Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 26. szám ARA: 1,20 Ft 1980. február 1., péntek Ország dolga ■ Lezajlottak azok a párttaggyűlések, amelyeken az MSZMP KB kongresszusi irányelvei adták az első na­pirend témáját. Politikai, társadalmi intézményeink kü­lönféle testületei is sorra megtárgyalják ezt a vala­mennyiünk további életére kiható dokumentumot, ame­lyek kiindulópontként szolgálnak ahhoz, mit tudunk elvégezni a legközelebbi években az elénk tornyosuló igen sok tennivaló közül. Hallottam olyan véleményeket, ezek is olyan irány­­elvek,­­mint a többi volt: alig átfoghatnak, annyi min­dent tartalmaznak. Hát persze, ország dolgában nem lehet csak úgy futtában, nagyjából helyére tenni, amit kell. Itt és most pedig sok­ mindent kell a helyére tenni. Ahhoz, hogy tudjuk, mit kell csinálni. Együtt.. Mert az ország dolga ezt jelenti — nem­ kevesebbet. Nem olyas­mit, amiből én nyugodtan kimaradhatok. Némiképp másként szól az írás napjainkban, mint azelőtt. Az előző, a XI. pártkongresszus irányelveinek kiadá­sa idején a folyamatos volt a gazdasági növekedés, s a viszonylag akadálymentes gyarapodás légkörében él­tünk valahányan. Most a legfontosabb: megőrizni, amit eddig elértünk. Nálunk a pártcsoportban azt idézte az emlékezetünkbe valaki: figyeljük csak meg; míg az öt évvel ezelőtti irányelvek a társadalmi viszonyok to­vábbfejlesztésére helyezte a fő súlyt, a mostani a ter­melési­­ viszonyok tökéletesítését helyezi előtérbe. Mint döntő feltételét annak, hogy a társadalmi viszonyok jobbak legyenek. Nem mindenki gondol erre, holott mennyire logikus. Egyfajta lehetőség kereteit túlléptük. A termelés szín­vonalának emelkedésétől függ, milyen új lehetőségek kínálják magukat a társadalmi — úgy is mondhatnánk szociális, kulturális, régies elnevezéssel népjóléti — elő­rehaladásra. Ami bizonyos, ma már szűknek tartott keretbe az anyasági segélytől az újonnan épült nagy, vidékig kultúrközpontokig, az új autótulajdonosok száz­ezreitől a bölcsődék és óvodák számának rohamos nö­vekedéséig sok minden belefér. Világos, azonban, hogy újabb célok, vágyak elérését gazdasági megalapozott­ság nélkül kitűzni is kár lenne. Nagy felelősségérz­et kell ennek kimondásához, hiszen a párt szót akar ér­teni velünk. Ki-ki maga tud­ja, hogy könnyű-e ez vagy nehéz. Egy biztos: az ország dolgában ez a helyes be­széd. Mert így nyer bizonyítást egy bevált politika vál­tozatlansága változó körülmények­ között. Ország dolga és a kis család gondjai ? Sokáig ez a két argumentum szöges ellentétben állott egymással. Ma egyik a másikat kiegészíti, feltételezi, sok esetben ugyanarról van szó kicsiben éppúgy, mint nagyban. Aki az irányelvek megvitatásában részt vett, mindenkképp rá kellett, hogy jöjjön erre. Ha másból nem, abból, hogy — tapasztalatom szerint — olyan a légkör, amelyben nagyobb a becsületük az egészen ap­ró tetteknek, mint a szóvirágoknak, a nagy szavaknak. Annyi „begyűrűzés” után, jó lenne, ha ez is begyű­rűzne valamiképp, rész­évé válna emberi viszonyla­tainknak. KOVÁCS IMRE Genscher nyilatkozata A jelenlegi nemzetközi helyzetben józan, higgadt és állhatatos politikára van szükség, a világpolitikai szín­teret nem szabad az érzel­meknek uralniuk — jelentette ki a Die Zeit című folyóirat­nak adott interjújában Hans- Dietrich Genscher nyugatné­met külügyminiszter. Genscher leszögezte: a bon­ni kormány elsődleges célja változatlanul az enyhülési po­litika eddigi eredményeinek biztosítása és — a lehetősé­gekhez képest — a folyamat folytatása. Ennek érdekében nyugatnémet részről ki akar­nak használni minden tár­gyalási lehetőséget Kelet és Nyugat között, beleértve a madridi Európa-értekezletet és a két német állam vezetői­nek csúcstalálkozóját is. A külügyminiszter az Irán és Afganisztán kapcsán ki­alakult feszültségre utalva, burkolt formában bírálta és figyelmeztette az Egyesült Ál­lamokat is: a nyugat energia­­forrásainak védelmében meg­hirdetett katonapolitika — Genscher szavai szerint a Kelet—nyugati ellentétek ki­­terjesztése az Észak—Dél vi­szonyra, a fejlett ipari álla­mok és a fejlődő világ kap­csolataira —, veszélyes, a Nyugat érdekeire nézve ká­ros következményekkel jár­hat. Ismételten elutasította azo­kat a követeléseket, hogy a nyugatnémet hadsereg köz­vetlenül vegyen részt egy NATO intervenciós egység­ben. A HATÉKONYSÁG KÖVETELMÉNY! 3. old. CSALÁD — OTTHON 4. old. ÉLETCÉL 5. old. 3. old. TRÓPUS A TÉLBEN Mai számunkból Folytatódnak a haderőcsökkentési tárgyalások Bécs, Szabó Zimát,az MTI tudósítója jelenti: Csütörtökön a bécsi Burg Redouten termében dr. Jan Chandoga csehszlovák kül­­döttségv­ezető- helyet­tes el­nökletével megnyílt a közép­­európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalás­sorozat 20. ülésszaka. A sor­rendben 214. plenáris ülésen előbb dr. Edouard Molitor nagykövet, a luxemburgi, majd pedig Tadeusz Strulak nagykövet, a lengyel küldött­ség vezetője mondott beszé­det. A nyitó ülés után — a hagyományoknak megfelelő­en — sajtóértekezletet tar­tott mindkét fél képviselője. Strulák nagykövet az új­ságírók előtt felolvasott nyi­latkozatában emlékeztetett arra, hogy éppen hét évvel ezelőtt kezdődtek meg az osztrák fővárosban a had­­erőcsökkentési tárgyalásokat előkészítő konzultációk. Az évforduló megünneplésére kevés okunk van — mon­dotta —, m­­vel az eltelt idő­szak alatt — sok erőfeszítés ellenére — nem sikerült elérni konkrét megállapodást. Megállapította azt is, hogy a 20. ülésszak kölcsönösen bo­nyolult nemzetközi helyzet­ben veszi kezdetét, s ez a kö­rülmény a szocialista orszá­gok törekvései és szándékai ellenére alakult így. A december közepén meg­szakadt tárgyalási folyamat­ra visszatérve a lengyel dip­lomata bonckés állá vette a NATO-orszá­gok múlt év vé­gén — egyébként a NATO „euro-ra­kéták” gyártására és nyugat-európai telepítésre vonatkozó döntésével együtt — elfogadott és beterjesztett javaslatát. Kijelentette, hogy az említett NATO-javaslat nem jelent közeledést a szocialista országok állás­pontjához, ellenkezőleg, sok vonatkozásban tovább bonyo­lítja a bécsi tárgyalások me­netét. A NATO-országok tovább­ra sem hagytak fel a Varsói Szerződés közép-európai had­erői létszámára vonatkozó szélsőségesen túlzó értékelé­seikkel, és a létszámadatok tisztázását a jövőben is a csökkentés első szakaszára vonatkozó megállapodás elő­feltételeként kezelik. Ilyen körülmények között érthető — mondotta nyilat­kozata befejező részében a lengyel küldöttség vezetője, — hogy a szocialista orszá­gok aligha reménykedhetnek a tárgyalások gyors eredmé­nyességében. Ennek ellené­re a szocialista országok mindent megtesznek az elő­rehaladás érdekében. A haderőcsökkentési tár­gyalások következő plenáris ülését a jövő héten, csütör­tökön tartják­ Bécsiben. Energia a mezőgazdaságban Tíz év alatt megkétszereződött a felhasználás A következő években lehe­tőség lesz arra, hogy a me­zőgazdaság energiafogyasztá­sának növekedési ütemét je­lentősen, akár felére csök­kentsék — ezt állapította meg a MÉM átfogó elemzése, amely az energiagazdálkodási tennivalókkal foglalkozik. Bár a mezőgazdaság nem tar­tartozik az energiát egyolda­lúan csakis felhasználó ága­zatok közé, hiszen a nap­energia és a fotoszintézis jó­voltából végül is megnégysze­reződik a terményekben fel­halmozódott energiatartalom, mégis: az energiahordozókkal való körültekintő gazdálkodás hozzásegítheti az üzemeket jövedelmük fokozásához. An­nál is inkább, mivel a terme­lési költségekben az olaj, a földgáz, a villamos energia, mind nagyobb részt követel, a takarmányszárításban pél­dául 50, az üvegházi terme­lésben pedig 70 százalékot. A mezőgazdaság energia­­fogyasztása tíz év alatt — összefüggésben a korszerű gé­pek, technológiák alkalmazá­sával, valamint a növekvő hozamokkal — megkétszere­ződött. Az összes energiahor­dozót olajra átszámítva — azaz az olajegyenértéket ala­pul véve — 1,7—1,8 millió tonna volt a tavalyi felhasz­nálás, amelynek növekedési üteme azonban — a korábbi intézkedések nyomán — már­is fékeződött. Az 1970—74. kö­zötti tíz százalékos évi fo­gyasztásbővülés az elmúlt időszakban hat százalékra mérséklődött, s azzal számol­nak, hogy ez a tendencia tar­tós marad. Mindössze három százalékos növekedést tervez­nek a következő évekre, ami azt jelenti, hogy bár a fel­használt energiahordozók mennyisége tovább nő, egy­ségnyi termék előállítására mégis kevesebb energiát hasz­nálnak fel. Biztatóak a kilátások az olaj földgázzal való helyette­sítésére. Az ország gázveze­ték-hálózata már kialakult, s a számítások szerint amen­­­nyiben egy-egy mezőgazdasá­gi üzem 4—5 kilométernél nem hosszabb vezetékkel csat­lakozik ehhez, úgy olcsóbb energiaforráshoz jut. Növeli az üzemek esélyeit, hogy a nyári időszakban kedvezmé­nyes feltételek mellett hasz­nálhatják a földgázt, ily mó­don adott a közvetlen anyagi érdekeltség is. A geotermikus energia fel­­használásában a magyar me­zőgazdaság a nemzetközi él­vonalban van. Jelenleg mint­egy 100 hektáron fóliasátrakat üzemeltetnek, további 60 hek­táron pedig üvegházakat fű­­tenek termálvízzel. A lehető­ségeknek határt szab, hogy a víz hőtartalma viszonylag alacsony, ennélfogva szállítá­sa nem kifizetődő, csakis helyhez kötve hasznosítható. Noha a víz végső soron in­gyen van, egy-egy kút fúrási költsége 8—10 millió forint, így a termálvizes gazdálko­dás szintén alapos műszaki előkészítést igényel. A követ­kező években józan számítá­sok alapján megkétszerezik a geotermikus energia felhasz­nálását, helyettesítve ezzel a drága fűtőolajat. A mezőgazdaság energiafel­használásának mintegy 40 százalékát kitevő hajtóanya­gok mennyisége mérsékelhe­tő azzal, hogy motordiagnosz­tikai állomásokat és jól fel­szerelt szervizhálózatot ala­kítanak ki, és gondoskodnak a traktorok, erőgépek gazda­ságos kihasználásáról. To­vábbi lehetőség a géppark motorteljesítményének növe­lése, ezzel ugyanis arányosan csökkenthető a tüzelőanyag­fogyasztás. (MTI) USA Egyetemista fiatalok kormányellenes tüntetése Tüntetésekre került sor szerdán három, a legnagyobb és legnevesebb amerikai fel­sőoktatási intézmény közé számító egyetemen Carter el­nök döntése ellen, miszerint — a kötelező katonai szol­gálat esetleges visszaállítását megkönnyítendő — újra be­vezetik a hadköteles korúak összeírását. A New York-i Columbia, a Connecticut-i Yale és a kali­forniai Berkeley egyetem te­rületén a hallgatók Carter döntését elítélő jelszavakat hangoztatva tiltakozó felvo­nulásokat tartottak. A Co­lumbia egyetemen összetűzé­sekre is sor került az össze­írást ellenző és támogató diá­kok között. Megfigyelők hangsúlyozzák, hogy a vietnami háború be­­­fejezése óta a szerdai meg­mozdulások az első kormány­­ellenes politikai tüntetések az amerikai egyetemeken. Ikarusért színes­fémek Vas János és José De La Fuente külkereskedelmi mi­niszterhelyettesek csütörtö­kön Budapesten aláírták az 1980. évi magyar—kubai áru­csereforgalmi jegyzőkönyvet. A megállapodásban az 1980. évi kölcsönös áruszállításokat, az 1976—1980. évi hosszúlejá­ratú megállapodás alapján irányozták elő. Magyarország textíliákat, élelmiszereket, kohászati ter­mékeket, gyógyszereket, vala­mint gépeket és tartalék al­katrészeket szállít, s Kubából finomított cukrot, déligyü­mölcsöket, színesfémet és egyéb fogyasztási cikkeket vásárol. Tovább bővítik az Ikarus autóbuszok kubai ös­­­szeszerelésében kialakult együttműködést. Az aláírásnál jelen volt Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter és José A. Tabares, a Kubai Köztársaság buda­pesti nagykövete. (MTI) BVK Szekszárd Huszonkét extruder A megye leghatékonyabb vállalata, mondják a Borsodi Vegyikombinát szekszárdi gyáráról. Érthető, hiszen itt egy dolgozó több mint két­millió forintnyi terméket ál­lít elő évente. S a fejlődés is meghaladja a többi vállalat­nál megszokottat. Tíz év­vel ezelőtt, mikor az új gyár­ban megkezdődött a terme­lés, úgy számították, itt éven­te legfeljebb 120 milliónyi termék kerül ki a kapun. Ezt az összeget régen túlhaladták. Tavalyi termelésük, forintban számolva 330 millió volt, az idei terv pedig nagyon közel jár a félmilliárdhoz. A növekedés egyik feltéte­le a hely volt. Ezen úgy segí­tettek, hogy néhány éve „el­adták” az ajtógyártást, s az így felszabadult üzemrészre is extruder-sorokat állítottak be. Ezekben a napokban a huszonkettediken dolgoznak a szerelők, s az év végéig még négy új kezdi meg a terme­lést. Ezek segítségével tudják a tavalyi 7200 tonnás terme­lésüket újabb ezer tonnával megfejelni. Gépek, gépek, gépek. Az üzemcsarnokban most szerelik a huszonkettedik extrudersort.

Next