIÁRÓL Az ENSZ-közgyűlés gyar­mati kérdésekkel foglalkozó, 4. számú bizottságának ülé­sén a rhodesiai kérdés álta­lános vitájában csütörtökön felszólalt Hadas László, a magyar küldöttség tagja. Megállapította, hogy a Muzorewa-féle bábkormány hatalomra juttatásával a rhodesiai fehér kisebbség ag­resszivitása erősödött, ami súlyosan veszélyezteti a tér­ség és egész Afrika békéjét és biztonságát. A londoni tár­gyalások tovább mélyítik ezt a folyamatot — mondotta. A magyar küldött hangsú­lyozta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének köz­be kell lépnie, és támogatás­ban kell részesítenie a Zim­babwe Hazafias Front ja­vaslatát, amely a dél-rhode­­siai kérdés rendezésének egyetlen elfogadható válto­zata. Közös piaci csúcs Az írországi Dublinban csúcsértekezletet tartottak a közös piaci országok. A képen a tanácskozás résztvevői. (Kép­távírónkon érkezett.) Amerikai elnökválasztás A gépezet működése Az amerikai elnökválasztások egyik jellegzetessége, hogy a hivatalban lévő elnök mindig elnyeri saját pártja elnök­jelöltségét. 1884 óta nem volt példa arra, hogy a két nagy amerikai párt, a demokraták és a republikánusok (köztársa­ságiak) közül bármelyik is megtörte volna ezt a hagyományt. Jelenleg azonban az Egyesült Államok olyan helyzetben van, amelyet az ország történelmében — békeidőben — pá­ratlannak lehet minősíteni. Az infláció, a munkanélküliség és a gazdasági visszaesés együttes jelentkezését ugyanis rend­kívül feszített energiai helyzet tetézi. E különleges helyzet miatt az elökválasztási küzdelem­ a szokásosnál­­ jó néhány héttel korábban kezdődött meg. Mindez indokolttá teszi, hogy mielőtt a két nagy párt lehetséges jelöltjeivel és azok esélyei­vel foglalkoznánk, áttekintsük az amerikai választási harc bonyolult mechanizmusát. Az egyes pártok jelöltjeit a különböző riválisok közül egy úgynevezett „jelöltválasztási konvenció” szemeli ki. Ezt általában mindkét párt a voltaképpeni választás előtti július közepe és augusztus közepe között tartja. A hagyományok szerint ugyanis az úgynevezett „Munka Napján” (Labor Day), szeptember első hétfőjén már megkezdődik a harc a két ki­választott jelölt között. Mind a demokrata párt, mind a repub­likánus (köztársasági) párt jelöltválasztási gyűlésén a részt vevő delegátusok állásfoglalása dönti el a küzdelmet. E kül­döttek azonban nem elsősorbban személyes döntésüket közlik, hanem egy adott állam delegátusai, blokkszerűen állnak egyik, vagy másik jelölt oldalán. Ennek két alapvető következménye van. Az első termés­­zetesen az, hogy mindkét pártban mindegyik pályázó igyek­szik megszerezni magának egy-egy államban a delegátusok blokkjának támogatását. így született meg az Egyesült Álla­mokban az „előválasztások” (angol szóval: primary) intéz­ménye. Ezt 1908 óta alkalmazzák. Itt a dolog lényegét tekint­ve arról van szó, hogy mindkét párt külön-külön afféle „próbaszavazást” tart egyes államokban. Ezeken az előválasz­tásokon dől el, hogy egy-egy állam republikánus, illetve de­mokrata választói pártjaik melyik jelöltjét részesítik előny­ben. A második következmény, ami a szisztémából adódik, az, hogy minél több lakosa van egy államnak, annál nagyobb a delegátusok száma és így politikai súlya. Ezért minden pá­lyázó különös súlyt helyez a legnagyobb államok(Kalifornia, New York, Illinois, Texas, stb.) előválasztásain aratott győ­zelemre. Jelenleg például általános a­ vélemény, hogy a de­mokrata párton belül a Carter és Kennedy­­ közötti párharc március és május között a New York, Kalifornia és Illinois államokban tartott előválasztások során dől el. A két párt jelöltválasztási konvenciói ily módon már az előválasztások eredményeire támaszkodva ítélkezhetnek afe­lett: melyik demokrata, illetve republikánus jelöltnek van nagyobb esélye arra, hogy a végső párviadalban elnyerje az elnökséget. Ez a harc nemcsak a jelöltek személyes sorsát dönti el. Az elnökválasztásokon ugyanis a Fehér Ház lakóján és helyettesén, az alelnökön kívül megválasztják két eszten­dőre a 435 tagú képviselőházat és hat esztendőre a 100 tagú szenátus egyharmadát is. Ráadásul ezzel egyidőben választják tucatnyi szövetségi állam kormányzóját és több százezer helyi tisztségviselőt az államügyésztől a seriffekig. A­­­elyes jelölt kiválasztása tehát egy egész apparátus, több százezer ember politikai karrierjét érinti. Az előválasz­tások eredményei azonban csak erőteljesen befolyásolják, de nem döntik el véglegesen a jelölt személyét. Kulisszák mö­götti bizalmas tárgyalásokon, a hírhedtté vált „füstös szobák­ban” dől el, hogy végül is ki kerekedik felül. E bizalmas vi­tákban az egyes államok delegátusainak módjuk és joguk van arra, hogy megváltoztassák korábbi álláspontjukat és „átálljanak” egy másik jelölt oldalára. A két jelölt kiszemelése után a már említett szeptemberi Labor Day jelenti az „igazi” elnökválasztási harc kezdetét. A szisztéma bonyodalmai azonban ezzel még nem érnek vé­get. Az Egyesült Álamok lakossága november első keddjén adja le voksát és általában természetesen az a jelölt győz, aki (illetőleg amelynek pártja) több szavazatot kapott. Techni­kailag azonban a szavazók nem magát az elnököt, hanem az elektori testület tagjait választják meg. Ebben a testületben az egyes államok lakosságuk arányában vannak képviselve. (Kaliforniának pl. 45, New Yorknak 41, Illinois és Texas államnak 26—26 szavazata van.) Ezért itt is döntő jelentő­sége van annak, hogy a 11 legnagyobb állam a versengő je­löltek közül melyiket választja. Miután a legnépesebb álla­moknak egyben a legtöbb elektoruk is van, általában a sza­vazattöbbség elektortöbbséget is jelent. Az amerikai történe­lemben azonban két ízben előfordult, hogy a kevesebb sza­vazatot elnyerő jelölt kapta meg az elnökséget. (Ez úgy lehet­séges, hogy­ egy pályázó esetleg számos kisebb államban je­lentős szavazattöbbséggel nyer, a sorsdöntő nagy államokban pedig kis szavazattöbbséggel veszít.) A szavazás napján az éjszakai órákban az állampolgárok leadott szavazatai és a velük általában párhuzamosan érvényesülő elektori szavaza­tok ismerete alapján már kiszámítható, hogy ki lesz az Egye­sült Államok következő elnöke. E bonyolult folyamat második szakasza, a két nagy párt jelöltje közötti párharc még távol van. Az érdeklődést egye­lőre még az első szakasz, a februártól nyár derekáig tartó előválasztások kötik le­­­­­ 1­­ e. Lázár György a XVIII. kerületben (Folytatás az 1. oldalról) A kormány elnöke a tájé­koztató után kötetlen eszme­cserét folytatott a lőrinci­, gyárak, vállalatok vezetői­vel, ismerkedett a főként nő­ket foglalkoztató szövő-, fo­nógyárak eredményeivel, gondjaival. Az üzemek képvi­selői figyelemre méltó sike­­­rekről számolhattak be, a Lőrinci Hengermű például ebben az évben várhatóan rekordot dönt, elsősorban a szocialista brigádok jó mun­kájának köszönhetően 192 ezer tonna, jól értékesíthető terméket állítanak elő. Az eredmények mellett szó volt a gondokról, s az enyhí­tésüket szolgáló erőfeszíté­sekről is. A textilgyárak — nem utolsó sorban a nehéz munkakörülmények miatt — nagy létszámhiánnyal küzde­nek, de ezt jobb munkaszer­vezéssel, a munkatermelé­kenység növelésével, a fe­gyelem erősítésével ellensú­lyozni tudják. Lázár György a beszélge­tés után a vendéglátók tár­saságában ellátogatott a nem­rég átadott, a budapesti kis­iparosok társadalmi munká­jával, valamint a kerületi vállalatok és a lakosság ös­­­szefogásával épült Tátrafü­­red téri bölcsődébe, ahol je­lenleg nyolcvan apróságot gondoznak. A kormány elnöke délután a Budapesti Kőolajipari Gép­­­gyár kultúrtermében szocia­lista brigádvezetőkkel és szakszervezeti aktivistákkal találkozott. A kerületi üze­mekben dolgozó csaknem 600 szocialista brigád képvisele­tében számoltak be a részt­vevők a megszigorodott gaz­dálkodási körülmények kö­zött végzett munkájukról kongresszusi versenyvállalá­saik teljesítéséről. Az egyik legkiemelkedőbb eredmény: a Budapesti Kőolajipari Gép­gyár mintegy 1­600 dolgozója az év első háromnegyedében csaknem 5 millió forint érté­kű energiát — 30 ezer kilo­watt villamos áramot és 30 ezer köbméter földgázt taka­rított meg. A Lőrinci Fonóban — amint a tanácskozáson el­mondták — a szocialista bri­gádok kezdeményezői a ter­melést javító mozgalmaknak. Aktív részvételükkel az egész gyárban vezették a dolgozó hibátlanul munkarendszert. Kongresszusi felajánlásuk teljesítése tovább növeli a fonó eredményességét: a kol­lektíva az I. osztályú áru termelésének részarányát 95 százalékra növelte. (MTI) PANORÁMA MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke táviratban mondott köszönetet Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pál­nak, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa elnöké­nek és Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából küldött jó­kíván­ságokért. BUDAPEST Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára pénteken fogadta a Spanyol Munkásbizottságok szakszervezeti szövetségének küldöttségét, amely Serafin Aliagának, a szervezet orszá­gos titkárának vezetésével a SZOT meghívására, hivatalos látogatáson tartózkodik ha­zánkban.* A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteken ülést tartott. Két előterjesztés sze­repelt napirendjén: megtár­gyalta a készletgazdálkodás egyes kérdéseinek ellenőrzé­séről készült jelentést, majd megvitatta az 1980. évi mun­katervre előterjesztett javas­latot. Felhatalmazta elnö­két, hogy a munkatervet jó­váhagyásra a kormány elé terjessze. A KNEB tudomá­sul vette az egyes vizsgálato­kat­­ követő intézkedésekről szóló tájékoztatást, azután egyéb ügyeket tárgyalt.

Next